kutatas fejlesztes innovacio horizon europe otszor annyi palyazati penz 210329
Uniós források

Ötször annyi pénzt kell elnyernie a magyar kutatási és innovációs közösségnek, heteken belül jönnek az első pályázatok

Összesen 365 millió eurónyi pályázati pénzt tudtak elnyerni a magyar kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények és vállalkozások a Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramból, és az a cél, hogy ez a pénz 2,1 milliárd euróra, azaz 5,7-szeresére ugorjon a 95,5 milliárd eurós keretösszegű Horizon Europe-ból – jelezte az EU új keretprogramjának indulásáról rendezett hétfői online konferencia nyitásaként Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter mellett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese, Szabó István is azt hangsúlyozta, hogy minél több forrást el kell és el is lehet hozni a közvetlen brüsszeli kiírású forrásokból, amelyekhez az itthoni KFI-rendszer igyekszik minden jellegű támogatást megadni. A több mint 500 regisztrált előtt a területért felelős uniós biztos, Maria Gabriel arra biztatta a magyar kutatókat, hogy vegyenek részt a pályázatokban, amelyek közül az elsőket néhány héten belül kiírják, és segítsenek az EU nagy kihívásainak legyőzésében. Martin Kern, a budapesti székhelyű uniós intézmény, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatója arra irányította rá a figyelmet, hogy az EIT milyen hatalmas innovációs hálózatot irányít és néhány új tervet is jelzett ennek bővítésére.

Több mint ötször annyi forrást kell elhozni a programból

Az EU történetének legnagyobb keretösszegű, 95,5 milliárd eurós kutatási-fejlesztési innovációs keretprogramját jelenti a Horizon Europe, amely magyar kutatók, fejlesztők és tudósok sokaságának adja meg a lehetőséget arra, hogy az elérhető jelentős források segítségével járuljon hozzá a különböző kihívások fenntartható módon való megoldásához – emelte ki az online konferenciát mergnyitó beszédében Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter megjegyezte, hogy a magyar kormány stratégiája is az, hogy magas támogatási keretösszegeket juttasson a kutatás-fejlesztési és innovációs területnek és ezáltal is hozzájáruljon ahhoz, hogy Magyarország az EU innovációs eredménytábláján a mérsékelt innovátorok közül feljebb lépjünk egy fokozattal.

Palkovics rámutatott arra is, hogy a Horizon Europe program három pilléréhez hasonlóan a magyar kormány is törekszik arra, hogy megtalálja a megfelelő egyensúlyt magyar KFI-rendszerben a kíváncsiság által vezérelt kutatás, a kihíváson alapuló alkalmazott kutatás és a piacvezérelt innováció támogatása között.

A teljes online konferencia az alábbi videón visszanézhető:

A miniszter üdvözölte, hogy a Horizon Europe programban is még nagyobb hangsúlyt kap a hatás kiváltására való összpontosítás, és nagy lehetőségeket lát abban, hogy a program jelentős része együttműködéseket, partnerségek kialakítását ösztönzi. Ez ugyanis támogatja a kiválósági alapú sikereket és a versenyképesség javítását is, így tehát a KFI-rendszernek is támogatnia kell a nemzetközi együttműködéseket. Ennek kapcsán megemlítette a nemzeti laboratóriumok és a tudásparkok kitüntetett szerepét.

Palkovics leszögezte, hogy a magyar KFI-stratégia kiemelt célja az, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban a Horizon Europe programból minél több forrást el tudjanak nyerni a magyar intézmények és cégek, és így a forrásszerzés aránya megfeleljen a magyar lakosság EU-n belüli 2,18%-os arányának. Összevetésként megállapította, hogy Magyarország a Horizont 2020 programon belül „egész jól” teljesített, és a 2004 után csatlakozott 13 tagállam között a harmadik legtöbb forrást hozta el a közös költségvetésből (ld. alább a részleteket Szabó István előadásában). Hozzátette azonban, hogy ha a régi EU15 tagállam között a magyaréhoz hasonló lakosságszámú országokhoz viszonyítunk, már nem lehetünk elégedettek.

Rámutatott arra is, hogy a Horizont 2020-ból összesen 0,6%-ot tudott elhozni Magyarország, ami mintegy 365 millió eurót jelent, és mintegy 1100 nyertes projekt született. Mivel tehát a mostani ciklusban 365 millió eurót nyertek el magyar hátterű szervezetek, míg a 95,5 milliárd eurós keretből 2,18%-os célt határozott meg Palkovics, ez azt is jelenti, hogy

2,1 milliárd eurónyi forrás lehívását jelölte meg célként a miniszter, ami 5,7-szerese a mostani ciklus eredményének.

A miniszter megemlítette (részletek Szabó István prezentációjában), hogy a magyar pályázók különösen az Európai Kutatási Központ (ERC) által kiírt, illetve egészségügyi, élelmiszeripari és infokommunikációs kiírások területén voltak különösen sikeresek. Emlékeztetett arra, hogy a magáncégek is jelentős sikereket értek el, hiszen 122 millió eurónyi forrást tudtak elnyerni, igaz megjegyezte, hogy a cégek körében csak 12%-os, míg a tudományos intézetek által benyújtott pályázatok terén közel 40%-os volt a sikerarány.

