Décsi András PMG Hungary Kft
Uniós források

Itt a nagy lehetőség a gyorsan növekvő cégeknek, de néhány dologra oda kell figyelni

Egy különleges pályázati kiírás jelent meg a Magyar Multi Programban, amelynek segítségével a kiemelkedően teljesítő cégek minden olyan fejlesztési igényt megpályázhatnak, amelyet egyébként nem tudnának megtenni ilyen nagy összegben, vagy ilyen összetetten – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Décsi András. A PMG Hungary Kft. pályázati igazgatója rámutatott, hogy az akár 2,5 milliárd forintnyi feltételesen vissza nem térítendő forrás elnyeréséhez vezető út kulcsfontosságú lépése az előminősítés, és több tanácsot is megosztott azzal kapcsolatban, hogy erre hogyan érdemes felkészülnie a cégeknek. Décsi András bemutatta azt is, hogy konkrétan mely pontokon változott lényegesen a Magyar Multi Program az előző két pályázati körhöz képest és a mostanra jelentősen lazított szabályrendszer mellett is megfogalmazott még szakmai javaslatokat, amelyeket érdemes megfontolni a kiíróknak, hogy még több cég tudjon indulni a forrásért.

A napokban érkezett a hír, hogy elindult a Magyar Multi Program harmadik pályázati kiírása minden eddiginél nagyobb, 100 milliárd forintos kerettel. Első körben mit érdemes tudnia az érdeklődőknek és a pályázaton indulni tervezőknek?

Ez a program nem teljesen meglepetés a pályázók számára, a Magyar Multi Program 2017-ig nyúlik vissza, akkor indították el az első körét. Ennek a folytatása az új, 2021-2027-es ciklusban egy új felhívással, illetve új keretrendszerrel történt meg a napokban. A fejlesztéspolitika rájött arra, hogy a sok elaprózódott forrás mellett egy jó szakpolitikai módszer az, ha a kiemelkedő teljesítményű, nagy növekedési potenciállal bíró vállalkozásokat kiemelje és egy kifejezetten dedikált támogatással segítse.

Ez nem egy normál pályázati támogatás, mert az eddig megszokottnál sokkal komplexebb fejlesztéseket is meg lehet és kell valósítani és éppen ezért a megszokottnál sokkal nagyobb támogatási összegeket is kínál, akár 2,5 milliárd forintot is.

A felhívás által kínált forrás segítségével a kiemelkedően teljesítő cégek minden olyan fejlesztési igényt megpályázhatnak, amelyet egyébként nem tudnának megtenni ilyen nagy összegben, vagy ilyen összetetten.

A fejlesztési elképzeléseiket tehát egy nagy csomagban egyszerre tudják megvalósítani a cégek. Hogyan érdemes erre a lehetőségre felkészülni?

Ez egy összetett, komplex felhívás, amit az is mutat, hogy magát a támogatási kérelmet csak az IFKA által kiadott előminősítés kézhezvételét követően lehet benyújtani. Ez az előminősítés a legfontosabb lépés az egész forrás megszerzése kapcsán. Itt egy nagyon sokrétegű szempontrendszert vizsgál meg az IFKA. Egyrészt magát a céget vizsgálják meg számos szempont alapján, ilyen például a stratégiai tervezés, vagy például az, hogy milyen termékfejlesztéseket valósított meg, milyen HR területen végzett fejlesztései voltak a cégnek az elmúlt években, van-e már külpiaci jelenléte a cégnek, milyen marketingstratégiával dolgoznak.

Az előminősítés során azonban nemcsak a céget kell bemutatni, hanem a projektet magát is részletesen. Nemcsak anyagi-műszaki összetétel szempontjából, hanem hogy a fejlesztés hogyan kapcsolódik esetleg a nemzetköziesedéshez, esetleg önálló brand, termékfejlesztés felépítéséhez. Ami visszatérő elem ebben a programban, hogy milyen innovatív hozzáadott értéket tud ezzel a programmal teremteni a cég.

