magyar helyreallitasi terv unios tamogatas penzek210423
Uniós források

Megtudtuk: kritikus napok előtt állunk a magyar EU-pénzek jövőjét illetően

A következő napok, beleértve a hétvégi egyeztetéseket is, kritikusan fontosak abból a szempontból, hogy mikor kaphatja meg a magyar helyreállítási terv a brüsszeli jóváhagyást és hogy mikor és milyen feltételek mentén jöhetnek majd az EU-pénzek Magyarországra, ha jöhetnek – rajzolódik ki azokból az információkból, amelyeket név nélkül nyilatkozó brüsszeli források mondtak el a Portfolio-nak. Az alábbiakban az egyre bonyolultabb ügyet és az előttünk álló lehetséges forgatókönyveket is felvázoljuk, mert a téma láthatóan befolyásolja még a forint árfolyamát is, hiszen tegnapra kéthavi mélypontra bukott az erősödő kamatemelési várakozások mellett is.

Jól jönne minél előbb a hatalmas adag pénz

A Portfolio megbízható forrásoktól úgy értesült, hogy még a hétvégi napokon is lesznek magasszintű egyeztetések a magyar kormány és az Európai Bizottság illetékesei között azért, hogy tisztázódjon: a Bizottság mostanában rá tud-e bólintani a 2511 milliárd forintos Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervünkre (HET), amelynek jóváhagyását egyelőre visszatartja.

A folyamatos egyeztetések célja az, hogy a jövő hét első napjaira eldőljön: tud-e vállalni olyan plusz garanciákat a magyar kormány az uniós pénzek szabályos, átlátható, összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatokat enyhítő elköltéséhez, amelyeket a Bizottság elfogadhatónak tart és így jó szívvel rá tud-e bólintani a HET-re a következő egy hét során, vagy sem. A Bizottság támogatásának megszerzése elengedhetetlen: enélkül nem kerülhet a magyar program a tagállamokat tömörítő Tanács asztalára végső jóváhagyásra és egyáltalán nem mindegy, hogy a Bizottság mikor hagyja jóvá a tervet.

Miután április végén látszólag váratlanul elengedte a magyar kormány a 3400 milliárd forintnyi hitel részt, május 11-én küldte el Brüsszelbe az átdolgozott HET-et, és innentől kezdve elvileg két hónapja van ezt átnézni és jóváhagynia a Bizottságnak. Ez a határidő július 11-én lejár, de ezt túl lehet haladni különösebb következmény nélkül és érdemi eséllyel meg is történik. Ha a jövő hét elejéig tartó intenzív egyeztetések után a Bizottság valamikor a jövő héten jóváhagyná a HET-et, akkor az még bekerülhet a gazdasági és pénzügyminisztereket tömörítő Ecofin (Tanács) július 26-i ülésére. Ha viszont nem, akkor leghamarabb majd csak a szeptemberi tanácsi ülésre kerülhet be (ha egyáltalán bekerül, ld. alább az EP állásfoglalását, illetve a feljogosító feltételeket).

A szabályok szerint csak azután lehet kiutalni a tagállamoknak a HET 13%-os előlegét, hogy a Tanács is elfogadta a tervet (onnantól válnak jogilag is kikényszeríthetővé a tervben rögzített reformok, intézkedések, az azokhoz rendelt ütemezés, és célszámok).

A magyar esetben ez az előleg 326 milliárd forint, ami rendkívül nagy összeg.

Az elmúlt öt évben csak néhány olyan hónap volt, amikor minden EU-s programunkat együttvéve ennél nagyobb egyhavi kiutalás történt Brüsszelből a magyar államkasszába. Idén az első öthavi magyar költségvetési hiány egyébként már elszállóban volt (a júniusi adatot most pénteken teszi közzé a Pénzügyminisztérium), így az előleg és az új EU-s ciklus pénzeinek minél előbbi megérkezése egyre fontosabb a magyar büdzsének.

Plusz garanciákat kért a Bizottság – de miért?