Ahhoz, hogy valóban 2,2%-ra fel tudjuk tornászni az elhozott források arányát a Horizon Europe programból, fejleszteni kell itthon a kutatási és innovációs potenciált, modernizálni kell a KFI-rendszert és a felsőoktatási innovációs ökoszisztémát, ösztönzőket kell bevezetni a nemzetközi együttműködésekben való részvétel elősegítésére, és a tájékoztatás, illetve a pályázatok benyújtása terén a gyakorlati segítségnyújtásban is további erőfeszítéseket kell tenni. Mindebben az NKFIH kulcsszerepet fog játszani, hiszen ez az intézmény ad helyet a Horizont 2020 és a Horizon Europe programokban lényeges nemzeti kapcsolattartó pontok (NCP) hálózatának is - jegyezte meg a miniszter.

A magyar kutatók is segíthetnek az EU nagy kihívásainak megoldásában

Maria Gabriel, az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosa bevezetőjében szintén rámutatott arra, hogy a Horizon Europe az EU történetének legnagyobb programja és példátlan a világban is, a 95,5 milliárd eurós keretösszeg pedig több, mint 30%-os emelkedést jelent a most végződő Horizont 2020 programhoz képest.  Meglátása szerint az új program forrásallokációja mindenképpen hozzájárul majd azokhoz az uniós kihívásokhoz, és célokhoz, amelyeket már eddig is sokat hangsúlyoztak (fenntarthatóság, ellenállóképesség, digitalizáció), de a koronavírus-járvány néhány eddig is ismert feladat mellett új megoldandó feladatokat is felszínre hozott.

Rámutatott arra, hogy a tudáshálózatok terjedésének fontos szerepe lesz ebben, és a magyar kutatóknak is nagy lehetőségek kínálkoznak. Emlékeztetett arra, hogy a Horizon Europe második pillérében (szociális-gazdasági hatású kutatók, klímavédelem, energiahatékonység, ipar) kulcsszerepe van a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek (az EIT igazgatójának prezentációját lásd alább), amely 6 tudás és innovációs közösséget (KIC) fog össze. Úgy fogalmazott, hogy a tudáshoz való hozzáférés javítása fontos feladat, mert ezen keresztül lehet majd a Horizon Europe céljait is elérni. Arra biztatta a magyar kutatókat, hogy vegyenek részt az új programban is, (kérjenek segítséget az NCP-ken keresztül), segítsenek a járvány hatásainak legyőzésében és a következő hetekben már kiírják az első pályázatokat.

A konferencián egy kérdésre válaszként elhangzott, hogy a Horizon Europe végleges munkaprogramjainak elfogadása leghamarabb április végén várható, a munkaprogramok tervezetei itt elérhetők.

Szép a teljesítményünk, de még van hova fejlődnünk

Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos és nemzetközi elnökhelyettese prezentációja elején rámutatott arra, hogy bár a magyar intézmények és vállalkozások által a Horizont 2020 programban elnyert 365 millió forrás az EU13 ország (új tagállamok, amelyek 2004-ben, vagy később csatlakoztak) között a harmadik legmagasabb, de még növelni kell az új programból elhozott források volumenét. Az első helyen a régióból a lengyelek állnak 741 millió euróval, a második helyen a csehek 492 millió euróval.

h2020 orszagbontas

A fenti eredmények kapcsán megjegyezte, hogy ez összhangban van azzal, hogy Magyarország költi az említett 13 ország között a harmadik legtöbbet kutatás-fejlesztésre (GERD), amely egyébként az utóbbi években nőtt és tovább fog nőni, így közelítünk a GDP-arányában a megcélzott 1,8%-os KFI-ráfordításhoz.

A H2020-beli magyar eredmények pillérenkénti bemutatása kapcsán látható, hogy a második pillérbeli ERC-pályázatoknál értük el a volument tekintve messze a legmagasabb eredményt.

h2020 piller eredmenyek

Az elnökhelyettes szorgalmazta, hogy mindenképpen növelni kell a magyar cégek és intézmények által az elnyert források volumentét az új ciklusban, mert a lehetőség adott, és ez segíthet enyhíteni az egész térség relatív hátrányát is a közvetlenül Brüsszelben kiírt pályázatokon. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy az EU13 szervezetei és cégei által közvetlenül elnyert források a teljes keretprogramból mindössze 5,08%-ot tettek ki, míg az EU15 (régi) tagállam szervezetei által elnyerteké 8,46%-ot. A pénz döntő részét olyan együttműködések nyerték el, amelyek nem bonthatók így szét földrajzilag, de ezek között is dominálnak a nyugati érdekeltségű cégek, intézmények, szervezetek.

