Marija Gabriel cimlap1
Uniós források

Számos sikertörténet van Magyarországon, ez Brüsszelből is látszik

Weinhardt Attila
„A 2021-es Európai Innovációs Eredménytábla azt mutatja, hogy az üzleti élet és a vállalkozói szellem egyre inkább virágzik Magyarországon” – emelte ki a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és fiatalokért felelős biztosa annak apropóján, hogy október 28-án Magyarországra érkezett. Marija Gabriel a látogatása során felkereste a budapesti székhelyű uniós intézményt, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet is, és az írásos interjúban szó volt az intézménynek a magyar a startup-világban betöltött lényeges szerepéről is amellett, hogy számos nagy magyar sikertörténetet is név szerint kiemelt. Az uniós biztos az interjúban részletesen beszélt a magyar felsőoktatási intézmények különböző uniós programokban való részvételéről és a magyar innovációs ökoszisztéma erősítésében való kulcsfontosságú szerepükről. Szóba kerültek a koronavírus-járvány digitális oktatásra és a népszerű Erasmus+ programra, továbbá a Brexit oktatási programokra gyakorolt hatásai is, valamint az is, hogy az uniós csatlakozásunk óta bekövetkezett több százezer fős kivándorlást és az agyelszívás jelenségét hogyan, milyen uniós stratégiákon keresztül lehet fékezni.

Magyarország egyre inkább startup innovációs hubbá válik Kelet-Közép-Európában. Hogyan látja ebben az Európai Unió, illetve a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) szerepét, mennyire erősítették ezek a tendenciákat?

Számomra is öröm, hogy Magyarország valóban feltörekvő startup központtá válik. A startupok és az innovatív vállalkozások számos sikertörténettel valóban virágoznak Magyarországon, mint például a LogmeIn, a Prezi és az AImotive, amely egyébként is az EU különleges cégei közé tartozik.

A 2021-es Európai Innovációs Eredménytábla azt mutatja, hogy az üzleti élet és a vállalkozói szellem egyre inkább virágzik Magyarországon,

és különösen kiemelkedik olyan helyként, ahol összeköttetések és kapcsolatok jönnek létre az innovációs ökoszisztéma különböző szereplői között, és ahol a vállalatok együttműködnek egymással. Ezek azok a jellemzők, amelyek az innovációs ökoszisztémát erőssé teszik.

Az Európai Unió támogatása minden bizonnyal hozzájárult ezekhez a fejleményekhez. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT), azért hozta létre az Európai Unió, hogy növelje Európa innovációs képességét, és Európa legnagyobb innovációs ökoszisztémájának támogatója közvetlenül Budapestről, Magyarországról működik.

Az évek során az EIT több mint 40 millió eurós forrást fordított Magyarország innovációs ökoszisztémájának megerősítésére.

Ez több mint 100 induló vállalkozás fejlesztéséhez vezetett az EIT üzleti támogatási szolgáltatásai segítségével, és ezek a támogatott vállalkozások további befektetéseket is vonzottak.

A közelmúltban az EIT megnyitotta az EIT Community Hub-ot Budapesten, hogy intenzívebbé tegye a tudásmegosztást, a vállalkozások létrehozását és felgyorsítását, valamint az innovációs partnerségeket az egészségügy, az éghajlat, a városi mobilitás és a nyersanyagok terén, illetve több vállalkozót és startupot támogasson Közép- és Kelet-Európában. A magyarországi EIT Community Hub-bal már 40 szervezet áll partnerkapcsolatban, köztük olyan vezető cégekkel, egyetemekkel és kutatóközpontokkal Magyarországon, mint a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a MOL, a GE Healthcare, az Ericsson és a Nokia.

A Horizont Európa kutatási keretprogram mindezek mellett 95,5 milliárd eurós költségvetéssel támogatja 2021 és 2027 között az európai kutatókat és innovátorokat. Rengeteg lehetőséget kínál majd a magyar innovátorok számára, és kulcsfontosságú lesz egy olyan páneurópai innovációs ökoszisztéma kialakításában, ahol vállalataink és innovátoraink boldogulhatnak.