Odáig, hogy a Bizottság plusz garanciákat várjon el az uniós pénzköltés terén, úgy jutottunk el, hogy egyik forrásunk szerint kb. két héttel ezelőttre már megállapodás közeli helyzetbe jutott a magyar kormány és a Bizottság szakértői stábja a HET-pénzek elköltésével kapcsolatos információs és kontroll rendszerek terén (is), de aztán a magyar gyermekvédelmi törvény körüli viták miatt a gyors megegyezés esélye elpárolgott. Helyette tudomásunk szerint a múlt héten egy új elvárásokat tartalmazó csomagot kapott a magyar stáb Brüsszelből, hogy a Bizottság országspecifikus ajánlásaiban korábban már rögzített elvárásoknak két területen még jobban igyekezzen megfelelni a magyar fél.

Egy másik forrásunk viszont azt mondta: a Bizottság felső vezetésében két héttel ezelőttig is voltak még fenntartások a magyar HET pénzköltési nyomon követési rendszerének vállalásaival kapcsolatban, tehát nem kizárólag a gyermekvédelmi törvény miatt távolodtak a felek a gyors megállapodás esélyétől. Mindenesetre azt két forrásunk is rögzítette: direktben semmiképpen sem várhatja el a Bizottság, hogy a magyar parlament még azelőtt változtassa meg a kifogásolt törvényt, hogy a HET-re áldását adná a Bizottság.

Ilyet jogilag nem tehet meg a Bizottság, amit viszont megtehet, azt már el is kezdte: elindította a kötelezettségszegési eljáráshoz vezető első lépését. Ez azt jelenti, hogy rendkívül szűk (a szokásos 2 hónap helyett 1 hetes) határidővel magyarázatkérő levelet küldött a magyar kormánynak, amely határidőre meg is válaszolta a levelet. Ennek bizottsági elutasítása esetén megindulhat a későbbiekben a kötelezettségszegési eljárás hazánk ellen. Ha ebből tartósan beragadt vita lesz (a mostani jelek erre utalnak), akkor a kötelezettségszegési eljárás az Európai Bíróságra kerül majd, amely határozhat akár a magyar törvény felfüggesztéséről is, illetve egy esetleges elmarasztaló ítélet nyomán akár pénzbírsággal is sújthatja az országot.

A kötelezettségszegési eljárással párhuzamosan a Bizottság indirekt módon is igyekszik elérni a magyar törvény módosítását: a nyomás fokozása érdekében a HET elfogadásához plusz garanciákat kért a magyar kormánytól. Fontos tisztázni, hogy ezeket a Bizottság nem azért kéri, hogy keresztbe tegyen a magyar kormánynak, vagy hogy „visszadobhassa”/”késleltethesse” a HET-et.

A Bizottság az uniós szerződések őre és betartatója (például az alapvető emberi jogokra és a diszkriminációmentesség tilalmának érvényesülésére különösen figyel), és ezen funkciója betöltése mellett azért kér még további garanciákat a szabályos pénzköltés terén a magyar kormánytól, hogy egyrészt jobban védje magát az Európai Parlament (EP) előtt, másrészt a tagállamokat tömörítő Tanács előtt. E két uniós intézmény ugyanis most hatalmas nyomást helyez a Bizottságra, amely körülmények most a további brüsszeli EU-s kifizetéseinkre, illetve az új fejlesztési programjaink elfogadására is veszélyt jelentenek.

Nagy a nyomás az EP irányából…

Az EP csütörtökön nagy többséggel elfogadott egy nagyon kemény hangvételű és tartalmú, de a Bizottságra nézve jogilag nem kötelező érvényű állásfoglalást, amely kimondja: addig ne fogadja el a Bizottság a magyar HET-et és a 2021-2027-es Partnerségi Megállapodást, illetve az abból eredő új Operatív Programokat se, ameddig a kifogásolt magyar gyermekvédelmi törvény nem változik meg, illetve ameddig számos egyéb alapvető emberi jogi probléma nem oldódik meg Magyarországon.

Érdekes „egybeesés”, hogy az EP előtt felszólalva szerdán Vera Jourová jogállamiságért felelős uniós biztos éppen arról beszélt, hogy az uniós szerződés második cikkében rögzített alapvető értékeknek és az uniós Alapjogi Chartának a betartását már a 2014-2020-as ciklus magyar programjainak lebonyolításánál, valamint a 2021-2027-es magyar Partnerségi Megállapodás és az Operatív Programok előkészítése és elfogadása során is figyelembe veszik, nemcsak utána az új programok lebonyolításánál.

