Varga Judit jogallmisag unos tamogas 201013
Uniós források

Élesen kikelt Varga Judit az EU-pénzek jogállami feltételei miatt, megegyezést sürgetett a német soros elnök

Weinhardt Attila
Részben elérte célját Varga Judit magyar igazságügyi miniszter az Általános Ügyek Tanácsa mai ülésén Luxembourgban, igaz végül a tagállami szakminiszterek nem aról a napirendi pontról vitáztak ország-világ előtt, amit ő kért (a Bizottság jogállamisági jelentéséről), hanem arról, hogy az EU-pénzek erős és hatékony jogállami feltételekhez kötése miért fontos (főként az északi tagállamok hangsúlyozták), illetve miért helytelen és miért lenne az alapszerződés megsértése (a magyar és a lengyel szakminiszterek hangsúlyozták). Nagy újdonságot nem hallottunk az eddigi érvekhez képest, azt viszont jól bemutatta a 25 perces közvetítés, hogy tényleg nagy még az eltérés az álláspontok között és ez az egész vita tényleg túszul ejtheti a 2021-2027-es uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló döntéseket is.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Kérés vs. teljesítés

Varga Judit igazságügyi miniszter tegnap azt szorgalmazta, hogy legyen nyilvános az Általános Ügyek Tanácsában annak a napirendi pontnak a vitája, ami az Európai Bizottság minapi jogállamisági jelentése alapján induló dialógusról szól. A magyar kormány álláspontja szerint az a jelentés teljesen elfogult egyes tagállamok irányába, míg a Magyarországról szóló részben a kormány anyagait nem vették figyelembe, hanem csak a civil szervezetek érvelését vették át. A Bizottság jelentéséről külön cikkünk:

Mivel azt, hogy ennek a napirendi pontnak a vitáját tegyék nyilvánossá, csak a magyar és a lengyel kormány támogatta, így erről nem volt nyilvános (videóval közvetített) vita. Ehelyett Michael Roth, a német soros elnökség részéről úgy oldotta meg a helyzetet, hogy az ülés végén volt egy rövid nyilvános rész, amely végül az uniós büdzsé, a helyreállítási alap és az EU-pénzek kifizetéséhez társítandó jogállamisági feltételek körüli vitákat mutatta be röviden. 

Mit mondott a német soros elnökség vezetője?

Michael Roth rövid felvezetőjében arra mutatott rá, hogy a július 21-i Európai Tanácsi következtetések határozzák meg a német elnökség működésének kereteit a 2021-2027-es uniós költségvetés, a helyreállítási alap és az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötésében is, és ezen iránymutatások alapján, a kompromisszumra törekvés jegyében terjesztették a múlt héten a tagállamok elé a jogállami feltételekről szóló rendelettervezetet.

Ez éles viták után megkapta a minősített többséget a Tanácsban múlt kedden és így végül megkezdhették az Európai Parlamenttel az egyeztetéseket múlt csütörtökön, e hét hétfő este pedig a trilógus jegyében megindultak az egyeztetések a Tanács, a Parlament és a Bizottság között, amelyek szerdán folytatódnak. A viták lényegéről:

A német EU-miniszter hangsúlyozta: mielőbb meg kell állapodni az uniós költségvetésről, a helyreállítási alapról és a jogállamisági feltételekről szóló három rendelettervezet kérdésében az Európai Parlamenttel, és ehhez mind a Tanács, mind az EP oldalán kompromisszumkészség kell, azaz a Tanács tagállamai között is rugalmasságot sürgetett. Elismerte, hogy

a jogállamisági feltételrendszerben jelentősek még a nézetkülönbségek a tagállamok között,

míg az EP számára szintén fontos uniós költségvetési programok közül néhányban jelentősen emelték a tervezett keretösszeget (ezzel igyekeznek az EP kedvében járni).

Elismerte, hogy a jogállami feltételrendszer kérdésében lényegében patthelyzet van, mert nagyon érzékeny a kérdés mind a tagállamok, mind az EP számára, de mivel nagy a nyomás, hogy mielőbb állapodjanak meg, mert meg kell indulnia a pénzek kifizetésének, biztos benne, hogy „ésszerű engedményekkel lesz kompromisszum”. Megjegyezte azt is, hogy a fenti három rendeletet egyben kell kezelni, csomagként, nem lehet szétbontani.

Ki mit szólt hozzá a vitákhoz?