Noha ahogy Ön is említette, az EIT Budapestről koordinálja Európa legnagyobb innovációs ökoszisztémáját, idehaza kevés szó esik az intézményről a közbeszédben. Brüsszelből nézve mondana néhány jó példát magyarországi EIT innovátorokra, amelyek végül nemzetközi sikereket értek el? Mi volt az EIT szerepe ezekben a történetekben?

Az EIT abban segíti a magyar startup ökoszisztémát, hogy az innováció, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés egyik vezető feltörekvő központjává váljon. Az EIT a legnagyobb uniós szintű startup hálózat, több mint 2400 partnerrel és ahogy említettük: a központja Budapesten található.

Különösen sok innovációt támogató tevékenység van a vállalkozói oktatásban, a vállalkozások létrehozásában és felgyorsításában, valamint olyan innováció-vezérelt projektekben, amelyekben az EIT Community együttműködött a magyar ökoszisztémával. Számos vezető magyar vállalkozást, kutatóközpontot és egyetemet támogatott, köztük sok tehetséges magyar innovátort.

Példaként említem Turbine AI-t, amelyet az EIT Health 2020 júniusában támogatott és amely startup most 34 millió eurót ér, és Budapesten működik.

A cég nagy hatással van az egészségügyre, mert a mesterséges intelligencia használatának köszönhetően növeli a laboratóriumi vizsgálatok sikerét, csökkentve a vizsgálati időt is. Az Insimu és a Sineko két olyan további startup, amelyeket az EIT támogatott és az egészségügyi szektorban működnek.

A mobilitás területén az EIT Climate seed befektetést nyújtott a Blockcitynek, hogy intelligens és biztonságos kerékpártárolókat fejlesszen a városi mobilitás előmozdítása érdekében. Emellett az EIT Climate befektetett a Growberry-be is, hogy beltéri gazdálkodási eszközöket hozzon létre gyümölcs- és zöldségtermesztésre.

Vannak olyan kiváló magyar vállalkozók is, akik üzleti támogatást kaptak az EIT-től egyetemi éveik alatt. Ilyen például Pálfi Dóra, Lakatos Péter és Knébel Miklós. Pálfi Dóra az EIT Digital Master School Program támogatásával létrehozta cégét, az imagiLabs-t, amely személyre szabott kódolási alkalmazásokat és kiegészítőket fejleszt, amelyek célja a kódolás megismertetése fiatal nőkkel és lányokkal. Lakatos Péter és Knébel Miklós vállalkozók és EIT Alumni résztvevők szintén jó példák, akik új startupot, az Entremót hozták létre. Tanulmányai során a két EIT Digital Master School diák egy sor hackathonon vett részt osztálytársaival, amely végül elvezette őket innovációjuk, az Entremo megalkotásához.

Ez csak néhány példa arra, ami most zajlik az EIT berkein belül. Az EIT a magyar startupok megbízható útja lesz a növekedési folyamatban. Ez csak a kezdete egy kölcsönösen előnyös együttműködésnek.

Ön hogy látja: hogyan alakulnak át a magyar egyetemek (a történelmileg nagyon erős tudományos és technológiai tanszékek) az innovációk fellendítése érdekében, és milyen szerepet töltenek be az egyetemek a magyar innovációs ökoszisztéma fellendítésében?

Az egyetemek kulcsfontosságúak a kiváló oktatás, kutatás és innováció előmozdításában. Valódi tudás- és tehetségközpontok azon magasan képzett emberek számára, akikre Európában szükségünk van a globális kihívások kezeléséhez, valamint egy befogadó, virágzó és ellenállóképes társadalom és gazdaság felépítéséhez. Emellett oktatják és képezik a leendő kutatókat, kutatási tevékenységet végeznek, és referenciapontot jelentenek az egész ökoszisztéma számára. Éppen ezért fontos, hogy az európai felsőoktatási intézmények támogatást kapjanak oktatási, kutatási és innovációs küldetésük további erősítéséhez, amelynek végső célja a kiválóságra való törekvés és a globális szintű élvonalbeli szereplés. Ennek segítségével Európa még sikeresebb lesz a világ legjobb tehetségeinek képzésében, vonzásában és megtartásában.

