europai parlament allasfoglalas jogallamisag unios tamogatas200723
Uniós források

Már ma beint az EP az állam- és kormányfőknek a jogállamisági alku miatt is

Portfolio
Bőven összejön a többség azon állásfoglalás mögött, amelyről ma szavaz rendkívüli ülésén az Európai Parlament és amely elutasítja az állam- és kormányfők által ötnapos tárgyalással összehozott költségvetési alkut – vázolja reggel hírlevelében a Politico. Ez azonban még nem a végső EP-szavazás, csak egy nagyon erős figyelmeztetés az állami vezetőknek, hogy alakítsanak még a keddre összehozott alkun és részben egy visszavágás az EP felől azért, mert nem vonták be kellő mértékben az intézményt az uniós helyreállítási alapról szóló egyeztetésekbe.

Az összefoglaló szerint három főbb bajuk van az EP-képviselők csoportjainak a maratoni EU-csúcson összehozott 2021-2027-es költségvetési alkuval (MFF):

  1. számos jövőorientált költségvetési tétel (például a kutatás-fejlesztési keretprogram, az egészségügyi célú program, a klímavédelemre, digitalizációra szánt források) túl alacsony összegű lettek az MFF-ben és azt róják fel a képviselők, hogy ezt nem kompenzálja a helyreállítási alapba rejtett hasonló célú kiadások sem (fontos, hogy az EP-képviselők  csak az MFF-ről szavazhatnak, a helyreállítási alapról nem, de az meg hozzá van kötve az MFF-hez, így tehát amit az MFF-ről mondanak, igenis komolyan kell venni).
  2. az EU-s pénzek jogállamisági feltételrendszerhez kötése túl puhára sikeredett, erősebb szankciós szavazási módot sürgetnek. Konkrétan azt, amit az Európai Bizottság már 2018-ban javasolt: a jogállamisági problémák miatti szankciókat csak minősített többséggel lehessen leszavazni az állam- és kormányfőket tömörítő testületben. Ezt nehéz összehozni az érintett tagállamnak, így a szankció bevezetésének esélye nagyobb. Tegnapi részletes cikkünkben már felhívtuk rá a figyelmet, hogy az EP felől is jön a nyomás, hogy hathatós jogállamisági szankciórendszert vezessenek be az uniós pénzek folyósításánál, és az Európai Bizottság elnöke is azt sürgette, hogy az általuk már két éve javasolt kemény szankciórendszert kell (!) elfogadnia a Tanácsnak sima minősített többséggel, és így a szankciókat akár együttes magyar-lengyel vétó mellett is ki lehetne vetni. Szintén figyelmeztető jel magyar és lengyel szempontból, hogy a lap forrásai szerint a német EU-elnökség is arra törekszik, hogy az eredeti, 2018-as bizottsági javaslat átdolgozott változatát fogadják el a jogállamisági szankciós rendszert, míg az uniós nagykövetek tegnapi ülésén egyedül a magyarok és lengyelek szorgalmazták azt, hogy egy teljesen új bizottsági javaslat készüljön és azt fogadják majd el a Tanácsban.
  3. az EU-s költségvetés saját bevételi forrásainak reformja elmaradt, illetve túl elnagyoltra sikeredett az állásfoglalás szerint (szerintük nem elég, hogy csak a nem újrahasznosított műanyagok utáni adóbefizetésről döntöttek az állami vezetők 2021-től, két másik tételt pedig csak 2023-tól terveznek bevezetni, további kettőt pedig csak megemlítettek, de ezek bevezetési menetrendje jogilag nem kikényszeríthető). Azt is felróják a képviselők, hogy a visszatérítési rendszer is megmaradt a gazdag országoknak, miközben az azt eredetileg kiharcoló britek már kiléptek.

Azért kell különösen figyelni arra, hogy mi történik az Európai Parlamentben költségvetési fronton, mert a képviselők egyszerű többségének is jóvá kell hagynia azt a megállapodást (2021-2027-es költségvetés), amit maratoni tárgyalások után kedd hajnalban jóváhagytak az uniós állam- és kormányfők.

A mai EP-szavazás még csak egy előzetes állásfoglalás, így tehát ez csak irányt mutat az állami vezetőknek, hogy mit és hogyan dolgozzanak át ahhoz, hogy az EP a végső szavazáson (várhatóan decemberben) biztosan rábólintson a történelmi jelentőségű csomagra.

Addig viszont az EP felőli állásfoglalás nyomás és bizonytalanságban tartja az állami vezetőket, hogy tényleg áldását adja-e az EP a végső megállapodásra, így emiatt várható, hogy a következő uniós csúcson a fenti területeken még igyekeznek valamennyit faragni, főleg a jogállamisági részen. Annál a résznél úgyis azt írták bele az állami vezetők kedden a szövegbe, hogy arra még „rövidesen visszatérnek”.

Ennél a kérdésnél az állam- és kormányfők nagy része mutogathat arra, hogy az EP erősebb szankciós rendszert követel, és ezért nincs mit tenni, engedni kell a nyomásnak, különben az EP az egész büdzsétervet megvétózza. Utóbbi egyébként nem valószínű, hogy decemberben tényleg megtörténne, mert ezzel az egész büdzsé végrehajtása sok hónapot csúszna, és ennek kockázatát, kárát az EP nem vállalná fel. Mindenesetre az EP is igyekszik demonstrálni az erejét és azt, hogy az állampolgárok által közvetlenül választott tisztviselők igenis változtatásokat követelnek az alku bizonyos részein.

Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency via Getty Images

nyugdíjas tópart
vlagyimir_putyin_shutter
Frankfurti tőzsde
koronaviruscoronavirus
Figyelmeztetést adott ki a NAV a május 31-ei határidőről
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző, elemző

Junior elemző, elemző
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
orbán viktor eu brüsszel