nemetorszag jogallamisag feltetelrendszer angela merkel orban viktor
Uniós források

Felpuhították a németek a jogállamiság és az EU-pénzek kapcsolatát – Győzött a magyar kormány?

Weinhardt Attila
Csak az EU-s pénzek rendeltetésszerű felhasználása számítana 2021-től, szó sincs már rendszerszintű jogállamisági hiányosságokról, vagy a médiaviszonyok eltorzulásáról abban a lényegében antikorrupciós feltételrendszerben, amelyet a német soros elnökség dolgozott ki és amely alapján az uniós pénzek kifizetésének felfüggesztése, vagy akár megvágása is lehetne a kacifántos eljárással kiróható szankció, ráadásul a szankcióról szóló szavazás módjánál is a puhább verziót javasolja a német elnökség – rajzolódik ki a Bruxinfo által részletesen megírt javaslatból. Ez afelé mutat, hogy a magyar és a lengyel kormányfő értelmezése volt a helyes az EU-s pénzek és a jogállamiság témájának összekötése terén, akik már nyáron győzelmet hirdettek. Azt viszont azért látni kell, hogy a feltételrendszer még így is viszonylag kemény, erős visszatartó erőt jelenthet a pénzek rossz felhasználására, és a feltételek bevezetéséről, illetve a megsértésük esetén a szankciók kivetéséről szóló szavazás módja sem az ő szája ízük szerint lenne, így tehát valójában egyik kormányfő sem lehet egyelőre teljesen elégedett. Fontos, hogy ez még csak a német elnökség javaslata, amely akár keményebbé is válhat, ha az Európai Parlament és néhány északi, illetve nyugati tagállam ezt követeli a jóváhagyásért cserébe.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Mindenki mást mondott

A német soros elnökség által hétfőn javasolt feltételrendszer az EU-s pénzek és a jogállamiság összekapcsolásáról első ránézésre érthetővé teszi, hogy miért hirdetett „győzelmet” a júliusi maratoni EU-csúcson a magyar és a lengyel miniszterelnök ebben a témában. Ők úgy értelmezték, hogy győztek, sikerült elhárítani a "brüsszeli seregek" támadását, azaz nem lesz semmiféle jogállamisági feltételrendszer a 2021-től megkapható EU-s pénzeknél. Közben az EU-csúcs záródokumentuma homályosan mégis tartalmazta azt, hogy igenis fontos az uniós kifizetéseknél a jogállami keretek betartása, és a feltételek pontos megfogalmazása a német soros elnökségre várt.

Ez a szöveg jelent meg tegnap. Ennek a feltételrendszernek a felpuhításához bizonyára az is kellett, hogy éppen ez a két kormány küldött szeptember elején zsaroló üzenetet a német elnökségen keresztül az egész EU-nak, hogy ha nem lesz kellően puha a feltételrendszer, akkor késleltetni fogják a helyreállítási alap elindulását, ami az egész 2021-2027-es büdzsé késlekedő elindulásához is vezetne.

Mi a lényeg és ki győzött?

A német elnökség friss javaslatából úgy tűnik, hogy csak a károkozás és korrupció nélküli uniós pénzfelhasználás a lényeg a közösségi forrásoknál, a jogállamiság egyéb vitáit pedig az eddig sem igazán működő 7-es cikk szerinti eljárásban lehetne kezelni. Ez tehát a magyar és lengyel követelések figyelembe vételére utal a német javaslat végső szövegében. De ezzel együtt is

a feltételrendszer viszonylag keménynek mondható és erős fegyelmet kényszeríthet ki minden tagállamban a pénzek helyes felhasználása terén. éppen ez lehet tehát a legfőbb érdeme az egésznek, nem pedig az, hogy majd a szankciók kivetésével téríti a "helyes" útra a tagállamokat.

A szankciók kivetése (kifizetések felfüggesztése, vágása) egy elég kacifántos, hosszú ideig tartó egyezkedés után jöhetne a képbe, és az Európai Bizottságnak kellene előzetesen bizonyítania, hogy a jogállami elvek sérülése miatt az uniós pénzfelhasználás is sérül. Ezután tehetne javaslatot a szankciókra, amelyeket egyébként elég nehéz lenne blokkolni, ugyanis legalább 11 másik (lehetőleg minél nagyobb) tagállam támogatása is kellene hozzá a minisztereket tömörítő testületben.