Marija Gabriel cikkbe3
Kép forrása: EU/Európai Bizottság Audiovizuális Szolgáltatások, Claudio Centonze

Az Európai Egyetemek nevű kezdeményezésünk megmutatja az utat a transznacionális együttműködés valódi európai dimenziójának, valamint a tanulás és tanítás innovatív módjának kialakításához.

Örömmel látom, hogy a magyar egyetemek is jól képviseltetik magukat ebben az ambiciózus kezdeményezésben: 11 egyetem vesz részt,

ebből egy – a Magyar Képzőművészeti Egyetem – koordinálja a művészeti felsőoktatási szövetséget. Ezt az Erasmus+ és a Horizont Európa program finanszírozza. A fentieken túl jelenleg hat magyar egyetem dolgozik partnerként az EIT-közösséggel, felkínálva szakértelmét és hálózatát az innovátorok, kutatók és vállalkozók támogatására. Az EIT-közösség viszont összeköti az egyetemeket a szakértők és a vállalkozások széles körével. Azok a magyar egyetemek, amelyek partnerként részt vesznek az EIT-közösségben, szintén kínálnak diplomás „EIT Label” programokat, amelyek egyesítik az innovatív tevékenységeket, a vállalkozói oktatást, a cselekvés általi tanulást, az iparági elkötelezettséget és a nemzetközi mobilitást.

Az EIT idén bevezette az EIT Felsőoktatási Intézményi Kezdeményezést, hogy még szorosabban együttműködjön az egyetemekkel, segítve innovációs képességeik fellendítését. Ezen az új kezdeményezésen keresztül az egyetemek megvizsgálják saját gyakorlatukat, és konkrét intézkedéseket dolgoznak ki innovációs hatásuk növelése és a regionális ökoszisztémákkal való jobb kapcsolatteremtés érdekében. A kísérleti pályázati felhívás során 24 projektet választottunk ki, amelyek közül három magyar egyetem volt (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Eötvös Loránd tudományegyetem, Miskolci Egyetem) és mindhárom egyetem külön projektet visz. Az ELTE vezetésével az InnoChange projekt például 8 partnert fog össze Európa-szerte. Minden kiválasztott projekt legfeljebb 1,2 millió eurót kap.

A magyar egyetemek óriási szerepet játszanak az innovációs ökoszisztémában, és az EIT Közösség és partnerei segítségével és támogatásával az egyetemek az innovációk regionális motorjaivá válnak.

Dolgozunk az Egyetemek Európai Stratégiáján is, amelyet a jövő év elején mutatunk be. Ha hatékonyan akarjuk kezelni a globális kihívásokat, az európai felsőoktatási intézmények hozzájárulására ma nagyobb szükségünk van, mint valaha. Az új stratégia egyesíti az egyetemek valamennyi küldetését – oktatást, kutatást, innovációt és a társadalomnak nyújtott szolgáltatásokat.

Egyetemeink számos kontextusban kulcsszerepet játszanak – tudást és készségeket nyújtanak, emellett a kutatás kulcsszereplői és közben az innováció motorjai is. A stratégia megerősíti azt a döntő szerepet, amelyet az egyetemek játszanak demokratikus és tudásalapú társadalmainkban és gazdaságainkban, valamint felbecsülhetetlen hozzájárulásukat Európa fejlődéséhez és jólétéhez. Szeretnénk előmozdítani az egyetemek közötti erősebb partneri kapcsolatokat, valamint az egyetemek és a kapcsolódó ökoszisztémák közötti különféle kapcsolatokat, legyen szó kutatásról, innovációról, iparról és vállalkozásokról, helyi vagy globális közösségekről vagy munkaerőpiacról. Az érdekelt felekkel és a tagállamokkal együttműködve szeretnénk megvalósítani ezt a stratégiát.