Ezzel együtt a sikeres forrásszerzési példák között említette azt a magyar SZTAKI által vezetet, 21 európai partnert összefogó konzorciumot, amely a koronavírus miatt indított 2020. májusi uniós felhíváson kapott 5,37 millió eurót, és amely projekt többek között arcmaszkok, egyéb védekezési eszközök gyors gyártását és elosztását teszi lehetővé. Szabó István rámutatott, hogy az NKFIH többféle fórumon is végzi az új Horizon Europe lehetőségeivel kapcsolatos szakmai ismeretek terjesztését, így például februártól kezdve egy 11 alkalmas webinárium-sorozatot szervez, egy új dedikált oldal fog indulni a Horizon Europe keretprogramról és online roadshow is várható április-májustól.

Az elnökhelyettes bemutatta, hogy a teljesen ingyenesen és személyre szabottan igénybe vehető ún. Nemzeti Kapcsolattartó Pontok (NCP-k) segítségével (ezek a szakértők az NKFIH intézményén keresztül érhetők el) szerteágazó segítséget és kapcsolatokat tudnak nyújtani a Horizon Europe program iránt érdeklődőknek.

Emellett azt is bemutatta röviden, hogy a magyar KFI-rendszerben milyen ösztönzők vannak arra, hogy növeljék a magyarok esélyeit a Horizont programokban (pl. rásegítő pályázatok).

Előadása végén arra biztatta az online konferencia résztvevőt Szabó, hogy jelentkezzenek projekt kiértékelőnek is, amely tevékenységre szintén nagy szükség van, azaz nemcsak a pályázat benyújtói oldalon tud a magyar kutatói szektor eredményeket elérni.

Két fontos újítás, íme a részletek

Rövid prezentációjában Minna Wilkki, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának missziókkal és partnerségekkel kapcsolatos egységének vezetője a Horizont Europe két új eleméről: 1) a legfontosabb társadalmi kihívásokat célzó missziókról, illetve 2) az uniós, tagállami és ipari társfinanszírozással megvalósuló stratégiai kezdeményezésekről, az Európai partnerségekről beszélt. Előbb azt mutatta be röviden, hogy melyek a szektorokon és tudományterületeken átívelő missziók főbb jellemzői:

Arról is beszélt példákkal alátámasztva, hogy melyik az az öt misszióterület, amelyet a Bizottság megfogalmazott:

Elhelyezte azt is, hogy a missziók finanszírozása az egész Horizon Europe keretprogram második pillérébe (Globális kihívások és európai ipari versenyképesség) illeszkedik és bemutatta azt is, hogy mi a missziók felállításának idővonala:

Előadása végén Minna Wilkki felvázolta azt, hogy az Európai partnerségek miben újak és milyen főbb jellegzetességeik vannak:

Azt is felvázolta, hogy az európai partnerségek elindítása várhatóan milyen idővonal mentén fog haladni. Eszerint a Horizont Europe munkaprogram május körüli közzétételével jelenhetnek meg az együttműködési megállapodások tervei:

Egy hatalmas hálózatot koordinálnak Budapestről és ez csak bővülni fog

Martin Kern, a budapesti székhelyű uniós intézmény, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatója többek között arról beszélt, hogy az EIT több mint 60 innovációs hub munkáját fogja össze Európa-szerte, amelyekbe több mint 2000 európai szervezet (intézmény, vállalkozás) kapcsolódott be, több mint 3200 projekt kapott már pályázati támogatást. Jelezte, hogy a támogatott projektek több, mint 3,3 milliárd eurónyi befektetést tudtak szerezni, és közel 1200 új terméket, vagy szolgáltatást tudtak kifejleszteni. Az EIT hátteréről, működésének lényegéről korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

Az igazgató rámutatott arra, hogy az utóbbi években javult a magyar intézmények és vállalkozások forráslehívási képessége az EIT-n keresztül lebonyolított programokban, hiszen a 2014-2019 közötti időszakban 32,4 millió eurót nyertek el. Rámutatott, hogy különösen a cégek domináltak a magyarországi forrásszerzés terén (23 cég a keret 51%-át nyerte el). Martin Kern a budapesti székhelyű intézmény 2021-2027 közötti stratégiájáról kiemelte, hogy a felsőoktatás innovációs kapacitásának erősítése, a projektek regionális jellegének és kifejtett hatásainak erősítése mind fontos cél.

eit strategia 20212027

A fentiek nyomán felhívta a figyelmet arra, hogy a múlt héten nyílt meg egy felsőoktatási pályázati program, amely majd májusban zárul.

eit felsooktatas

Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy új tudás és innovációs közösség (KIC) fog létrejönni 2022-ben, a kultúra és kreatív szektor számára, amelyet a koronavírus-járvány különösen megviselt. Ennek kapcsán április 21-én lesz egy webinárium, illetve az év vége felé jöhetnek az első pályázati felhívások – hívta fel a figyelmet Martin Kern.

Címlapkép forrása: Cyril Marcilhacy/Bloomberg via Getty Images. A fenti képek az online tudósítás során készítet képernyőképekből születtek.

jarmuipar 2020 magyar autogyartas koronavirus masodik hullam
GettyImages-1198355421
GettyImages-1313549929
ekb ekb
2021 koltsegvetes modositas parlament 210422

Alapblog Űrturizmus

"Kedves utasaink! Ha balra tekintenek, az ablakon túl a Nemzetközi Űrállomást látják!" Az előbbi mondat talán...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
ühg