orban viktor helyreallitasi alap jogallamisag feltelek 201001
Uniós források

Orbán Viktor meglebegtette: akár eurómilliárdokat is bukhat Magyarország

Weinhardt Attila
Ha a jogállamiság és az uniós kifizetések összekötéséről szóló vita késleltetné a koronavírus miatti 750 milliárd eurós EU-s helyreállítási alap (NextGenerationEU) felállítását, akkor ezt elkerülendő jobb inkább kormányközi alapon felállítani a programot, azaz az EU intézményi keretein kívül – javasolta a mai uniós csúcsra indulva Orbán Viktor kormányfő az MTI-nek adott interjúban. Ennek a javaslatnak igen súlyos üzenetei és egyúttal pénzügyi következményei lehetnek Magyarország számára, amelyeket el is ismert a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Leegyszerűsítve Magyarország kimaradna a helyreállítási alapból, így ahhoz nem is kellene hozzájárulnia, de cserébe nem is kapna belőle 16 milliárd eurót. Ennél is nagyobb azonban valójában a tét, amint azt ebben a cikkünkben megírtuk.
Az EU jövőjéről és az uniós támogatásokból segített gazdasági kilábalásról is szó lesz a Portfolio október 8-i Budapest Economic Forum konferenciáján. További részletek:

Újabb cikkünk a témában:

Mi a kormányfői nyilatkozat lényege?

Orbán Viktor a ma kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt még Budapesten nyilatkozott, amelynek főbb üzenetei saját kiegészítéseinkkel az alábbiak:

  • Ha a jogállamisági és költségvetési kérdések összekötéséről szóló vita akadályozza a koronavírus-járvány miatt szükséges pénzügyi alap működésének elindulását, lehetőség van kormányközi megállapodásra, az EU intézményein kívül – hangsúlyozta.
  • Emlékeztetett rá, hogy éles viták vannak a nyári EU-csúcson megszületett költségvetési alku végrehajtásáról (ami 1074 milliárd eurós 7 éves költségvetés mellett 750 milliárd eurós helyreállítási alapot is tartalmaz), pontosabban arról, hogy a pénzek felhasználásához kössenek-e egyáltalán jogállamisági feltételeket. Valójában a viták már nem erről zajlanak, ugyanis a nyári EU-csúcson az elfogadott szöveg világosan tartalmazza, hogy össze kell kötni a két kérdést, így a viták már hónapok óta arról szólnak, hogy milyen szigorú legyen a jogállami feltételrendszer a pénzek felhasználása terén.
  • Jelezte: a magyar kormány álláspontja az, hogy "most válság van Európában, most válságot kell kezelni, ezt a pénzügyi alapot minél gyorsabban elérhetővé kell tenni az országok számára, és nem lehet a sebességet lassítani jogállamiságról szóló vitákkal". Így rossz ütemezésűnek és rossz időzítésűnek nevezte azt a szándékot, amely össze akarja kötni a jogállamisági kérdéseket pénzügyi kérdésekkel.
  • Ezzel arra utalt, mintha a NextGenerationEU alap felállításának késleltetése egyértelműen csak az északi tagállamok érdeke lenne, akik indokolatlan módon jogállamisági feltételek összekötésével akarnak nyomást gyakorolni például a magyar-lengyel párosra. Valójában a késleltetés a magyar kormánynak is érdeke lehet, hogy a pénzek csúszása akkora feszültséget keltsen a déli tagállamokban, hogy végül rávegyék a többi tagállamot a jogállamisági feltételek felpuhítására, vagy elengedésére.
  • Ha a viták mégis megakadályoznák - folytatta -, hogy a mostani keretekben megindulhasson a Következő Nemzedék nevű alap működése, akkor még mindig ott van az a lehetőség az európai államok előtt, hogy ezt a pénzügyi alapot kormányközi alapon hozzák létre, tehát az EU intézményein kívül, kormányközi megállapodással. Így tehermentesíthető az unión belül folyó vitáktól, és gyorsan el lehet juttatni az összeget a rászoruló országoknak - magyarázta. Ennek jelentőségét konkrétan Gulyás Gergely magyarázta el a Kormányinfón, amit az alábbiakban foglalunk össze.

Mit jelent a kormányfői javaslat?

A kormányfői javaslat lefordítva azt jelenti, hogy a magyar kormány inkább hajlandó lenne lemondani 6 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatásról és további 10 milliárd eurónyi hitelfelvételi lehetőségről a NextGenEU programból (persze akkor többlet adót sem kellene befizetnie az EU kasszájába), csakhogy mentesülni tudjon a kifizetésekhez hozzákötendő jogállamisági feltételektől.

