Orban Viktor ursula von der Leyen jogallamisag unios tamogatasok szankcio200722
Uniós források

Olyan fegyvert kapott Brüsszel, amivel mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Weinhardt Attila
Bár kétértelműen megfogalmazott és ártatlannak tűnő szöveget fogadtak el az állam- és kormányfők az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötéséről a kedden véget ért csúcstalálkozón, valójában egy komoly szankciós mechanizmus bevezetése előtt nyitották ki az ajtót és ezt meg is erősítette tegnap este a német ZDF televíziónak adott nyilatkozatában Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke által elmondottakból az rajzolódik ki, hogy az EU-pénzek kifizetésénél egy olyan jogállamisági szankciós mechanizmus elfogadása felé haladunk, aminek bevezetését és később esetleg a szankciók kivetését még a magyar és a lengyel kormány együttes vétója sem tudná megakadályozni az Európai Tanácsban. Ez pedig egy sokkal kedvezőtlenebb kimenetet jelentene, mint amiről tegnap reggel a két kormányfő beszélt a sajtótájékoztatóján. Talán nem véletlen, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy ma reggeli lapinterjúban azt mondta: „Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét.”

Tipikus brüsszeli kompromisszumnak tűnt

A jogállamiság és az EU-s pénzek összekötéséről az elfogadott szöveg alapján tegnap azt írtuk, hogy abban mindenki megtalálja a fogódzót:

  • Az is, aki azt emeli ki, hogy sikerült visszaverni egy új jogállamisági mechanizmus bevezetésére tett próbálkozásokat,
  • az is, aki szerint feketén-fehéren benne van a jogállamiság és az EU-s kifizetések összekötése a szövegben és
  • az is, aki szerint nem lehet majd hatékonyan blokkolni/csökkenteni az EU-s pénzek kifizetését a jogállamiság megsértése esetén.

Tipikus brüsszeli kompromisszumnak tűnt tehát ez, amit mindenki sikerként tud otthon eladni és a jelek szerint ez tegnap reggel meg is történt az állam- és kormányfői sajtótájékoztatókon.

A Bizottság elnöke erőset mondott

Azóta azonban van 3 új információ, ami egészen más megvilágításba helyezi egy kemény jogállamisági feltételrendszer elfogadásának és ez alapján az érdemi szankciók kivethetőségének kérdését:

  • A Bruxinfo információi szerint a jogállamiság és az EU-s kifizetések összekötéséről szóló kompromisszumos szövegtervezetről még hétfőn délután állapodott meg tíz ország vezetője (a német, a francia, a holland, a svéd, a dán, a finn, a lett, a luxemburgi, a magyar és a lengyel kormányfő). Ők maguk szerkesztették tehát kétértelműre a szöveget, amit aztán kedd hajnalban változtatás nélkül a többi állam- és kormányfő is elfogadott és ez került bele a végső szövegbe.
  • A Politico ügyre közelről rálátó forrása szerint szándékosan fogalmazták ennyire homályosra, kétértelműre a szöveget, hogy a magyar és a lengyel kormányfő arcvesztés nélkül tudjon arról kommunikálni, amikor távoznak az EU-csúcsról (amin egyébként a magyar és a lengyel kormányfő is kiharcolt plusz pénzeket országa számára) 
  • A német ZDF televíziónak Ursula von der Leyen azt mondta a homályosnak tűnő szövegről (az interjú 7:13-tól kezdődik, ez a konkrét rész 11:20-tól), hogy az alapján egyértelmű: az Európai Bizottság által a jogállamiság és az EU-s pénzek összekötése ügyében beterjesztett rendelettervezetről minősített többséggel kell (!) szavazni az állam- és kormányfői testületben és majdan az esetleges szankciókról is elég lesz a minősített többség. Utóbbi benne van az elfogadott szövegben, előbbi viszont teljesen új információ és nagyon erős üzenete van.

azt jelenti ugyanis, hogy egy minden tagállamra érvényes, várhatóan szigorú feltételrendszerről és az abból következő szankciókról elég minősített többséggel dönteni a Tanácsban és az együttes magyar-lengyel vétó sem tudná ezeket megakadályozni.

Nyilván ez csak akkor jelentene tényleges veszélyt a magyar, vagy a lengyel EU-s pénzek folyósítására, ha tényleg talál a Bizottság a két országban olyan jogállamisági kifogás(oka)t, amiket objektíven alá tud támasztani a Tanácsnak megfogalmazott szankciós javaslatában.

Miről is van szó konkrétan?

A minősített többség egyébként azt jelenti, hogy a 27 tagállamból elég, ha legalább 55% támogatja (praktikusan 15), akik legalább az uniós összlakosság legalább 65%-át képviselik. Így tehát még a magyar és lengyel vétó sem tudná megállítani annak a jogállamisági rendelettervezetnek az elfogadását a Tanácsban, amit még 2018-ban javasolt a Bizottság és most von der Leyen jelzése szerint nem is fogják már átdolgozni („ezt fogjuk tovább folytatni”).

