magyar lengyel veto forgatokonyvek unios koltsegvetes helyreallitasi alap jogallamisag 201116
Uniós források

Forgatókönyvek a magyar vétó után: ez vár most ránk és az EU-ra

Weinhardt Attila
Azzal, hogy a Portfolio reggeli információival összhangban a mai uniós nagyköveti ülésen politikai vétót emelt a magyar és a lengyel kormány a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alaphoz szükséges saját forrás rendelettel szemben, lényegében megállt az uniós költségvetési döntéshozatali folyamat. Ezzel együtt most hatalmas nyomásgyakorlás mellett elindult egy alkudozás a háttérben, hogy hogyan lehet a kialakult helyzetet kezelni. Erről leghamarabb kedden a tagállamok szakminisztereit tömörítő Általános Ügyek Tanácsában lesz érdemi és egyúttal rövid időre nyilvánosan is közvetített vita, majd szerdán az újabb nagyköveti ülésen is szóba kerülhet a kérdés. Mindezzel párhuzamosan állam- és kormányfői szinten megy majd tovább a háttérben az egyeztetés, amelynek egyik formális pontja a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcs lesz. Összeszedtük, hogy milyen forgatókönyvek képzelhetők el jelenleg.
Black Friday a Portfolio-nál!
Az akció keretében a november 23. és november 27. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 17907 forintért lehet megvásárolni. Ezzel is a minőségi gazdasági tartalomgyártást támogatod. Tudj meg többet

Amint reggeli cikkünkben jeleztük: ma még „csak” a politikai vétó hangzott el a két tagállam részéről. A formális, jogi aktusként értelmezett vétó leghamarabb szerdán jöhet a saját forrás rendeletnél, a költségvetés ügyében pedig leghamarabb a jövő héten. Valószínűbb azonban, hogy a két rendeletet egyben kezeli majd a német soros elnökség, azaz egyszerre akarja majd jogilag is megszavaztatni ezeket a Tanácsban leghamarabb a jövő héten, vagy valamikor a jövőben.

Legfontosabb híreink a témában:

Mielőtt a lehetséges forgatókönyveket tisztázzuk, nem árt rögzíteni:

ez a helyzet az EU súlyos politikai válságát jelenti, miközben egyébként is tombol a koronavírus miatti gazdasági és szociális válság, tehát a mai fejlemény erre az egyébként is akut helyzetre erősít rá.

És akkor a lehetséges forgatókönyvek, vagy azok valamilyen kombinációja: 

Súlyos válság nyomán klasszikus brüsszeli kompromisszum. A politikai vétót végül nem követi jogi vétó, mert utóbbi elkerülésére valamilyen háttérmegállapodással eljutnak a tagállamok vezetői, illetve az Európai Parlament (a legfelső szintű egyezkedés már zajlik is). Így egy téli szavazáskor, felpuhított jogállamisági szankciós rendszer mellett végül elfogadhatja majd minden tagállam a két (egyhangúságot igénylő) rendeletet. Orbán Viktor magyar kormányfő uniós vezetőknek írt november 8-i leveléből az derült ki, hogy teljességgel felpuhítaná a jogállamisági rendelettervezetet, csak így lenne hajlandó belemenni a 7 éves költségvetés (MFF) és helyreállítási alap elfogadásába. Ehhez az egyébként klasszikus brüsszeli kompromisszumnak tűnő forgatókönyvhöz tehát az kell, hogy az EP és az északi fukar államok is rugalmasak legyenek a jogállamisági rendelet felpuhítása irányába. Ez az eddigi kemény álláspontjuk tükrében korlátozott esélyű forgatókönyv, de ha megtörténne, akkor Magyarország és Lengyelország 2021-től számíthatna új uniós pénzek folyósítására és közben részt venne a helyreállítási alapban is, az amögötti közös kötvénykibocsátásban is.

Pereskedés a végső fórumig. Ez azt jelenti, hogy mivel hétfőn a tagállamok minősített többsége jóváhagyta az EU-s pénzek jogállami feltételekhez kötésének elég szigorú rendelettervezetét, ebből néhány héten belül nagy valószínűséggel jogszabály lesz, ami 2021. január elsejétől hatályba fog lépni. Innentől kezdve megnyílik a lehetőség a magyar és a lengyel kormánynak arra, hogy ezt a legfelső uniós jogi fórumon, az Európai Bíróság előtt megtámadja. Itt az lehet a két kormány célja, hogy kimondassa a bírósággal, hogy az EU-s pénzek jogállami feltételekhez kötése sérti az uniós alapszerződést (ezzel érvelnek folyamatosan), mert az alapszerződésben van már egy jogállamisági mechanizmus (7-es cikk szerinti eljárás) és azzal párhuzamosan struktúrát nem lehet úgy létrehozni, hogy arra nem adott minden tagállam felhatalmazást. A bíróság döntéséig valószínűleg a magyar és a lengyel kormány blokkolná mind a 7 éves büdzsé, mind a helyreállítási alap ügyét, ha viszont ésszerű időben megszületne ez a döntés (pl. 2021 nyaráig), és a többi tagállamnak adna igazat, akkor onnantól kezdve a magyar és a lengyel kormány kénytelen lenne ezt elfogadni, hogy jogszerű és ezzel elvileg megnyílna az út arra, hogy nem blokkolja tovább a két rendeletet, azaz elindulhat a 7 éves büdzsé és a helyreállítási alap is. Nyilván ha a magyar és lengyel kormánynak adna igazat a bíróság, akkor az még tovább súlyosbítaná az uniós politikai szembenállást, de közben megsemmisítve (felpuhítva) a jogállamisági rendeletet megnyílhatna az út szintén afelé, hogy legyen egy új közös költségvetése az EU-nak és a helyreállítási alap is felállhatna magyar és lengyel részvétel mellett.