A legfrissebb adatok szerint Magyarország új történelmi csúcsot ért el a K+F+I ráfordítások terén a GDP-arányában (1,61%), és 2030-ig tervezi elérni a 3%-os célt. Ezen az eddigi sikeren túl hogyan látja az ország innovációs teljesítményét az elmúlt évek trendjei alapján?

A GDP-arányos K+F+I ráfordításokon túl fontos más szempontokat is figyelembe venni, amelyek ugyanilyen fontosak. Így különösen az fontos, hogy a tehetségek nagy számát kössük össze magas szinten az innovációs ökoszisztéma szereplőivel, hogy ez is emelje Magyarország innovációs teljesítményét, amely már egyes területeken most is virágzik a startupok növekedése segítségével.

Van három olyan kulcsfontosságú mutató, amelyekben Magyarország nagyon magas pontszámot ér el, és ezeknek mind van köze a magyarországi innovációs ökoszisztéma erősítéséhez.

Ezek a területek a készségekhez, valamint az innovációs szereplők közötti együttműködéshez és kötelékekhez kapcsolódnak, és magukban foglalják az üzleti innovációs tevékenységek állami támogatását, a közepes és high-tech áruexportot, valamint a külföldi doktoranduszok támogatását. Az innovátorok közötti, valamint az egyetemekkel, a befektetőkkel és az iparral fennálló erős kapcsolatok valóban az alapját képezik az erős innovációs ökoszisztémának. Emellett Magyarországon az EU átlag feletti az aránya a még nem innoválóknak, amelyeknek egyébként magas az innovációs potenciálja. Ezek a legújabb eredmények ígéretesek Magyarország innovációs teljesítményének jövőbeli alakulása szempontjából.

Mi, az Európai Bizottság a Horizont Európa programon keresztül három konkrét új eszközzel tudjuk támogatni az európai startupokat a 2021–2027-es időszakban: az Európai Innovációs Tanáccsal (EIC), az Európai Innovációs Ökoszisztéma Programmal (EIE) és a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézettel (EIT). Az EIC támogatásokat és tőkefinanszírozást tud nyújtani. Az EIE egy finanszírozási program, amelynek célja a helyi ökoszisztémák összekapcsolása Európa-szerte. Ebben az értelemben az EIE kiegészíti az EIT tevékenységeit, összekapcsolva a felsőoktatást, a tudományt és a vállalkozói szellemet.

Az az egyik fontos téma ma Magyarországon, hogy a koronavírus-járvány kapcsán nagyon körültekintően kell mérlegelni az iskolákban a digitális oktatás újbóli bevezetését, mivel az eddigi tapasztalatok szerint a korábbi hullámokban elrendelt digitális oktatásnak főleg az általános iskolások körében súlyos negatív következményei voltak a diákok társadalmi kapcsolataira, illetve a megszerzett tudásuk minőségére és mélységére. Milyenek az eddigi európai tapasztalatok ezen a téren, és mit javasol általánosságban Magyarországnak, tekintettel a most felfutó negyedik hullámra?

Az elmúlt tizennyolc hónap példátlan oktatási élményt jelentett nemcsak Európa 100 millió tanulója és oktatója számára, hanem a bolygó 1,6 milliárd tanulója számára is. A világjárvány és az azt követő átállás a távoktatásra és az online tanulásra feltárta, hogy az oktatás digitális korszakra való átalakításához együtt kell működnünk. Még világosabbá vált, hogy a kulcsszereplők (közszféra-, nem-kormányzati és magánszektor) együttműködése elengedhetetlen egy valóban hatékony digitális oktatási ökoszisztéma kialakításához.