Décsi András cikkbe1

A Magyar Multi Program harmadik pályázati kiírása milyen lényeges pontokon tér el az előző két pályázati körtől?

A komplex fejlesztési lehetőség mellett jelentős változás például az is, hogy a korábbi szakaszokban csak termelő, gyártó cégek tudtak pályázni, a harmadik körben viszont már kereskedő, illetve szolgáltató cégek is, de csak abban az esetben, ha a kornak megfelelő, 21. századi élvonalbeli innovatív technológiákat alkalmaznak a projektjükben. Gondolok itt a mesterséges intelligencia alkalmazására, IOT technológiák alkalmazására, robotizációra.

Egy kereskedő cég akkor tud a Magyar Multi Program által kínált forrásra eredményesen pályázni, ha nemcsak kapacitásbővítésként, vagy normál beruházási pályázatként tekint erre a forrásra, hanem mondjuk úgy, hogy egy robotizált Ipar 4.0 standardnak vagy ahhoz hasonlónak megfelelő robotizált raktárat kíván ebből létrehozni.

Lényeges változás az is, hogy a belépési kritériumok között eddig sokkal szigorúbb volt a létszámra, árbevételre és egyéb gazdasági mutatókra vonatkozó feltételek.

A fejlesztéspolitika most viszonylag nagyra tárta a kaput valószínűleg azért, hogy a több érdeklődőből az előminősítés segítségével a ténylegesen legjobb cégeket tudják kiválasztani.

Az is nagyon fontos változás továbbá, hogy ez több más felhíváshoz hasonlóan feltételesen vissza nem térítendő támogatást kínált, azaz a kapott 30-50 százaléknyi forrást bizonyos feltételek teljesítése esetén nem kell visszafizetni.

Említette, hogy az előminősítés a legfontosabb lépés az egész forrás megszerzése kapcsán. Hogyan kell hozzákezdeni az előminősítéshez? Milyen szempontok merülnek itt fel?

Kellő komolysággal kell ezt előkészíteni. Az előminősítés elkészítéséhez stratégiai gondolkodásmódra van szükség, és minden olyan területet, ami üzletfejlesztésileg fontos, megfontoltan, részletezetten és közérthetően kell bemutatni. Gondolok itt a szervezeti felépítéstől kezdve a digitális felkészültségen át odáig, hogy mit gondolunk magunkról, milyen versenyelőnyünk van a hazai, illetve a régiós piacokon a többi céghez képest.

Egyrészt az erényeinket megfelelően be kell mutatni, másrészt mivel ennek a programnak az a célja, hogy a kiemelkedően teljesítő cégeket még versenyképesebbé tegye, azt is be kell mutatni, hogy mik azok a gyengeségek vagy még fejlesztendő területek, amelyek mindenféleképpen szükségesek ahhoz, hogy a magyar gazdaság gerincét adó vállalkozások nemzetközi környezetben is versenyképesebbek legyenek.

Jó tanács, hogy ebben az előminősítési kérelemben sablon megfogalmazásokkal nem valószínű, hogy célt tudunk elérni,

ellentétben egy normál pályázattal, ahol valóban csak az anyagi, műszaki tartalomra, illetve a végcél vázlatos bemutatására van csak szükség.

Összességében tehát olyan módon kell bemutatni a pályázni kívánó céget és projektet, amire sok cég nem biztos, hogy önmaga képes. Ehhez szüksége lehet egy tanácsadóra, aki kicsit jobban ismeri a globális piacot, illetve azokat a technológiákat, amelyek versenyképesebbé tudják tenni az adott cég működését. Valójában a dobozon kívüli gondolkodásra van szükség, hiszen ennek segítségével kerülhetnek elő a beszélgetések során olyan irányok, fejlesztési területek, amelyek valóban nagy növekedést ígérnek. Ezeket az előminősítésre készülve mindenképpen érdemes papírra vetni és azt ha reális az előminősítési kérelembe beépíteni

A 102 oldalas kiírás valójában négyfajta céges kategóriának szól. Ennek kapcsán mire hívná fel a figyelmet?