A fentiek miatt nem véletlen, hogy a Politico információi szerint a magyar és a lengyel kormány sem elégedett a friss német javaslattal, mert ők továbbra is egyhangúságot követelnek a szankciókról szóló döntésnél, noha már a júliusi EU-csúcs zárószövege is sima minősített többség szerinti szavazási módot tartalmazott. Így tehát ez a kérdés valójában már két hónapja eldőlt és ezért sem jelenthető ki, hogy győzött volna a két kormány.

Ráadásul a német soros elnökség most azt szeretné, hogy ennek az egész jogállami feltételrendszernek a bevezetéséről se egyhangú, hanem csak sima minősített többség szerint döntsenek. Így valójában a végső feltételrendszer tartalmát is hiába ellenezné például a két kormány, akár nélkülük is döntés születhetne annak bevezetéséről. Ugyanerről beszélt már a maratoni EU-csúcs másnapján Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke is, miszerint ha jogvita alakulna ki a szavazási módszerről, akkor lehet menni az Európai Bíróságra, majd az eldönti a kérdést. Ez már akkor erős figyelmeztetés volt a két kormánynak, hogy nem az ő értelmezésük az igazán helyes.

A szankciós szavazási mód lényegéről már bővebben írtunk, most a jogállami feltételrendszer bővebb részletei is ismertté váltak:

Hogy néz ki a német javaslat?

A német EU-elnökség javaslatának értelmében rendszerszintű jogállami hiányosságok (például az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése) helyett

csak akkor kellene pénzügyi szankciókkal szembenézniük tagállamoknak, ha a jogállamiság elveinek megsértése bizonyíthatóan hatással van az uniós büdzsé szabályos végrehajtására, vagy az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmére.

Az érintett tagállam pedig az Európai Tanács elé vihetné az ügyet, hogy a legfelsőbb fórum adjon iránymutatást a vitás kérdésben (az állam- és kormányfők nem dönthetnek a kérdésről). Aztán az ügy visszakerülne a miniszteri tanács elé, amely végül az iránymutatás alapján minősített többséggel döntést hozna az esetleges szankciókról – foglalja össze a Bruxinfo.

A német elnökség javaslata egy rendelettervezet, amely már a nevében sem jogállamról, hanem „az uniós költségvetés védelmére vonatkozó általános feltételességi rendszerről” szól. „Ez a rendelet létrehozza a szükséges szabályokat az uniós büdzsé védelmére a jogállami elvek megsértései esetén a tagállamokban” – fogalmaz a módosított szöveg, noha az Európai Bizottság és a korábbi román EU-elnökség korábbi javaslatában még a jogállamiságot érintő „általános hiányosságokról” volt szó. 

Az új verzió, ami szerdán kerül először megvitatásra a nagyköveti tanács elé, következetesen kihúzza „a rendszerszintű hiányosságokat” a szövegből, azokat „a jogállami elvek megsértésével” váltva fel. És a kontextus is változik, hiszen az új javaslat értelmében már nem önmagában és önmagáért az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése és más jogállami problémák váltanának ki választ az EU részéről, hanem az, ha „megállapítást nyer, hogy a jogállam elveinek megsértése egy tagállamban „eléggé közvetlenül” hat az EU-költségvetés szabályos pénzügyi végrehajtására vagy az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmére”. 

A lap is rámutat, hogy első látásra úgy tűnik: bár a jogállami elvek megsértése a kiváltó ok a szankciókra, de csak abban az esetben, ha az közvetlenül kárt okoz az uniós büdzsének vagy pénzügyi érdekeknek. Ez pedig közelebb áll a magyar kormány nyári olvasatához, hogy a jogállamiság és az EU pénzügyi érdekeinek védelme szétvált, az előbbire már ott van a 7-ik cikk szerinti eljárás, míg az utóbbi nem más, mint egy új költségvetési kondicionalitás. 

A német rendelettervezet alapján tehát csak akkor sújthatnak egy országot pénzelvonással, ha egy konkrét jogállami defektus bizonyíthatóan veszélybe sodorja az uniós pénzek rendeltetésszerű elköltését.