A javaslat azért érdekes, mert nemcsak a NextGenerationEU-hoz, hanem a 2021-2027-es uniós költségvetés összes kifizetéséhez is ugyanazt a jogállamisági feltételrendszert kötnék hozzá a német soros elnökség minapi javaslata alapján. Így tehát jelen állás szerint a normál uniós költségvetésnél (amelyből kb. 36 milliárd eurónyi forrást vár) sem tudna mentesülni a jogállamisági feltételek alól a magyar kormány. Arról, hogy várhatóan mennyit kapnánk a két uniós kasszából, az alábbi két elemzésben írtunk:

A magyar nagykövet tegnapi brüsszeli leszavazása után a mai kormányfői javaslatból az látszik, hogy még a felpuhított német jogállamisági javaslat sem fogadható el a magyar kormánynak, és ezért reális a vétóveszély akkor, amikor majd a 7 éves uniós költségvetés (és a NextGenerationEU) végső kereteiről döntenek az állam- és kormányfői testületben. Mindezt előre látva a kormányfő igyekezett egy kiutat kínálni a beragadni látszó vitából, hogy a bajba került tagállamok forrása ne késsen, de ez a kiút Magyarország számára akár eurómilliárdokban mérhető elmaradt forrásokat is jelentene.

Orbán Viktor kormányfő mai felvetése jól rámutat arra, hogy micsoda erők feszülnek jelenleg össze, amelyek késleltethetik a helyreállítási alap és vele párhuzamosan a 2021-2027-es uniós költségvetés elindulását is. A hatalmas vitákról tegnap este már megjelentettünk egy összefoglalót azután, hogy a magyar és lengyel nagykövetet leszavazták, mert minél puhább jogállamisági feltételeket akarnak, további öt kormány képviselőjét pedig azért, mert ők pedig minél szigorúbbat akarnak.

"Hagyjanak ki minket, sok sikert hozzá"

A mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy állította be a helyzetet, hogy a magyar kormány érdekelt abban, hogy a NextGenEU minél hamarabb felálljon és lehessen segíteni a déli tagállamoknak, de ha az északi (fukar) államok mindenképpen késleltetni akarják az alapot azért, mert szigorú feltételeket akarnak a kifizetésekhez, akkor Magyarország inkább kimarad az egészből és oldják meg kormányközi alapon a helyreállítási alapot, amihez egyébként sok sikert kívánt.

Gulyás azt mondta: "Jó lenne ezt  felelőtlen vitát, ami a támogatások és a jogállamisági feltételek összekötését jelenti, mielőbb lezárni és végre kell hajtani a nyári megállapodást. Ha ez nem megy, kormányközi alapon is meg lehet tenni a NextGenerationEU alap felállítását."

Hozzátette: mi segíteni szeretnénk, azért mentünk bele a NextGenerationEU megoldásba, a közös hitelfelvételbe, hogy tudjunk segíteni a déli államoknak. "Ha viszont a fukaroknak nevezett északi tagállamok – akik valójában soha nem támogatták teljes szívvel a programot - továbbra is úgy gondolják, hogy jogállamiságra hivatkozva az egész alap működése megakadályozható, akkor keressünk más megoldást." Úgy folytatta:

Akkor helyezze a többi tagállam kormányközi alapra ezt a megállapodást. Ebben az esetben Magyarországra a költségvetés vonatkozik, a NextGenerationFund nem és akkor kormányközi alapon végre lehet hajtani és a jogállamisági vitákat zárójelbe lehet tenni és a déli államoknak segíteni lehet.

Mi nem ezt szeretnénk, nem ez az elsődleges célunk, de erre is nyitottak vagyunk annak érdekében, hogy a kialakult helyzetre megoldást találjunk”.

Gulyás a tájékoztatón egy kérdésre leszögezte: a magyar kormányfő ma tett egy építő javaslatot a jogállamisági feltételek körüli vita kapcsán, aminek az a lényege, hogy a NextGenerationEU-ból

hagyjanak ki, csinálják meg kormányközi alapon, sok sikert hozzá.