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke hozzászólásában megjegyezte, hogy tényleg nagyon kell az uniós régióknak a pénz, nem szabad visszatartani a megállapodást, és szerinte október végéig meg kell állapodni ahhoz, hogy még időben ratifikálni lehessen mindent és januártól elindulhasson az uniós költségvetés és a helyreállítási alap. Ő leszögezte:

hatékony és határozott jogállamisági feltételrendszer kell

az uniós pénzek kifizetéséhez, igaz a részleteket nem fejtette ki (a Bizottság eredeti 2018-as rendelettervezetét abban a formában a Tanács jogi szolgálata elutasította, aztán később egy átdolgozott rendelettervezetet már elfogadott).

A lengyel szakminiszter hozzászólásában azt mondta: értékeli, hogy a német soros elnökség próbál megfelelni az EP messzemenő elvárásainak a költségvetési programok megemelése terén, de egyúttal megjegyezte: a jogállamiság és az uniós támogatások összekötésének kérdése megoldatlan probléma maradt. Ő úgy fogalmazott, hogy a német soros elnökség által múlt héten átnyomott, felpuhított jogállamisági feltételrendszer is túl szigorú és megkerüli az uniós alapszerződést (a 7-es cikk szerinti jogállamisági szankciós rendszer mellé egy hasonló rendszert hoz létre alapszerződésbeli felhatalmazás nélkül), így tehát kerülő úton helyez politikai nyomást a tagállamokra.

Éppen ezért ismét jelezte, nem tudják azt elfogadni, mert hiányolják a jogi garanciákat belőle és így egyelőre a lengyel parlament nem fog szavazni a saját források rendszerének ratifikálásáról (ennek háttere az, hogy előtte ezek szerint a lengyelek a Tanácsban a saját források rendszerének rendeletét készek megvétózni, amit egyébként lényegében ki is mondott ma egy interjúban a lengyel miniszterelnök-helyettes).

A 3 Benelux állam nevében felszólaló szakminiszter ezzel szemben bírálta a németek által múlt héten benyújtott, felpuhított rendelettervezetet az EU-s kifizetések és a jogállamiság kapcsolatáról és „erős és hatékony feltételrendszert” szorgalmazott, mert érvelése szerint „ez az EU működésének alapja”.

A spanyol és olasz szakminiszter inkább a pénzkifizetés mielőbbi megtörténtét és így a mielőbbi megegyezést szorgalmazta, majd utánuk Varga Judit következett, aki a lengyel állásponthoz nagyon hasonló érveket hangsúlyozott felszólalásában.

Mi a magyar álláspont?

Varga Judit éles kritikájának lényege az, hogy

a magyar álláspont szerint a júliusi EU-csúcson nem jogállamisági feltételrendszerről állapodtak meg a vezetők, hanem az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszerről,

így tehát most egyes tagállamok újra akarják nyitni a nyáron 5 napos maratoni csúcson hozott alkut. Felvetette, hogy olyanok akarják újranyitni a vitát, akik egyébként sem támogatták a helyreállítási alapot és ezért szorgalmazzák az erős jogállamisági feltételrendszert, hogy újra lehessen nyitni a vitákat.

Varga Judit felszolalas AUT 201013

A magyar igazságügyi miniszter leszögezte: a júliusi megállapodás szövegét kell betartani, az abból következő költségvetési kondícionalitást elfogadják, így tehát minden megoldást támogat a magyar kormány, ami az EU-s költségvetés és a helyreállítási alap mielőbbi elindulását segíti, de a lengyel érveléshez hasonlóan azt nem támogatják, hogy a 7-es cikk szerinti jogállamisági feltételekkel párhuzamos újabb jogállamisági feltételrendszert behozzanak a képbe, mert akkor az az uniós alapszerződés módosítását jelentené. Felhívta a figyelmet, hogy ez a vita és az, hogy a magyar álláspont szerint egy új jogállamisági feltételrendszer megteremtése a szerződés megsértését jelentené, túszul ejtheti az egész uniós költségvetés és helyreállítási alap elfogadásának folyamatát, amit mindenképpen el kellene kerülni.

A francia Európa-ügyi miniszter rövid hozzászólásában a megegyezés mielőbbi szükségessége mellett azt szorgalmazta, hogy a három rendelettervezetet csomagban kell elfogadni, nem lehet szétbontani részekre.

Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images. Varga Judit magyar igazságügyi miniszter beszélget Michael Roth német Európa-ügyi miniszterrel (háttal) az Általános Ügyek Tanácsának ülése előtt 2020. január 28-án. 

orbán viktor parlament
Koronavírus
Az iráni külügyminisztert meghívták a Fehér Házba
A bankokat rettegésben tartó orosz hackerek valójában nem is oroszok
Egyre nagyobb bajban van Nagy-Britannia
nagorno karabakh
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Compliance szakértő

Compliance szakértő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Kampánytéma lett, hogy Brüsszel a földspekulánsokat védi-e, vagy sem