brusszel europai unio
Uniós források

Hiába a magyar vétófenyegetés: megszületett a fontos brüsszeli alku az EU-pénzek jogállamisághoz kötéséről

Weinhardt Attila
Még a tegnapi Kormányinfón is világosan jelezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy Orbán Viktor kormányfő vétózni fog az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál, ha nem lesz kellően puha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése, de a jelek szerint nem különösebben foglalkoztak ezzel a fenyegetéssel a mai brüsszeli tanácskozáson. A három uniós intézmény közötti egyeztetéseken ugyanis megszületett az előzetes alku a jogállamisági mechanizmus részleteiről. Ahogy arra múlt héten már rámutattunk, a keretek szigorúbbak annál, mint amit eleve elutasított szeptemberben a kormány. Az a nagy kérdés innentől kezdve, hogy mennyire valós még a veszély arra, hogy a magyar és a lengyel kormány az Európai Tanácsban tényleg megvétózza az egyhangúságot igénylő 2021-2027-es uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló rendeleteket, illetve a magyar parlament valóban blokkolja-e utóbbinak az elfogadását, mint ahogy azt múlt héten Kövér László házelnök is belengette.
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Mi a friss fejlemény?

A német soros elnökség szóvivője, Sebastian Fischer és az Európai Parlament költségvetési delegációjának egyik vezetője, Petri Sarvamaa röviddel ezelőtt posztolták a Twitteren, hogy megvan az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló megállapodás az intézményközi egyeztetéseken.

Ez nagyon fontos fejlemény, az összes 2021 utáni EU-s kifizetésre vonatkozni fog és

nemcsak a jogállamiság sértések, hanem annak előzetes kockázata esetén is (!) elindítható lesz majd az EU-s pénzek blokkolásával és vágásával is számoló szankciós rendszer.

Az elért eredményekről röviddel ezelőtt EP-s sajtótájékoztató is kezdődött, ez itt érhető el. Az EP két témafelelőse hangsúlyozta, hogy a 3,5 hétig tartó nagyon intenzív tárgyalásokon egy történelmi jelentőségű mechanizmust tudtak létrehozni, aminek az a fő célja, hogy már a tagállamokban mutatkozó jogállamiság-sértési kockázatokat is csökkentse, kiküszöbölje. Azaz ne csak azután lehessen élesíteni, miután már megtörtént a jogállamiság megsértése.

A végső szövegben egy teljes bekezdés foglalkozik azzal, hogy mik a jogállamiság-sértés konkrét pontjai (illetve mikor áll fenn ennek kockázata), így például a bírósági rendszer függetlenségének veszélye, vagy megsértése ide tartozik. A kockázatokra figyelés mellett fontos, hogy a mechanizmus során figyelembe veszik az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentéseinek tartalmát is és az adóelkerülést, adócsalást is.

A jogállamisági viták és a készülő mechanizmus kapcsán a legfontosabb összegző anyagaink a közelmúltból:

Mik a főbb pontok a szigorúbb feltételrendszerben?

Az összes fontos részlet még nem ismert a mai alkuból, de néhány lényeges elem igen, ami a mechanizmust jellemzi:

  • Ha az Európai Bizottság a jogállamisági keretek megsértését, vagy annak kockázatát érzékeli valamely tagállamban (tehát nem kell, hogy megtörténjen, elég a kockázat és ez a kockázat a bírósági rendszer irányítási és intézményi függetlenségére is érvényes az ügyészségi rendszer mellett!), akkor kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását.
  • A német soros elnökség szeptember végi kompromisszumos, felpuhított javaslatát is mereven elutasította a magyar és a lengyel kormány, noha abból már kihúzták azt, hogy előzetes kockázat érzékelés alapján is megindítható legyen a szankciós eljárás. Az elmúlt hetekbeli egyeztetések alapján mostanra viszont ezt az előzetes kockázati feltételt sikerült beletetetnie az EP-nek a végső szövegbe. Ez talán a legfontosabb pont, ami egy tényleg viszonylag szigorú jogállamisági feltételrendszer felé való elmozdulást jelent a német soros elnökség szeptember végén felpuhított, kompromisszumos javaslatához képest.
  • Fontos feltétel az eljárás megindításához, hogy mind a megsértés, mind a sértés kockázata "kellően közvetlen módon befolyásolja vagy súlyosan veszélyezteti az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét." A két kulcskifejezés a "kellően közvetlen" és a "súlyosan veszélyezteti", és ezt előzetesen bizonyítania kell tudni a Bizottságnak, és csak utána indulhat el az eljárás. Ez a bizonyítási kötelezettség tehát tompítja egy erős jogállamisági szankciós mechanizmus működését, de egyébként ez a feltétel már benne volt a szeptember végi német javaslat szövegében is, itt tehát nincs érdemi változás.
  • A Bizottság által javasolt szankcióról a tagállammal folytatott levelezés után a Tanácsban gyorsan döntésnek kell születnie (ld. alább), minősített többséggel. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság által javasolt szankciók jóváhagyásáról elég 15 tagállam döntése, akik az uniós összlakosság legalább 65%-át képviselik. A szankció blokkolásához pedig legalább 12 tagállam kell, akik a 35%-nyi lakosságot képviselik. Így tehát távolról sem elég egy együttes magyar-lengyel szövetség a blokkoláshoz, további legalább 10 tagállam kell, minél nagyobb lakossággal. Ennél a pontnál az EP sokáig fordított minősített többségű szankciós rendszert követelt (automatikusan hatályba léptek volna a kirótt szankciók és a blokkolásukhoz kellett volna minősített többség, amit rendkívül nehéz lett volna összehoznia a legtöbb tagállamnak). Ez nagyon veszélyes lett volna sok tagállamra nézve, így ez nem is volt reális szavazási mód, a tagállamok mereven ellenálltak és a Tanács elnöke már februárban is felajánlotta a kompromisszumot (minősített többség). Ez a puhább szavazási mód végül be is került már a nyári költségvetési alku szövegébe, ami azóta irányadó volt az elmúlt hónapok tárgyalásainál.
  • A szeptemberi német javaslatban a feltételrendszernek volt egy homályos hetedik pontja is (egyéb ügyek a jogállamiság terén), ami jóval tágabb értelmezésekre adott alapot, hogy milyen esetekben indulhatna el az eljárást. Egyelőre nem világos, hogy ez benne maradt-e a szövegben, illetve hogyan változott. Éppen ezért kérdéses, hogy élesedik-e majd a belengetett magyar és lengyel vétó (lásd alább).
  • Elvileg körbehatárolt az az értelmezési keret, ameddig kiterjed a most elfogadott jogállamisági feltételrendszer, de mégis viszonylag széles ez az értelmezési keret - hangsúlyozta a fenti EP-sajtótájékoztatón Petri Sarvamaa. Ő rámutatott arra, hogy már német javaslatból is kikerült az „általános hiányosság a jogállamiság terén” kifejezés, amire hivatkozva el lehetett volna indítani az eljárást, és ez a kifejezés így direktben nem is került vissza most ebbe az elfogadott szövegbe, de szellemiségében az egész mechanizmus igenis tartalmazza ezt a szélesebb értelemben vett jogállamisági megközelítést – érvelt. Szerinte ezt a rendeletet biztosan elfogadják majd a Tanácsban (az EP előzetesen áldását adta, így ot már nem lesz szavazás), így az már a magyar és a lengyel kormány felelőssége, hogy erre a szigorú jogállamisági feltételrendszerre hivatkozva tényleg megvétózzák-e a Tanácsban a két másik rendelettervezetet, azaz a 2021-2027-es költségvetésről és a helyreállítási alap mögötti saját források rendszeréről szóló rendeletet.
  • Összességében azonban a homályosság helyett lett egy körbehatárolt, de tág kerete a jogállamisági feltételeknek. Ezért a relatív felpuhításért cserébe viszont az EP és a Bizottság más területeken harcolt ki szigorításokat a szövegen, így a pénz visszatartáshoz és vágáshoz vezető szankciókról a korábbi javaslatoknál sokkal gyorsabban kell dönteni a Tanácsban, így ez is növeli a visszatartó erőt, a mechanizmus effektív erejét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg a német kompromisszumos javaslatban a tagállammal való bizottsági levelezés megkezdése és a Tanácsban a szankciókról való végső szavazás között akár 13 hónap is eltelhetett, a mostani végső szövegben ezt lerövidítették legfeljebb 7 hónapra (alapesetben 5 hónap telhet el a Bizottság és a tagállammal való levelezés elindulása és a végső szankciós szavazás között, ami meghosszabbítható legfeljebb 7 hónapra). Ez is fontos szigorítás és a visszatartó erőt fokozza az EU-s pénzek helytelen felhasználásánál.
  • Fontos, hogy indokolt esetben bármely tagállam a Tanács elé viheti az ügyét (vészfék funkció, ez nyújtja pár hónappal az eljárás időigényét). Ez eddig is benne volt a német javaslatban, de a fenti felpuhításért cserébe új szigorító elem, hogy a Bizottság jogot kap arra, hogy el tudja érni: ténylegesen legyen is szavazás a Tanácsban az érintett tagállam ügyében és csak sima többség kell ahhoz a Tanácsban, hogy egyáltalán napirendre lehessen venni egy adott tagállammal szembeni szankciós szavazás ügyét (ahol aztán minősített többséggel zajlik a jóváhagyás). Ez annak a gyakorlatnak a kivédését célozza, ami most is van, miszerint az évek óta zajló 7-s cikk szerinti jogállamisági eljárásokban még mindig nem született döntés a Tanácsban se Magyarország, se Lengyelország ügyében, mert az aktuális soros elnökség nem akarja/meri szavazásra vinni a dolgot.
  • Lényeges a mechanizmusban, hogy elsősorban a tagállam kormánya, költségvetése, állami intézményei ellen hozzák azt létre. Ez azt jelenti, hogy az EU-s pénzt elnyerő magánszektorbeli végső kedvezményezettek (pl. diákok, gazdák, civil szervezetek, egyetemek, kutatók) anyagilag nem sérülhetnek akkor sem egy megkötött szerződésnél, ha az adott ország kormánya ellen időközben szankció lép életbe az EU-s pénzeknél. Így tehát ezen szereplők felé akkor is ki kell fizetnie a tagállami kormányoknak az EU-s forrást, ha azt a kormány (állami költségvetés) nem kapja meg az uniós költségvetésből, azaz nem lenne mit továbbutalnia a végső kedvezményezettek felé.
  • Ez tehát egy jelentős költségvetési nyomásgyakorlási forma, ami a kormányokat, nem pedig a végső kedvezményezetteket célozza. A végső kedvezményezetteknek pedig a Bizottság felé közvetlenül kellene jelenteniük azt, ha nem jönne az átutalás a saját kormányuk felől, és ekkor a Bizottságnak minden intézkedés a rendelkezésére áll.