Hozzátette: a hollandok és a svédek sem akarják megcsinálni, és valójában azért erőltetik csak a jogállamisági feltételeket, hogy ezzel zsarolják Magyarországot és Lengyelországot, ahol valójában nincsenek is jogállamisági problémák. A német javaslat jóval szűkebb jogállamisági feltételeket tartalmazna, mint amilyen gondokat lát Magyarországon az Európai Bizottság a friss jelentésében. A német javaslat lényegében csak az EU-pénzek rendeltetésszerű felhasználására koncentrálna, a tágabb jogállamisági vetületet teljesen kihagynák a kérdésből:

Gulyás leszögezte, a kormányfő javaslata alapján a NextGenerationEU alapból

se támogatás nem jönne, se hitel, és ez azt jelenti, hogy marad a normális rend, amivel egyébként is mindenki számolt.

Ezzel a 7 éves normál EU-s költségvetés 36 milliárd eurós keretére gondolt és így Magyarország a közös eladósodásból kimaradna. Hozzátette:

csinálják meg a NextGenerationFundot Magyarország nélkül.

A miniszter igyekezett nyugtatni, hogy ha Magyarország kimarad ebből, azzal „semmilyen hiányt nem szenvedünk”, hiszen „mi nem adósodunk el”, igaz nem is részesülünk a kiosztott forrásokból sem, de a megemelt adóbefizetéseket se kellene teljesíteni az EU felé.

Visszautalt rá, hogy a kormány megítélése szerint „kötöttünk egy jó megállapodást” nyáron a 7 éves uniós költségvetési keretről, és a probléma most az, hogy a 7 éves büdzsé most össze van kapcsolva a helyreállítási alappal és a hozzá kötött jogállamisági témával, de szavai szerint „ez technikailag könnyen leválasztható”. Amint fentebb jeleztük, a 7 éves büdzséről nem választható le a jogállami feltételrendszer, erről már döntöttek az állam- és kormányfők és nem valószínű, hogy ha újra is tárgyalják a 7 éves keretet és a helyreállítási alapot, akkor a 7 éves keretnél lemondanának a jogállamisági feltételekről az északiak. Márpedig az ő jóváhagyásuk és az EP jóváhagyása is kell a normál büdzsé elindulásához is.

A kormányfő mai javaslatának - ha valóban ebbe a kormányközi megoldás irányába menne el a vita megoldása a helyreállítási alap kapcsán - igen jelentős következményei lennének a koronavírus válságból való kilábalásra is és az uniós integrációra is. Valójában egy nagy törés alakulhat ki a tagállamok között és magában az integrációs folyamatban is, illetve látványosan többsebességessé válna az EU. Utóbbiról már régóta zajlanak a viták, de a nyári EU-csúcson született történelmi jelentőségű alkuval (közös kötvénykibocsátáson keresztül segítik meg a bajba jutottakat és ennek finanszírozására több adó beszedésére is felhatalmazzák az EU-t) látszólag sikerült ezeket zárójelbe tenni.

A magyar kormányfő javaslata alapján a 27 tagállam helyett - a tegnapi uniós nagyköveti szavazás alapján - valószínűleg csak 20 körüli tagállam venne részt az alap felállításában és így a mögöttes kötvénykibocsátási, illetve a közös uniós adóbefizetési struktúra is teljesen felborulna (így például a magyar parlamentnek se kellene az uniós saját források megemeléséről szóló javaslatot elfogadnia). A magyar és a lengyel kormány mellett feltehetően az északi „fukar” tagállamok is kimaradnának a NextGenerationEU felállításából (vagy tényleg csak szigorú jogállamisági feltételek kikényszerítése mellett vennének benne részt), így az alap mérete is jóval kisebb lenne 750 milliárd eurónál. Emiatt talán jóval láthatóbbá válna az a fő cél is, hogy néhány nagyobb, gazdagabb tagállam igyekszik reformprogramok kikényszerítésén keresztül megsegíteni a déli és nyugati tagállamokat, (amelyek a turizmusuk és egyéb versenyképességi problémáik, illetve a magas eladósodottságuk miatt kerültek komoly bajba), hogy maga az eurózóna egyben maradjon, és ne táguljanak tovább a gazdasági különbségek az övezeten belül.

Címlapkép forrása: Omar Marques/Getty Images

orbán viktor parlament
Koronavírus
Az iráni külügyminisztert meghívták a Fehér Házba
A bankokat rettegésben tartó orosz hackerek valójában nem is oroszok
Egyre nagyobb bajban van Nagy-Britannia
nagorno karabakh
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Compliance szakértő

Compliance szakértő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Kampánytéma lett, hogy Brüsszel a földspekulánsokat védi-e, vagy sem