Abban a rendelettervezetben egyébként az volt, hogy ha az uniós támogatások elosztása során, vagy ezzel összefüggésben az igazságszolgáltatási rendszerben jogsértéseket, "általános hiányosságokat" tapasztal a Bizottság, akkor az EU-pénzeknél ezzel arányos szankciót javasolhat (pl. a támogatások részleges, vagy teljes felfüggesztését, csökkentését, vagy visszatartását javasolja a probléma súlyától függően, de az a cél, hogy a végső kedvezményezettek mégse sérüljenek, azaz az államnak a nyertesek felé továbbra is ki kell fizetnie a pénzt, csak utólag Brüsszelből nem kapja meg a támogatást); és ezt a Tanácsban csak fordított minősített többséggel lehet blokkolni.

hogyanmukodne200722

Ursula von der Leyen értelmezésünk szerint tehát most arról beszélt, hogy a Tanácsban sima minősített többséggel (ez könnyen összejöhet) kell dönteni arról a rendelettervezetről, amely alapján ha jogállamisági problémát tapasztal a Bizottság egy tagállamban, akkor az EU-pénzes szankciót csak akkor lehet felülírni a Tanácsban, ha a problémás tagállam maga mögé tudja állítani a tagállamok legalább 55%-át, amelyek az össznépesség 65%-át képviselik. Utóbbi, tehát a szankció blokkolásának összehozása nagyon nehéznek tűnik a Tanácsban, mert a tagállamok inkább passzívan elfogadják a Bizottság javaslatát, és ezzel a passzivitásukkal a szankció életbe lép.

"Ez volt a cél és el is értük"

A műsorvezető szembesítette von der Leyent azzal, hogy a kedd reggeli sajtótájékoztatón a magyar kormányfő azt mondta: visszaverték az új jogállamisági mechanizmus bevezetésére vonatkozó kísérleteket, így tehát győztek. A Bizottság elnöke azt mondta, hogy

Magyarország is elfogadta a szöveget, ha pedig később ebből jogvita lesz, akkor ott a független Európai Bíróság, az majd eldönti az ügyet, megvan tehát az eszközünk.

Ezután az eszköz konkrét működéséről azt mondta: a Bizottság javaslata rendelettervezet formájában már ott van a Tanács asztalán, és "ezt fogjuk tovább folytatni és ezt minősített többséggel kell elfogadni."

Úgy folytatta:

Amint ez átmegy, akkor majd látni fogja, hogy ennek az eszköznek igenis van foga. Mostantól ha a bíróságok függetlensége, vagy a média függetlensége veszélyben van, vagy egyéb gyengeségeket látunk, akkor adott lesz ez az eszköz. Eddig nem állt rendelkezésünkre az EU-s pénzekkel összekötés lehetősége, de ezt most végre tudjuk hajtani. Ez volt a cél, ez volt a viták célja, ezt így akartam és ezt sikerült is elérnünk.

Az EP is ráerősíthet a jogállamisági fegyverre

Az állam- és kormányfők által összehozott költségvetési és jogállamisági alku szövegét az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia egyszerű többséggel és már kedden elkezdtek érkezni a bírálatok az EP-képviselőktől, hogy miért sikerült gyengére az alku tartalma. Ezek nagy része nyilván pártpolitikai jellegű támadás, de lényeges, hogy az EP holnap, csütörtökön már összeül egy rendkívüli ülésre, hogy első olvasatban véleményt mondjon a Tanácsban született alkuról.

Erre az ülésre szerdán már elkezdtek megfogalmazni a nagy pártok egy közös állásfoglalási szöveget, amelynek egyik korai verziójában az van a Politico információi szerint, hogy a jogállamiság terén elért szöveg túl gyenge és vissza kell térni az Európai Bizottság által eredetileg is javasolt szankciós mechanizmushoz, azaz a Bizottság által javasolt szankciót a Tanácsban csak nehezen elérhető fordított minősített többséggel lehessen felülbírálni.

Amint fentebb jeleztük, éppen ennek elfogadását szorgalmazta a Bizottság elnöke is a tegnapi tv-interjúban.

Mindez azt jelenti, hogy az EP felől is jön a nyomás, hogy egy hathatós jogállamisági feltételrendszert és szavazási módszert fogadjanak el a Tanácsban, amikor az ügyre majd az állam- és kormányfők a szövegbeli ígéretükhöz híven „rövidesen visszatérnek”.

Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency via Getty Images

bankkártya utazó utazik kalap fiatal
babel étterem budapest
mobilfizetés shutter
Pf_nyugdijas_768gettyimages-625049826-20191213
wizzair_8
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Útikalauz kezdő befektetőknek.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző, elemző

Junior elemző, elemző
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
libanon robbanás