Portfolio signature

6000 milliárdból egyelőre nulla – A helyreállítási tervünk és a jogállamisági viták komoly tétjei

Weinhardt Attila
Egy éve karácsonykor a magyar-lengyel uniós költségvetési vétó elhárítása volt kiemelt hír, most pedig éppen ez az a két ország, amely bár fél éve benyújtotta a helyreállítási tervét Brüsszelnek, mégsem sikerült egyelőre elfogadtatni azokat a jogállamisági viták miatt, így egyetlen eurócentet sem tudtak még lehívni belőlük. A magyar esetben biztos, hogy ez a beragadt helyzet legalább a 2022-es tavaszi parlamenti választásokig így is marad, a lengyel eset viszont kiszámíthatatlanabb, mert ott mélyebb a viták tartalma, de a választások nem annyira zavarnak bele a képbe, így elvileg nagyobb a kormánypártok mozgástere is a megállapodásra.

Fontos kompromisszum született a 2021-es évre

A koronavírus-válságból való kilábalás történelmi szinten is kivételes megoldását, a közös adósságvállalást takaró Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felállítását az uniós tagállamok már a 2020 nyári maratoni EU-csúcson jóváhagyták, amely után a 2020. decemberi csúcson végül sikerült elhárítani a magyar és a lengyel kormány vétófenyegetését. Ezek a teljes 2021-2027-es uniós költségvetést és a helyreállítási programot célozták azért, hogy fel tudják puhítani az akkorra már élesítés előtt álló, az EU-pénzekkel kapcsolatos jogállamisági rendeletet. Azt ugyanis a szuverenitásba való beavatkozásnak tekintette a lengyel-magyar páros és erre hivatkozva akár a teljes uniós közösség programjait is blokkolta volna.

Végül azonban hosszú egyeztetés után mégis megszületett a kompromisszum, ami tulajdonképpen egy 4 oldalas politikai dokumentum a magyar, a lengyel és a német kormány titkos együttműködéséből, amit az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács végül jóvá is hagyott a 2020. decemberi csúcstalálkozón.

Ez bár átvágta a gordiuszi csomót és elhárította a magyar-lengyel költségvetési vétót, de egyúttal további bonyodalmak és viták előtt nyitotta meg az utat 2021-ben.

Miről szól ez az elemzés?

  • Bemutatjuk azt a különös brüsszeli légkört, ami végig akadályozta a magyar helyreállítási terv idei elfogadását.
  • Összefoglaljuk a főbb vitatémákat, amelyek miatt az eredetileg közel 6000 milliárdos forintos magyar tervből egyelőre egy cent se jött Brüsszelből.
  • Felvázoljuk, hogy milyen kivezető út mutatkozik a beragadt helyzetből.

Kedves Olvasónk!

Támogasd te is a minőségi gazdasági tartalomgyártást!

Ez az elemzés a Portfolio Signature cikkei közé tartozik. A cikk folytatódik, de csak egyedi előfizetéssel olvasható.

A Signature tartalmakhoz való hozzáférés díja havi előfizetéssel 2 490 forint.

Signature előfizetés

Általános Szerződési Feltételek   |   Gyakran felmerülő kérdések