Ezt az értelmezést az is alátámasztja, hogy a szövegben a potenciális szankciót kiváltó okok között már nem szerepel például az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése és más vétségek. Az új verzióban az alábbi jogállami vétségek válthatnák ki a korrekciós intézkedéseket: 

  • Az uniós költségvetést (kölcsönök nyújtását is ideértve) végrehajtó tagállam hatóságainak a megfelelő működésének hiánya, különös tekintettel a közbeszerzésre vagy a vissza nem térítendő támogatások odaítélésével összefüggő eljárásokra, és amikor nyomon követésről és ellenőrzésről van szó. 
  • A nyomozó és az államügyészi szervek megfelelő működésének hiánya a csalási és korrupciós esetek kinyomozásában és üldözésében, vagy más uniós jogszabályok megsértése esetén, amelyek az uniós büdzsé végrehajtásához vagy az EU pénzügyi érdekeinek a védelméhez kötődnek. (Éppen a minap adott ki itthon közös közleményt 8 intézmény arról, hogy 2011 óta milyen jelentős eredményeket sikerült elérniük a korrupció elleni küzdelemben. E két és az alábbi feltételek alapján a közlemény időzítése nem volt véletlen - a szerk.)
  • A fenti ügyekben hozott hatósági döntések független bíróságok által történő jogi felülvizsgálatának hiánya. 
  • Az uniós büdzsé végrehajtásához kapcsolódó csalások, korrupció és egyéb jogsértések megelőzésének és szankcionálásának hiánya.
  • A szabálytalanul kifizetett pénzek elvárható visszakövetelésének elmulasztása. (Ez eddig rendszerint elmaradt Magyarországon és ez is táplálta a szabálytalan, nem rendeltetésszerű forrásfelhasználási struktúrák működtetését, 2021-től viszont erre hivatkozva is indíthatna szankciós javaslatot a Bizottság, így tehát ennek a feltételnek a beépítése már önmagában is erős visszatartó erőt jelenthet az ilyen struktúrák ellen - a szerk.) 
  • Az OLAF-fal és az Európai Ügyészi Hivatallal való hatékony és időben történő együttműködés hiánya és más esetek. (Az OLAF idén megerősítette együttműködését a Legfőbb Ügyészséggel itthon, és éppen erre hivatkozott az itthoni szerv akkor, amikor az OLAF felől kiugróan magas volumenű pénzügyi korrekcióról jelent meg éves jelentés, igaz a vádemelési arány is magasabb volt az uniós átlagnál.)

A szankciós eljárás menete

Az ilyen jellegű problémák beazonosítása végett a tervezet értelmében a Bizottság kvalitatív értékelést végez, amelynek során többek között figyelembe veheti az Európai Bíróság ítéleteit, az Európai Számvevőszék, az OLAF és az EPPO jelentéseit, továbbá a GRECO és a Velencei Bizottság szakvéleményeit és ajánlásait. 

Még a szankciós javaslat megtétele előtt az Európai Bizottságnak írásban tájékoztatnia kell a szóban forgó tagállamot arról, miért gondolja azt, hogy a jogállami elvek sérülnek. A tagállamnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtegye az észrevételeit, a bizottsági notifikációtól számított két hónapon belül. Válaszában a tagállam intézkedéseket javasolhat a jelzett problémák orvoslására.

Ha a Bizottság ennek ellenére a javaslat előterjesztése mellett dönt, előbb még egy lehetőséget kell biztosítania a tagállamnak észrevételei megtételére az érveiről és a javasolt intézkedések arányosságáról. A válaszra adott időt a Bizottság szabja meg, de nem lehet hosszabb egy hónapnál. 

Ha ez sem győzi meg a testületet, akkor a tagállami válasz beérkezésétől számított egy hónapon belül javaslattal fordulhat intézkedések megtétele végett a Tanácshoz, amelynek a bizottsági javaslat elfogadása után legkésőbb egy hónappal a szavazatok minősített többségével döntést hoz (a bizottsági javaslat elfogadásához kell legalább 15 tagállam támogatása, melyek az uniós népesség legalább 65%-át képviselik). 