A vétófenyegetés mellett is eljutottak idáig

A nyári állam- és kormányfői költségvetési alku nagyon homályosan fogalmazott arról, hogy az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése pontosan mit is jelent és ebből adódtak az elmúlt hónapokban jórészt az értelmezési viták. Az egyik tábor szerint egy szigorú, az EU-s költségvetés szabályos végrehajtásán túlmutató, szélesebb értelemben vett jogállamisági kereteket lefedő szankciós mechanizmus szükséges.

A hosszú egyezkedések utolsó szakaszában a másik táborba lényegében csak a magyar és a lengyel kormány tartozott, amelyekkel szemben egyébként is évek óta zajlik jogállamisági eljárás. Ők azt hangsúlyozták (és e mellé belengették a Tanácsban a vétó lehetőségét is a két másik rendeletről), hogy csak az uniós költségvetés szabályos lebonyolítására koncentráló feltételrendszer kell, és nem lehet becsempészni olyan homályos, nem definiált feltételeket, amelyek végülis az uniós szerződés 7-es cikkében már rögzített jogállamisági eljárással párhuzamos mechanizmust hoznak létre és így burkoltan alapszerződést is sértenének. Ezt a nézőpontot egyébként szintén csak a magyar és a lengyel kormány hangsúlyozta nyilvánosan az utóbbi hetekben.

Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a mai fejlemény hírét a Facebookon kommentálva most is ugyanezt az érvet erősítette, miszerint ezzel a jogállamisági feltételrendszerrel „Az EP meg akarja kerülni a Szerződéseket és fel akarja rúgni a történelmi költségvetési alkut, ami felelőtlen és elhibázott lépés”. A magyar vétófenyegetésre utalva rámutatott arra, hogy „Az uniós költségvetés egyetlen eleméről sincsen megállapodás addig, amíg az összes eleméről meg nem állapodtunk. Magyarország letette az asztalra saját javaslatát, ami valódi költségvetési ellenőrzési mechanizmust hozna létre, nem pedig ideológiai zsarolási eszközt”.

Ennél durvább, közvetlen vétófenyegetés azonban nincs a magyar tárcavezető posztjában, ami a fentebb vázolt háttérbeli kompromisszumokkal összefügghet.

Ha belegondolunk: jogászcsapatokkal felvértezve nem haladt volna egy bizonyára uniós alapszerződést sértő irányba 25 tagállam, a Bizottság, a Tanács, és a Parlament együttese. így tehát ez (volt) a magyar és lengyel érvelés leggyengébb pontja.