Mindez tehát afelé mutat, hogy a magyar törvény és egyéb kifogások már a 2014-2020-as uniós kifizetésekre is veszélyt jelenthetnek, másrészt a 2021-2027-es uniós ciklus elindulásához nélkülözhetetlen új programok elfogadását is késleltethetik. Mindez nyilván csak akkor igaz, ha a kifogásolt magyar ügyeknél a kritika jogilag is megállja a helyét.

A programok elfogadásának potenciális csúszásához egyébként van egy friss jogalap is, amire Jourová utalt is a beszédében: a minap lépett hatályba a 2021-2027-es pénzek brüsszeli kiutalását szabályozó rendelet (CPR), amely ún. feljogosító feltételeket is megszabott ahhoz, hogy a Bizottság milyen esetekben fogadhatja el a tagállamok fejlesztési terveit és később milyen esetekben teljesítheti a kifizetéseket a tagállamok felé.

A feljogosító feltételek között vannak horizontális jellegűek (pl. uniós alapszerződés 2. cikkében rögzített jogok, illetve a diszkriminációmentesség elvárása), amelyek a pénzkifizetések széles körérének előfeltételei, és tematikus jellegűek is, amelyek egy-egy program, fejlesztési irány kapcsán szolgáltathatnak okot a programok elfogadásának, majd a pénzek kifizetésének visszatartására. Ezek miatt nem véletlen, hogy Jourová konkrétan azt mondta: a felzárkóztatási források tervezésének és lebonyolításának teljes időhorizontján szorosan figyelni fogják a feltételek meglétét és az Európai Szociális Alap Plusz kapcsán külön utalt is arra, hogy mennyire fontos ennél az alapnál az Alapjogi Charta teljesítése is. Utóbbi arra utal: a kifogásolt magyar törvény érvet szolgáltathat például ahhoz is, hogy a szociális, oktatási és képzési hátterű magyar programokat, amelyek mögött ESZA+ forrás lenne, ne fogadják el egyelőre.

Akár betartja a Bizottság az EP-állásfoglalást, akár csak az említett CPR-re mutogatva késlelteti a magyar programok elfogadását, mindez azt is jelenti, hogy magyar változások nélkül a bizonytalan jövőbe is kitolódhat a kulcsfontosságú új uniós programjaink elfogadása, illetve azokból a brüsszeli kifizetések teljesítése. Ettől látszólag függetlenül idehaza a kormány meghirdetheti az új uniós pályázatokat és ezen az úton egyébként már el is indult. Amint ugyanis rámutattunk: itthon már kitört az új uniós pályázati láz, de fontos tudni: addig, amíg ezen és más új pályázatok mögött nincs elfogadott Partnerségi Megállapodás, illetve új Operatív Program, addig ezek tisztán a magyar költségvetés kockázatára megvalósított pályázatok.

Idővel majd persze – miután a vitákat elrendezik – ezeknél a pályázati programoknál is jöhet utólag Brüsszelből a pénz, de addig a bizonytalan hosszúságú ideig itthon finanszírozni kell ezeknek a programoknak a nyerteseit a magyar büdzséből. Ennek két fő forrása lehet: vagy a még mindig történelmi csúcs közelében lévő költségvetési tartalékok leapasztásával (az MNB-nél tartott kormányzati betétek összege május végén 2931 milliárd forintnál volt), és/vagy új adósságelemek kibocsátásával (a 80% körüli GDP-arányos adósságráta mellett ebbe az irányba nagy léptekben nem szívesen akar haladni a kormány).

Az EP felőli nyomásgyakorlás kapcsán arra is érdemes kitérni, hogy a Parlament egy korábbi állásfoglalásban már perrel fenyegette meg az Európai Bizottságot, hogy mielőbb kezdje el alkalmazni az év eleje óta hatályos jogállamisági feltételrendszert. Ennek alkalmazása az EU-s pénzeknél szankciókhoz vezethet, de egyelőre ennek elindításától vonakodik a Bizottság arra hivatkozva, hogy bevárja az Európai Bíróság ítéletét a tavaly decemberi uniós csúcson született nagyhatalmi alku keretében (ami elhárította a magyar-lengyel költségvetési vétót).