Azt is bebizonyította, hogy a digitális technológiák új tanítási és tanulási formákat tehetnek lehetővé, és valódi akaratot váltott ki oktatási és képzési rendszereink digitális átalakítására.

Itt az ideje, hogy a szükséghelyzeti oktatási módokról áttérjünk azokra az új módokra, ahol a digitális technológiákat megbízható, inkluzív és innovatív módon használják.

Éppen ezért fogadtuk el a Digitális Oktatási Cselekvési Tervet (2021-2027), amely egyértelmű elkötelezettséget fogalmaz meg a magas teljesítményű digitális oktatási ökoszisztéma kialakítása mellett, ugyanakkor erősíti a tanulók digitális készségeit és kompetenciáit.

Az is fontos, hogy támogassuk a tanárainkat. Ők vannak az Európai Oktatási Térség 2025-ig történő megvalósítására irányuló erőfeszítéseink középpontjában. A világjárvány idején a tanárok hihetetlen elszántságot tanúsítottak annak biztosításában, hogy a tanulás ne álljon le. Elkötelezettségről, szenvedélyről és kreativitásról tettek tanúbizonyságot. De emellett segítenünk kell a tanárokat abban is, hogy magabiztosabban eligazodjanak a digitális térben, és fejlesztenünk kell a digitális folyékonyságot. Ez például jobb digitális készségeket, valamint a technológiával való tanítás rugalmas és pragmatikus megközelítését jelenti.

Vannak konkrét kezdeményezéseink, amelyekre támaszkodhatunk e célok elérése érdekében. Mondok három példát. Először is, az új Erasmus+ Oktatási Akadémiák Európa-szerte létrehozzák a tanárképzési szolgáltatók hálózatait. Együtt fognak dolgozni kulcsfontosságú témákon, köztük a digitális készségek fejlesztésén. Másodszor, ebben a hónapban elindítottam a SELFIE for Teachers programot. Ez egy olyan eszköz, amely segíthet a tanároknak digitális készségeik fejlesztésében. Az eszközt egy iskolából, különböző iskolákból vagy akár egy régióból vagy országból álló tanári csapatok is használhatják. Harmadszor, a Digitális Lehetőség Gyakornoki Programok sikerére építve több lehetőség is nyílik a felsőoktatásban és a szakképzésben részt vevő hallgatók, végzettek és alkalmazottak számára a digitális készségeik fejlesztésére.

Természetesen van egy új Erasmus+ programunk is, amelynek költségvetése minden eddiginél nagyobb: több mint 28 milliárd euró. Ez izgalmas hír az egész oktatási és képzési közösség számára, mivel megvan a lehetőség a sikeres digitális oktatási gyakorlatok kiterjesztésére, hogy oktatók, tanárok és tanulók millióit inspirálja Európa-szerte.

Biztos vagyok benne, hogy a magyar intézmények és magánszemélyek továbbra is aktív szerepet vállalnak mindezen eszközök megvalósításában, és részt vesznek azokban a különféle tevékenységekben, amelyeket a 2021-2027-es programozási időszakban kínálnak.

Végül az is világos, hogy a technológia új utakat nyitott meg a világ felfedezésére és a tanulási tapasztalatok megosztására. Ezért is fontos minden olyan érdekelt féllel együttműködni, akik hozzájárulhatnak a digitális oktatás sikeréhez, beleértve az európai oktatás-technológiai (EdTech) vállalatokat is. 2021 júliusában kerekasztalt szerveztem, és lefektettem a hosszú távú együttműködés alapjait a gyorsan növekvő európai EdTech szektorral. Megbeszéltük, hogy hogyan érintette a világjárvány az ágazatot, és hogyan járulhat hozzá az európai digitális oktatási ökoszisztémához. Várom a következő megbeszéléseinket.

A Brexit és a járvány alatti utazási korlátozások miatt Európa egyik legnépszerűbb programja, az Erasmus+ is megnövekedett kihívásokkal néz(ett) szembe. Tekintettel a viszonylag magas oltási arányra EU-szerte, hogyan látja most az Erasmus programok népszerűségét?