Azt már tegnap kiszivárogtatták a német javaslatról a Reutersnek, hogy ha az adott tagállam úgy érzi, hogy az eljárás során az objektivitáshoz, a tagállamokkal való egyenlő bánásmódhoz, vagy a diszkriminációmentességhez fűződő jogai sérültek, kivételesen az Európai Tanács elnökéhez fordulhat, hogy a következő EU-csúcs elé vigye a kérdést megvitatásra. Amíg erre sor nem kerül, addig a döntés sem születhet meg a szankciókról, de fontos, hogy maguk az állam és kormányfők nem dönthetnek a kérdésben, csak iránymutatást adhatnak a miniszteri tanácsnak. A bizottsági javaslat után legkésőbb három hónappal meg kell születnie a végleges döntésnek a miniszteri testületben. 

Maximum egy évvel a döntés után a Bizottságnak és a Tanácsnak újra kell értékelnie a helyzetet, de a Bizottság bármikor kezdeményezheti a szankciók feloldását, ha a tagállam orvosolja a problémákat. 

Ki hogyan reagál?

A lap rámutat, hogy egyelőre nem tudni: a német javaslat milyen fogadtatásra talál a Tanácsban, ahol elsősorban az északi országok kötik az ebet a karóhoz a jogállamisági feltételrendszer kérdésében, miközben Budapest és Varsó kategorikusan ellenzi azt, de néhány más országnak sem lehet ínyére. 

Nagy kérdés, hogy az uniós költségvetés elfogadásában vétójoggal rendelkező Európai Parlament hogyan reagál. Az EP már az eddigi javaslatokat sem találta elégségesnek, főleg annak a bizottsági javaslatnak a kihúzását, amely fordított minősített többség esetén tette volna csak lehetővé a szankciók blokkolását. Az EP első reakciói meglehetősen elutasítók voltak, de – ahogy egy parlamenti forrás fogalmazott a lapnak -,

mindenki arra kíváncsi, hogy mikor rántják el a képviselők a kormányt.

Hiszen minél tovább tart a kötélhúzás, annál inkább késik a gazdaságélénkítésre szánt pénz a tagállamoknak.

Amennyiben az EP nagy frakciói és az északi tagállamok nagyjából a fenti német javaslattal összhangban lévő végső jogállamisági feltételrendszert fogadnak el, akkor az várható, hogy 2021-től Magyarországon az uniós forrásokat - ha az Európai Bizottság objektíven bizonyítani tudja a problémát és erre alapozva javasol szankciót - csak hosszú egyezkedés után lehetne felfüggeszteni, vagy vágni. Esélyes, hogy még ezen negatív döntést megelőzően a magyar kormány/parlament korrigálná a vitatott gyakorlatot. Így a tényleg felpuhított német feltételrendszer inkább a visszatartó erejénél fogva fejthet ki jótékony hatást a magyarországi uniós pénzek felhasználására.

A feltételrendszerrel párhuzamosan az is lényeges, hogy az állam- és kormányfők nyáron megbízást adtak egy átláthatóságot ígérő adatbázis kidolgozására a Bizottságnak, ami a végső kedvezményezetteket mutatja be (kik, milyen cégen keresztül mennyi EU-s pénzt nyertek el mire). Ez ország-világ előtt bemutathatóvá teszi a feltűnő/gyanús nyerő szériákat az uniós projektekben.

Emellett a Bizottság kezében továbbra is ott lesz az a lehetőség, hogy ha problémás fejlesztési számlát talál, akkor 5-100%-os pénzügyi büntetést kivessen rá (a pénzt másik projektre kell felhasználni). Ha a szabálytalanul kifizetett pénzt nem követeli vissza a kormány az adott cégtől (mint ahogy az eddig itthon többször elmaradt, inkább a magyar költségvetés, azaz az adófizetők álltak helyt a mulasztásért), akkor a Bizottság jogalapot kap a fenti szankciós mechanizmus elindítására. Persze egy teljesen üressé tett cégtől évekkel később követelni a szabálytalanul felhasznált pénzt egészen más kategória, mint ténylegesen be is hajtani tőle.

Címlapkép forrása: Sean Gallup/Getty Images

orvos kórház egészségügy
maszk_GettyImages-1214207063
traders
párizs_getty_stock
usa kongresszus vihar kormány parlament szenátus felhő sötétség amerika
mercedes-benz cla
mnb_jegybank_felügyelet_shutter
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Megszavazta a vízumkényszert Amerikával szemben az Európai Parlament