A Bíróság ítélete leghamarabb december-január körül születhet meg, de már idén ősz körül elindíthatja a jogállamisági eljárás első (előkészítő jellegű) lépéseit a Bizottság Magyarország ellen, amint azt szerdán Ursula von der Leyen már jelezte az EP előtt. Ennek a fellépésnek a célja egyrészt az, hogy a Bizottság elnöke kivédje az EP felőli per megindulását (ami októberben megtörténne, ha addig nem kezd el fellépni Magyarországgal és Lengyelországgal szemben), másrészt az, hogy tényleg elkezdjen hathatósan fellépni a renitensnek tartott tagállamokkal szemben.

Emellett ha a Bizottság a kifogásolt magyar törvényt az audiovizuális szolgáltatásokat szabályozó rendelet, az e-kereskedelmi rendelet, vagy egyéb belső piaci működési szempontból problémásnak találja, akkor ezek is szolgáltathatnak okot a pénzkifizetések egy részének leállítására.

Az tehát a fentiek alapján jól látszik, hogy az új uniós programok elfogadása körül eleve lényeges bizonytalanság van, másrészt az azokból származó pénzek kiutalásának időzítésében is, harmadrészt pedig a kiutalások összegében is.

Utóbbi kapcsán von der Leyen jelzése alapján ősz-tél körül jelentős eséllyel elindulhat Magyarország ellen a jogállamisági eljárás, ami a rendelet szerint 7-9 hónapig tart és amely az eljárás végén az EU-s kifizetések blokkolásához, vagy levágásához is elvezethet. Lényeges persze, hogy a mechanizmus szabályrendszere szerint a magánszektori kedvezményezetteket védenék az országot érő anyagi retorziók esetén is (irányukba kötelező lenne kifizetnie a magyar államnak a megítélt támogatást, és utólag a pénzt az állam is megkaphatná, ha szabályos volt a forrásfelhasználás). Az állami/önkormányzati hátterű kedvezményezettek esetén viszont a szankció úgy nézne ki, hogy az itthon már kifizetett pénzekre utólag nem kapná meg a teljes átutalást Brüsszelből az állam. Így tehát a magyar büdzsén, azaz az adófizetők nyakán maradna a teher és ez visszahatna az állami/önkormányzati projektek megvalósítására is.

… és nagy a nyomás a Tanács irányából is

Az EP csütörtöki állásfoglalása egyébként a tagállamokat tömörítő Tanács felé is határozott kéréseket fogalmaz meg, így például azt, hogy a szlovén soros elnökség tartson már szeptemberben újabb meghallgatást a magyar jogállamisági eljárásban (ezt a szlovének novemberre tervezik) és majd tartson szavazást a továbblépésről is, azaz vigye döntésre a dolgot azzal, hogy ajánlásokat fogalmaz meg a Tanács a magyar kormány felé. Fontos, hogy az eljárás ezen szakaszában négyötödös többség kell, azaz a 27-ből legalább 22 tagállamnak támogatnia kellene azt, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg a magyar kormány felé. Ha viszont ez a nagy többség nem jön össze, akkor az évek óta húzódó 7-es cikkes eljárás véget érne ajánlások nélkül.

A négyötödös többség nem valószínű, hogy összejön még azzal együtt sem, hogy már ehhez közelítő számú tagállam emelte fel a szavát a minap a magyar gyermekvédelmi törvény kapcsán. A júniusi EU-csúcs előtt ugyanis 18 állam a Tanácsban (ÁÜT), 17 állam- és kormányfő pedig írásban is szót emelt a magyar törvény ellen és általánosságban véve a szexuális kisebbségek jogainak tiszteletben tartása mellett.

A Bizottság tehát látja, hogy a Tanácsban 17-18 tagállam kiemelt figyelemmel követi a magyar fejleményeket, és ezért is kapcsolódik össze a HET ügye a 2021-2027-es ciklus programjainak ügyével.