A Bizottság sajnálatát fejezi ki az Egyesült Királyság azon döntése miatt, hogy nem csatlakozik a 2021–2027-es új Erasmus+ programhoz. Nyitottak és készek vagyunk arra, hogy tárgyaljunk az Egyesült Királysággal akkor, ha ehhez a programhoz a jövőben csatlakozni szeretne. Az új Erasmus+ keretében az Egyesült Királysággal való együttműködés lehetőségei arra a néhány nemzetközi intézkedésre korlátozódnak, amelyek világszerte előrhetőek. Ide tartoznak a Jean Monnet-akciók, valamint az Erasmus Mundus közös mesterképzések, amelyek erősebb nemzetközi hatást fognak elérni. Ezenkívül a felsőoktatási hallgatókra és alkalmazottakra, valamint az Erasmus+ programban részt vevő országokból (EU és a programhoz társult harmadik országok) érkező szakoktatásban tanulókra és alkalmazottakra vonatkozó mobilitási tevékenységek lehetőséget kínálnak a harmadik országokban, köztük az Egyesült Királyságban való mobilitásra. Ez azonban sokkal korlátozottabb lesz, mint a programországokon belüli csereprogramok esetében.

Általánosságban elmondható, hogy a mobilitási áramlások újraegyensúlyozását várjuk azon európai országok javára, amelyek angol nyelvű képzést kínálnak.

A Brexitnek az Erasmus+ program mobilitási struktúrájára gyakorolt hatásának felmérése csak egy későbbi szakaszban lesz lehetséges, amikor a tényleges mobilitási projektek az új program keretében valósulnak meg.

A COVID-hoz kapcsolódó utazási korlátozások miatt becsléseink szerint körülbelül 208 000 Erasmus+ mobilitást érintettek. Ez közel 70%-kal kevesebb fizikai mobilitást jelent a 2016-2019-es átlaghoz képest. A felsőoktatási hallgatók és munkatársak mobilitását kevésbé érintették a korlátozások, itt mintegy 50%-kal kevesebb volt csak a fizikai mobilitás.

Az Erasmus+ ugyanakkor segített egyetemeknek, iskoláknak, ifjúsági szervezeteknek és más oktatási és képzési szolgáltatóknak átvészelni ezeket a példátlan körülményeket. A program finanszírozásának kulcsfontosságú részét az iskolai oktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban megvalósuló digitális oktatásra való felkészültségi projektek támogatására fordították, amelyek célja az online, távoktatás és a vegyes tanulás fokozása – beleértve a tanárok és oktatók támogatását, valamint a programok digitális befogadó jellegének megőrzését. A mobilitási igények meredek csökkenésének ellensúlyozására a program fő fókusza az együttműködési partnerségekre helyeződött át. A tanulási mobilitás alternatív lehetőségei is sikeresnek bizonyultak: ezeknek a lehetőségeknek a 2020-as bevezetése óta több mint 10 000 vegyes mobilitás és hozzávetőleg 25 000 tisztán virtuális mobilitás történt. És minden kihívás ellenére a 2021-re szóló új Erasmus+ program elindítására nagyon pozitív volt a válasz: közel 30 000 pályázat érkezett be.

Ahogy a járványhelyzet Európa-szerte javul és stabilabbá válik, úgy törekszik az Erasmus+ program is fokozatosan a programok normál módon való végrehajtására, különösen a tanulási mobilitások tekintetében.

Magyarország az Erasmus+ család fontos tagja. 2014 és 2020 között az oktatás, képzés és ifjúságpolitika összes területén együttvéve több mint 128 586 résztvevő végzett már mobilitási tevékenységet Magyarországról és Magyarországra. Ebben az időszakban közel 500 stratégiai partnerséget közel 2500 magyarországi és más országbeli szervezet részvételével támogattak mintegy 79 millió eurós támogatással. Ezeknek a projekteknek az a célja, hogy olyan modern oktatási és ifjúsági rendszereket hozzanak létre, amelyek szorosabb kapcsolatot teremtenek a munka és az oktatás között.