Igen, erre a négy alapvető indulási kategóriára mindenképpen figyelni kell, de nemcsak erre. Például van az exportbajnok kategória. Ebben csak azok a cégek indulhatnak el, azaz csak azok adhatnak be az előminősítésre anyagot, amelyek árbevételüknek több mint a fele exportból származik. Ebben az anyagban azt is be kell mutatni, hogy bár a cég exportkitettsége a magyar átlaghoz képest igen magas, de mi az, ami segítségével ez az exportkitettség még magasabb lehet és ezáltal az árbevétel is tovább nőhet és közben tartósan javul a versenyképessége is.

Egy másik kategória az ún. nagy növekedők, azaz itt olyan cégekre kell gondolni, amelyek jelentős árbevétel-gyorsulásban vannak. Az ő esetükben dinamizmusuk megtartása a pályázat célja. Ez közgazdaságilag alapvetően egyszerűen megközelíthető, az elején könnyen gyorsulsz, aztán később, amikor nagyobb céggé válsz, ez a gyorsulás általában exponenciálisan csökken. A program ezt az ívet szeretné egy kicsit felfelé hajtani.

Mivel Magyarország európai mércével is nézve autóipari központ, így a harmadik kategóriába elég sok cég csatlakozhat, hiszen ez a beszállítói kategória.

Fontos, hogy e kategória esetében nem feltétlenül csak arra kell gondolni, hogy a jelenlegi beszállítói körét jobban ki tudja szolgálni a pályázó cég, vagy bővíteni tudja a vevői kört, hanem arra is, hogy esetlegesen a saját fejlesztések irányába mozduljon el, és ezen keresztül tudja csökkenteni a vevői koncentrációt vagy tevékenységét diverzifikálni.

A negyedik kategóriába az ígéretes vállalkozások tartoznak, azaz az igazán innovatív, gyakorlatilag startup jellegű vállalkozásokra kell gondolni. Ez a négy kategória adja alapvetően a magyar gazdaság gerincét, azokat az ágazatokat, cégeket adja ki, amelyek hosszú távon életképesek, és a kormányzati gazdaságfejlesztési célokkal megegyező irányba hajtják a gazdaságot.

Décsi András cikkbe3

Az előző kiírási körökhöz képest van-e még kiemelendő változás a mostani pályázati programban?

Az eddigi programokban az IFKA által is minősített cégünk, a PMG Hungary Kft. több cégnek is elkészítette az előminősítési fázisban a tervekeit, valamint azt követően a támogatási kérelmét, így vannak tapasztalataink. A korábbi előminősítési körökben több iteráció volt beépítve, azaz a fejlesztési terv felvázolásán túl menedzsmentinterjú, illetve esetlegesen prezentáció is volt a bírálóbizottság előtt. Ez elég sok energiát lekötött a pályázni vágyó cégeknél valamint időben is nagyon elnyújtotta a folyamatot, és ezért is örömteli, hogy most szélesebbre tárta a pályázati kaput a kiíró az indulási feltételek lazításával, és azzal is, hogy jelentősen egyszerűsítette az előminősítés folyamatot. Most teljesen online rendszeren keresztül zajlik az előminősítés, de közben számos input anyagot kell elkészíteni, például egy videót is fel kell tölteni a cégről és projektről egyaránt.

Várhatóan a beadási határidőt követő 30 napon belül a cégek megkapják az előminősítési eredményeket, ami fontos változás, mert így rövidül az egész pályázati folyamat, de fontos, hogy most a kevesebb iterációs lehetőségnek meggyőzőbbnek kell lennie. Nem lehet utána magyarázkodni, hogy azt nem is úgy gondoltuk. Itt tényleg egy összeszedett stratégiának, cégbemutatásnak, illetve projektbemutatásnak kell összeállnia.

Mindezen tapasztalatok tükrében mely cégeket biztatná arra, hogy fontolják meg az indulást?