Felszalámizás. A két politikai vétó után végül csak az egyik ügyben halad formális vétó felé a vita. Ez azt jelenti, hogy a saját forrás rendeletet jogilag is megvétózza a magyar (és a lengyel) kormány, de azért, hogy a helyreállítási alap mégse vesszen kárba, elkezdi a többi tagállam kormányközi alapon összerakni a felállításához szükséges jogi keretet (erre az irányra október elején már elkezdte biztatni a többi tagállamot Orbán Viktor, ami leegyszerűsítve azt jelentené, hogy a túl szigorú jogállamisági feltételek miatt inkább lemond a kormány kb. 16 milliárd eurónyi forrásról a helyreállítási alapnál). Az MFF ügyében pedig a menetközben zajló háttéregyeztetések és a jogállamisági feltétel esetleges felpuhítása (klasszikus brüsszeli kompromisszum) végül oda vezet, hogy a két tagállam is megszavazza az MFF-et.

Teljes blokkolás egyik verziója. A két politikai vétó után két formai vétó is lesz, így a helyreállítási alap a kormányközi felállítás irányába halad tovább. Az új MFF pedig szintén nem tud elindulni, így 2021-től a 2020-as évre megállapított uniós költségvetés egytizenketted részével halad iszonyatos zavarok mellett az EU, illetve a tagállamok. Ez elvileg akár évekig is így lehet, egészen odáig, amíg a 2014-2020-as ciklus rendeletét fel nem váltja egy olyan keretköltségvetési rendelet, amit minden tagállam egyhangúan támogat. A 2020-as évre Magyarországnak eredetileg nagyjából 4,5 milliárd eurónyi forrást allokáltak, de ennél jóval kevesebb összeg kapcsán számolhatna havonta egytizenketted résszel 2021-től. Ez nem csekély esélyű forgatókönyv jelen tudásunk szerint.

Teljes blokkolás másik verziója. A jogállamisági vita mélységét és a belőle származó költségvetési zavarokat látva előfordulhat, hogy a tagállamok döntő többsége úgy dönt: előre akar lépni a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben évek óta zajló 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárásban. Ez azt jelentené, hogy szavazásra vinné a német soros elnökség (vagy a követező soros elnökök) a két ország elleni ügyet a Tanácsban és ha ott egyszerre szavaztatnák meg a két ország elleni ügyről a többi 25-öt, akkor elméletileg ki lehetne kerülni azt, hogy a magyarok és a lengyelek egymást bevédik a szavazásnál (mert a szankcióknál szintén egyhangúsági követelmény van). Ha a 25 másik tagállam tényleg egyhangúan támogatná a Magyarország és Lengyelország ellen együtt kivetett szankciókat, akkor az egyrészt megállíthatná/csökkenthetné a 2014-2020-as ciklus pénzeinek folyósítását, másrészt végső esetben a két tagállam szavazati jogának felfüggesztését is jelenthetné a Tanácsban. Előbbi azt jelentené, hogy Magyarország egyelőre hiába számítana arra a 11 milliárd eurónyi forrásra (vagy döntő részére), amit idehaza már kifizetett a pályázóknak, ugyanis azok nem jönnének meg, így még nagyobb teher nehezedne a magyar államháztartásra, nem zárulna be egyelőre a lenti ábrán a narancssárga és a világoskék vonal közötti bő 3000 milliárd forintos terület. Utóbbi pedig azt jelentené, hogy Magyarország és Lengyelország szavazati jogának esetleges felfüggesztésével megnyílna az út a Tanácsban arra, hogy az aktuális soros elnökség ismét szavazásra vigye a 2021-2027-es uniós költségvetés és helyreállítási alap kérdését, ahol az már a fentiek alapján megkaphatná az egyhangúságot (25 tagállam jóváhagyását). Magyarország még ebben az esetben is tudná elvileg blokkolni a helyreállítási alap felállítását, mert a magyar parlamentnek is jóvá kell hagynia az uniós saját forrás rendeletet.

Arról, hogy mi vezetett a vétóhoz (mit tartalmaz konkrétan a szigorúra sikeredett jogállamisági rendelettervezet) és milyen viták övezik a kérdést, az alábbi cikkeinkben írtunk részletesen:

Címlapkép forrása: Omar Marques/Getty Images

A JP Morgan is felülmúlta az elemzői várakozásokat
koronavirusholidayfairvirtual
Női elnöke lesz a Teslának Elon Musk helyett
plug in elektromos auto tamogatas
bull
boldog kereskedő trader befektető
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni!
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Felügyelő

Felügyelő
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

Brexit_barnier_kereskedelmi_megállapodás