Marija Gabriel cikkbe2
Kép forrása: EU/Európai Bizottság Audiovizuális Szolgáltatások, Claudio Centonze

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló beszédében bejelentette, hogy 2022 a fiatal európaiak éve lesz. Mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan profitálhatnak ebből a magyar fiatalok?

Az Ifjúság Európai Évének paradigmaváltást kell hoznia abban, hogy miként vonjuk be a fiatalokat a szakpolitikákba és a döntéshozatalba. A jövő év célkitűzése az, hogy fokozza az Unió, a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok erőfeszítéseit abba az irányba, hogy elismerjék, támogassák és bevonják a fiatalokat a járvány utáni világ formálásába. A 2022-es év alkalom lesz arra is, hogy felhívjuk a figyelmet a fiatalok előtt álló lehetőségekre, növelve az új programok láthatóságát és megerősítsük azokat a már folyamatban lévő programokat, amelyeket a fiataloknak szentelünk.

Számunkra fontos, hogy ki tudjuk emelni, hogy a zöld és a digitális átállás miként kínál megújult jövőképet és lehetőségeket a fiatal európaiak számára.

Arra is szeretnénk ösztönözni minden fiatalt, különösen azokat, akik kevesebb lehetőséggel, hátrányos háttérrel, vagy sérülékeny csoportokból érkeznek, hogy váljanak aktív és elkötelezett állampolgárokká, valamint a változás szereplőivé.

Nagyon fontos a fiatalok civil társadalomban való részvételének erősítése. A fiatalok társadalmunk szerves részét képezik. Magyarországon hét, ezt a célt szolgáló partnerséget már támogattunk, összesen 209 630 euró támogatással és közel 1 000 résztvevővel. Több emberhez fogunk eljutni, és több lehetőséget biztosítunk, ami egybeesik azzal, hogy reményeink szerint a világjárvány utáni időkben erőteljes lesz a visszatérés a tanulási mobilitáshoz.

Az év során lesznek nemzeti és nemzetközi éves rendezvényeket és tevékenységek, és a fiatalok az Európai Ifjúsági Portálon tájékozódhatnak majd arról, milyen tevékenységek zajlanak országukban és régiójukban.

Azon keresztül akarjuk bevonni a tagállamokat, hogy nemzeti koordinátort nevezünk ki, aki az Ifjúság Európai Évében való részvétel megszervezéséért lesz a felelős, valamint azért, hogy biztosítsa a fiatalok és az ifjúsági civil társadalmi szervezetek aktív részvételét és a tevékenységek végrehajtásában. A Magyar Nemzeti Ügynökség Tempus Közalapítványnak is fontos szerepe lesz abban, hogy segítse az érintetteket rendezvények és ismeretterjesztő tevékenységek szervezésében. Reméljük, diákszervezetek, iskolák, kulturális szervezetek és sporthálózatok is közvetlenül szeretnének hozzájárulni majd ehhez a folyamathoz.

Az Ifjúság Európai Éve arra ad lehetőséget a fiataloknak, hogy közösen, megerősödve kerüljenek ki a világjárványból, és új távlatokat nyit meg, amelyek tele vannak lehetőségekkel, beleértve a minőségi munkahelyeket, valamint oktatási és képzési lehetőségeket a jövő Európája számára.

A Portfolio saját korábbi számításai szerint az EU-csatlakozás óta kb. 600 ezer magyar hagyta el tartósan az országot, ami sajnos óriási agyelszívást is jelent. Mit gondol ennek a jelenségnek a mostani intenzitásáról, és arról, hogy az EU hogyan kezelheti és mérsékelheti ennek a jelenségnek a súlyos hatásait?