A kiemelt figyelem miatt tehát plusz garanciákat vár el a Bizottság a magyar kormánytól a HET pénzköltése terén, hogy a fent említett július 26-i, vagy későbbi Ecofin-ülésen nehogy elgáncsolják a magyar programot. Az Ecofinben minősített többség kell a tagállami tervek elfogadásához (azaz a tagállamok legalább 55%-a, amelyek együttesen legalább az uniós összlakosság 65%-át képviselik) és fontos, hogy ha valamely „kekeckedő” tagállam valamit módosíttatni szeretne a magyar HET-ben, akkor ehhez egyrészt meg kell szereznie a tagállamok minősített többségét, másrészt a Bizottság támogatását is. Utóbbi nélkül gyakorlatilag nem lehet módosíttatni egyetlen tagállami terven sem, de ha a tagállamok nagy része szeretne például a magyar HET-ben a szigorúbb pénzköltési ellenőrzés irányába elmozdulni, annak bizonyára nem feküdne keresztbe a Bizottság sem. Éppen ezt a tanácsi huzavonát akarja a Bizottság megelőzni az előzetesen követelt szigorúbb magyar vállalások elérésével.

Forgatókönyvek és fontos szabályok

A fentiek alapján már látszik, hogy egyszerre sok szálon futnak a Magyarországgal kapcsolatos eljárások, intézkedések és a pénzek folyósítását érintő kockázatok. Ezeket érdemes összerendezni lehetséges forgatókönyvekbe is, hogy tisztábban lássunk mind a lehetséges menetrendet, mind a kifutásukat illetően. Az ügyhalmaz meglehetően komplex és folyamatosan változik, így az alább írt keretek is változhatnak. Ezzel együtt az alábbi négy forgatókönyvre/szálra kell figyelni:

  1. Gyors alku. Ez a forgatókönyv azt jelentené, hogy jövő hétre összejön az alku a HET-ről a Bizottsággal, utána július 26-án elfogadják azt az Ecofinben és a 13%-os előleg kiutalása még július-augusztusban megtörténik. A viták egy részének gyors rendezéséről szóló forgatókönyv kapcsán fontos hangsúlyozni: az, hogy a HET elfogadásáért cserébe a magyar kormány esetleg most plusz garanciákat vállal a pénzköltés terén, még nem hárítja el a 2014-2020-as ciklus kifizetéseit, illetve a 2021-2027-es Partnerségi Megállapodás és Operatív Programok elfogadását érintő késlekedési veszélyt, ha közben a kifogásolt magyar törvény(ek) nem változik(nak.). Az biztos, hogy a Bizottságnak is érdeke fűződik ahhoz, hogy a helyreállítási programok minden tagállamban minél előbb elindulhassanak, hogy a koronavírusból való kilábalás folyamatában ezt a sikert minden fórumon kommunikálni tudja mind a Bizottság, mind az érintett tagállam. A 2021-2027-es új Operatív Programok kapcsán ez az érdek már nincs feltétlenül meg minden tagállam irányába a Bizottság oldalán.
  2. Elcsúszik a HET elfogadása. Saját információnk és a sajtóbeli kiszivárogtatások is egybeesnek abban, hogy a Bizottság nem feltétlenül akarja gyorsan elfogadni a magyar HET-et, főleg ha nem kellő mértékű a magyar plusz garanciavállalás. A nyári szünet után így leghamarabb szeptemberben nyílna meg a HET elfogadásának esélye a Bizottságban és az Ecofinben, addig pedig még van idő a háttérben több egyeztetésre.
  3. Bejön a képbe a jogállamisági jelentés, majd a „levelezgetés” és az eljárás. Ennek a vonakodó bizottsági álláspontnak az is lehet a háttere, hogy július 20-án egyébként is közzé fogja tenni a Bizottság minden tagállamra az újabb éves jogállamisági jelentését, így a két témát szándékosan összecsúsztatná hazánk esetén. Az EU-Monitor szerint sokan arra számítanak, hogy felettébb kritikus lesz a jelentés Magyarország kapcsán, így akár erre az anyagra mutogatva a Bizottság további nyomást is gyakorolhat a problémásnak látott magyar ügyek korrekciója érdekében, hogy az új EU-s pénzekhez vezető út kinyílhasson (HET, Partnerségi Megállapodás és Operatív Programok elfogadása). A jogállami jelentés egyébként alapot szolgáltathat arra is, hogy ősszel maga a jogállamisági eljárás is elinduljon Magyarország ellen és amint fentebb jeleztük: ősz körülre ígérte az első előkészítő lépést Ursula von der Leyen. A Bizottság ebben a témában az elmúlt hónapokban folyamatosan ködösen kommunikált, de értelmezésünk szerint arról van szó, hogy a tavaly decemberi alku alapján a Bizottság hivatalosan nem indítja el a jogállamisági eljárást addig, amíg a Bíróság ítélete nem jelenik meg magáról a jogállamisági rendeletről (itt Magyarország és Lengyelország a felperes, december-január körülre várható leghamarabb az ítélet). Októberig viszont valamilyen levelet ki kell küldenie Magyarország felé a Bizottságnak, hogy az EP felőli per megindítását elkerülje. Ezt a helyzetet azzal oldhatja fel a Bizottság, hogy dialógusba kezd a magyar kormánnyal (notifikációt küld a problémásnak tartott jogállamisági ügyekben), amelyre magyar válaszlevél érkezik. Az alapján további levelek jönnek-mennek, majd amint kijön a Bíróság ítélete, véglegesíti a Bizottság a jogállamisági mechanizmus alkalmazási iránymutatásait és megindítja hivatalosan is az eljárást, amelynek keretében intézkedési javaslatot tesz, hogy mi és hogyan változzon itthon, majd ezek elmaradása esetén milyen pénzügyi szankciók legyenek. Utóbbi a Tanács elé kerül majd leghamarabb valamikor jövő nyár-ősz körül, ahol minősített többséggel szavaznak a Bizottság által javasolt szankciós intézkedésekről.
  4. Bejön a képbe a 7-es cikk szerinti eljárás és abból eredően az ajánlások. Az EP csütörtöki állásfoglalása rögzítette, hogy a tagállamokat tömörítő Tanácsnak haladnia kellene a 7-es cikk szerinti magyar jogállamisági eljárással is és szavazásra kellene vinnie a dolgot a szlovén elnökségnek még az ősz során. A barátinak mondható szlovén elnökség azonban valószínűleg nem viszi szavazásra a dolgot, és egyébként sincs meg a négyötödös többség a Magyarország felé irányuló ajánlásokra. Ez a helyzet azonban esetleg változhat a Bizottság jogállamisági jelentésének tartalma (vagy egyéb okok) miatt, hiszen amint jeleztük: 18 tagállam már kritikusan nyilatkozott a magyar törvény kapcsán, ami nem marad el jelentősen a legalább 22 szükséges tagállamtól. Alapesetben azonban az várható, hogy a szlovén elnökség parkolópályán igyekszik tartani a 7-es cikkes eljárást és majd a 2022 első felében jövő francia elnökség igyekszik felpörgetni és döntésre vinni a dolgot.

Összességében tehát az látszik, hogy egy sok szálon futó és sokmilliárd eurós tételt érintő ügyhalmazról van szó, amely az ország gazdasági növekedési pályája szempontjából is fontos EU-pályázatok menetrendjére, meghirdetési volumenére is kihathat. Nem véletlen ezért, hogy a forintpiaci szereplők is kiemelt figyelemmel követik az eseményeket, mert nem mindegy, hogy a fentiek közül melyik forgatókönyv és milyen tartalommal valósul meg. Amint tegnap rámutattunk: az elmúlt napokban gyengült a forint és alulteljesített a régiós devizák között, amely mögött magyarspeficikus okként az EU-s viták is meghúzódhattak az inflációs okok mellett.

Címlapkép forrása: Európai Unió, Etienne Ansotte, Orbán Viktor magyar kormányfő látogatást tesz Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknél a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervről szóló egyeztetések kapcsán Brüsszelben 2021. április 23-án.

75 éves a forint 5 forintos érme mnb
GettyImages-1211246429 (13)
németország nyugdíj_getty
zöld ingatlan
vakcina
maszk_GettyImages-1214207063
pfizervakcina

Kiszámoló Hogyan adózol?

Bár már sokszor írtam az adózásról, úgy tűnik, érdemes még írni róla. A választások közeledtével az ellenzék...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Kagi, Renko, Heikin Ashi - melyik mire jó?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
európai bizottság brüsszel eu európai unió