Emiatt az EP-s körökben többen is azt mondták az elmúlt hetekbeli vitáknál, hogy le kell leplezni a magyar és lengyel vétófenyegetést, miszerint az csak egy blöff, egy a felpuhítást szolgáló tárgyalástechnikai elem, amivel nem kell foglalkozni, mert mind Magyarországnak, mind a többi tagállamnak nagyon kellenek az új EU-s pénzek a koronavírus-válság enyhítésére is.

A jelek szerint ennek a fenyegetésnek a komolyan vételére igyekezett még tegnap is ráerősíteni Gulyás Gergely, de a mai brüsszeli intézményközi egyeztetéseken ezzel együtt is elfogadtak egy viszonylag szigorú jogállamisági feltételrendszert. Amint azonban rámutattunk:

valójában kikerült a magyar kormányt leginkább zavaró, homályos, rendkívül tág értelmezésre teret adó jogállamisági feltételekre utalás (hetedik feltétel) és ez csökkenti a magyar vétóveszélyt. emiatt nincs erre közvetlen utalás Varga Judit mai posztjában sem.

Ezzel együtt a most kialkudott feltételrendszer szigorára utal az, amit az EP tárgyalódelegációjának magyar tagja, Cseh Katalin, a Momentum képviselője mondott a megegyezés után az EUrológusnak: "Sikerült kidolgozni egy olyan mechanizmust, amely azon túl, hogy nagyon komoly antikorrupciós intézkedést tartalmaz, a jogállamiság sérelmére is kiterjed. Például alkalmazható a bírói függetlenség megsértése esetére is, illetve támaszkodik az Európai Bizottság által bevezetett jogállamisági jelentések tartalmára is. Kijelenthető, hogy hosszú évek után végre van egy olyan garancia az Európai Unió kezében, amely a jogállamisági garanciákhoz kötheti az uniós pénzek kifizetését."

Cseh Katalin hozzátette, az EP számára nagyon fontos volt, hogy semmilyen intézkedés ne tegye lehetetlenné, hogy a végfelhasználók, tehát a támogatások végső jogosultjai megkapják a megítélt összegeket. Ebben a megállapodásban sikerült ezt is tisztázni, és a felek megegyeztek ennek részleteiről is. 

Hogyan tovább?

A mai fejlemény azt jelenti, hogy megszületett a német soros elnökség, a Parlament és a Bizottság között az elvi egyezség a jogállamisági feltételrendszerről, amit még jóvá kell hagynia a Tanácsnak, az EP előzetes áldását adta most, mert a legnagyobb pártok frakciói követeléseinek jó része visszaköszön az elfogadott szövegben.

A Tanácsban a jogállamisági feltételekről szóló rendelet jóváhagyásához elég a minősített többség, ami a szeptember végi első szavazáskor már meg volt (20 tagállam támogatta, 7 ellene szavazott, köztük a magyar és a lengyel azért, mert túl szigorú volt, az öt északi tagállam pedig a túl puhasága miatt). Ez a minősített többség bizonyára meg lesz a Tanácsban a végső szavazásnál, azaz ha a magyar és a lengyel kormány vétózna, akkor is jogszabály lesz belőle.

Innentől kezdve az a kérdés, hogy mi történik a két másik rendelettel, amelyekről viszont egyhangú döntés kell a Tanácsban. Ott ugyanis

még élesedhet a magyar és lengyel vétó és ekkor az egész uniós költségvetési folyamat, illetve helyreállítási alap ügye megakad, kútba esik.

A Tanács, a Bizottság és a Parlament képviselői egyébként jövő hétfőn újra összeülnek, hogy akkor már a 7 éves EU-s költségvetésről és a saját források rendszeréről szóló rendeletekről is megkössék az intézményközi megállapodásokat. Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa a Financial Times-nak azt mondta: a mai megállapodás lendületet adhat a további megállapodásoknak, és azok akár már jövő hétfőn is összejöhetnek. Ha ez valóban így lenne, akkor utána már "csak" a Tanácsban és a Parlamentben kellene elfogadni az intézményközi alku konkrét tartalmát.

Címlapkép forrása: Getty Images

HEPA_klub2020_cimlapkep_1500x844
Orban Viktor Mateusz Morawiecki lengyel zavar veto unios koltsegvetes 201204
horvatorszag_croatia
trader
getty, parlament, duna, vár, budapest
pozsonyiéjszaka
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Trendlovaglás, vételi és eladási zónák azonosítása, piaci aktualitásokkal fűszerezve
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Orban Viktor Mateusz Morawiecki lengyel zavar veto unios koltsegvetes 201204