A demográfiai változások sok szempontból az egész EU-t érintik. A kivándorlás és az agyelszívás a Bizottság számára is kulcsfontosságú prioritás, különböző szempontok miatt. A vidéki területekre gyakorolt hatástól kezdve a népesség elöregedésének következményeiig számos szakpolitikai intézkedést kell indítanunk ezeknek a kezelésére.

Az egyik dimenzió minden bizonnyal az innováció és a fejlesztési kapacitások közötti kapcsolatok megerősítése regionális és nemzeti szinten. Ez azt jelenti, hogy

olyan beruházásokra van szükségünk, amelyek helyi szinten támogatják az innovációs ökoszisztémákat, hogy vonzó munkahelyeket kínálhassunk.

Hasonló megközelítésre van szükség a tudomány és a képzett európaiak esetében is. Be kell fektetnünk, hogy vonzó karriereket kínáljunk az egyetemeken és az iparban, és előmozdítsuk a cserét. Egyes országokban vannak bevált gyakorlatok az egyetemek és az ipar közötti ilyen típusú mobilitás terén, másoknak viszont még sokat kell dolgozniuk a tudomány és a technológia kiválósági helyszíneinek fejlesztésén keresztül.

Az információ- és kutatócsere a tudományos együttműködések javára válik, és ez a mobilitást támogató programok egyik célja. Ezt lehetőségnek és a kiválósághoz való hozzáférésnek kell tekinteni, amelynek mindenki számára előnyös folyamatnak kell lennie.

A kiindulási helyükre visszatérő kutatók hatalmas hozzáadott értéket hoznak a kompetenciák, valamint a más országokkal való jobb hálózat kialakítása terén.

Ez a hálózati dimenzió elengedhetetlen az EU által finanszírozott programokban való nagyobb részvételhez, például a „Horizont Európa” programban, amely a világ legambiciózusabb uniós támogatása a kutatók és innovátorok számára.

A tehetségek mobilitásának fokozása érdekében interdiszciplináris megközelítést kell alkalmaznunk minden szinten – európai, nemzeti, regionális és helyi szinten. Különféle politikáknak – a regionális politikától az oktatáson, a kutatáson és innováción át, a munkaerő-piaci és a migrációs politikákig – együtt kell működniük ennek megvalósítása érdekében.

Az európai diplomások nyomon követési kezdeményezése, amelynek következő kísérleti felmérésében Magyarország is részt vesz, értékes adatokkal szolgál majd a diplomások mobilitási mintáinak további elemzéséhez és konkrét intézkedések megtételéhez.

Ezen túlmenően egy olyan felsőoktatási stratégián dolgozunk, amely azt a lehetőséget is megvizsgálja, hogy Európa-szerte megerősítsük az egyetemek „regionális” katalizátorként betöltött szerepét a következő generációk felkészítésében, hogy támogassák a társadalmainkat átalakító digitális és zöld átmenetet. Hozzá kell járulniuk a kutatás és innováció, a vállalkozói szellem és a polgári szerepvállalás előmozdításához, a régiók előtt álló kihívások megoldásához.

Végül, de nem utolsósorban a kutatási oldalon egy olyan önkéntes paktumon dolgozunk, amely a tagállamokat bevonja az új Európai Kutatási Térség kiépítésébe. Ennek keretében igyekszünk fokozni a beruházásokat, a GDP 3%-a felé terelni a K+F ráfordításokat, valamint az uniós és a nemzeti stratégiai menetrendek további összehangolását. Szükségünk van a tagállamok támogatására, és megragadom az alkalmat, hogy Magyarország támogatását is kérjem ambiciózus célok kitűzéséhez.

Címlapkép és képek forrása: EU/Claudio Centonze, Európai Bizottság Audiovizuális Szolgáltatások

praga
elektromos autó töltő
aram_energia
who getty stock
astrazeneca-sarah-gilbert-vilagjarvany-halalosabb-covid-19-omikron-varians
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Online előadás
Állítsd a valószínűségeket a saját oldaladra!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
napelem csaladi haz teto