A termelő, gyártó szektorban sok esetben az 5 milliárdosnál – amelynek legfeljebb a felét lehet ennek a pályázatnak a keretében megpályázni - nagyobb beruházási összegek is elképzelhetőek, de a kisebb léptékben gondolkodóknak is érdemes  kihasználniuk ezt a lehetőséget automatizációs, Ipar 4.0 és robotizációs projektjeik megvalósítására, mert a versenykörnyezetük úgyis „belefogja hajtani” ezeket a cégeket az ilyen típusú fejlesztésekbe.

A kereskedelmi és szolgáltató cégeknél azoknak ajánljuk ezt a felhívást, amelyek valamilyen szempontból már kinőtték a magyar piacot, vagy kevés bővülési lehetőségük van, vagy szolgáltatásminőségben tudnak jelentősen javulni, vagy  például egy Ipar 4.0-s robotizált raktár létrehozásával a környező országokbeli exportpiacokat tudják már kiszolgálni és ennek segítségével növekedni.

Vannak-e még olyan területek a pályázati kiírásban, amelyeken Ön szerint további módosításokat lenne érdemes megfontolnia a kiírónak?

Igen reálisan pozitív és negatív irányban is, a belépési kritériumrendszert lehet, hogy érdemes lenne még átgondolni, főleg az első minősítési körök tapasztalata alapján, mert kettős a cél. Egyrészt minél több cégből tudjuk kiválasztani a valóban jókat, így az esetleges számszaki paraméterek ne zárjanak ki egy ilyen programból ígéretes cégeket, másrészt a versenyben aki kimarad, lemarad, így végtelenségig elhúzódó kiválasztási folyamat sem üdvös.

A másik javaslatom pedig a feltételesen vissza nem térítendő támogatáshoz kapcsolódó visszamérési szempontrendszernek az esetleges enyhítése, mert az előre megkapott források későbbi visszafizetési kockázata fontos szempont a cégeknek.

A mostani szempontrendszer nagyban függ egyrészt a kedvezményezettnek a teljesítményétől, amit ilyen időtávban nehéz megjósolni, másrészt ilyen távra a makrokörnyezet milyenségét is nehéz felmérni. Ezt a szempontrendszert kicsit átgondolásra javasoljuk hosszú távon.

Egy további javaslatom abból indul ki, hogy az ilyen nagy, akár 2,5 milliárd forintos forrást elérhetővé tevő pályázatoknál a cégek pályázati étvágyát nagyban befolyásolja a 30-50%-os elnyerhető forráson felüli forrásrész, azaz a saját forrás összetétele. Itt ugyanis sok százmillió, illetve akár 2-3 milliárd forintot is hozzá kell tenni a pályázaton elnyerhető forráshoz. Éppen ezért ehhez a pályázathoz javaslom valamilyen specifikus, vagy valamilyen szempontból a kiválasztott cégeket helyzetbe hozó banki finanszírozási forrásnak, akár garanciaprogramnak a hozzáillesztését, hogy ennek segítségével a kereskedelmi bankok is könnyebben be tudjanak állni a cég saját forrásának biztosítása mögé.

Az is megfontolandó a kiíró részéről, hogy miközben komplex inputot várnak el a az előminősítés során a forrásra pályázó cégtől, mégis viszonylag rövid a határidő az előminősítési kérelem beadására. Ez a kettő feltétel úgy gondolom kicsit ellentmond egymásnak.

A cikk megjelenését a PMG Hungary Kft. támogatta.

Címlapkép és képek forrása: PMG Hungary Kft.

balaton strand hőség
fodrász koronavírus
kórház beteg ágy covid koronavírus

Holdblog Kihaló iparágak?

Az ábrához hozzátehetjük, hogy azért az e-könyveket mégis csak könnyebb megosztani másokkal. Emlékezhetünk...

Holdblog Munka - Munka nélkül?

Lassan százmilliók döntenek úgy, hogy inkább a család jelentette örömök sokasítását, vagy például a távoli...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.22
Öngondoskodás 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Nagy István agrárminiszter