Portfolio signature

Fejlődési csapdában vergődik Magyarország és a régió nagy része, de látszik kiút

Az uniós felzárkóztatási politikának vannak kimutatható sikerei, de ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt is látjuk, hogy az elmúlt két évtized jelentős részében fejlődési csapdában volt Magyarország, sőt a visegrádi országok régióinak nagy része és Románia, Horvátország, illetve Bulgária egésze is – derült ki az Európai Bizottság által minap kiadott nyolcadik kohéziós politikai jelentésből. Ebben a dél-dunántúli régió a fejlődési csapda szempontjából nagyon kedvezőtlen színkódot kapott, és Közép-Magyarország is kilógott a térségből, de míg előbbire a kormány által tervezett hatalmas pénzeső, utóbbira Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása (és az abból Pest megyének várható pénzeső) jelentheti az egyik kiutat, amellett, hogy az innováció, a foglalkoztatás, a zöld és digitális átállás terén is sok feladat vár még az országra.
Eddig adós maradt a kormány az uniós támogatási pályázatok kiírásával, bár már 2023 végén feloldotta az Európai Bizottság. Hamarosan egy határidő-lejárat miatt komoly dömping várható, amire a kkv-k és a nagyobb vállalatok is pályázhatnak majd. A részleteket június 12-i eseményünkön ismertetjük, ne maradjon le!

Szépnek tűnik az eredmény

Ha csak az alábbi ábrára nézünk, akkor egyből rávághatjuk, hogy jól látszik az Európai Unió felzárkóztatási (regionális támogatási) politikájának eredménye, hiszen a szegényebb keleti és déli térségek átlagosan jóval gyorsabb egy főre jutó GDP-növekedést produkáltak az előző évhez képest az elmúlt 20 évben, mint Európa nyugati fele. Magyarországon ez az ütem a 2-3%-os tartományban volt, míg az EU átlagában 1,2%-ot mértek 2001 és 2019 között.

A nyolcadik kohéziós jelentés közleménye azt is hangsúlyozza, hogy az uniós felzárkóztatási támogatásoknak köszönhetően a kevésbé fejlett régiók egy főre jutó GDP-je 2023-ra várhatóan akár 5%-kal is magasabb lehet, mint EU-támogatások nélkül lenne és átlagosan 2,6%-pontos az egy főre jutó GDP-emelő hatás a 2014-2020 között kiosztott támogatásoknak köszönhetően. Azt is kiemelik egy bővebb összefoglalóban, hogy ezeknek a beruházásoknak köszönhetően 3,5%-kal csökkent a régiók legfejlettebb 10%-a és a régiók legkevésbé fejlett 10%-a közötti különbség az elmúlt évtizedekben.

Az alábbi ábrák egyébként a két évtizedet három fejlődési szakaszra bontva is bemutatják, miszerint a 2000-től a 2008-2009-es válságig terjedő szakaszban Magyarország régiói is gyors egy főre jutó GDP-növekedést mutattak, aztán jött a válság miatti megtorpanás szakasza, végül az újabb gyors növekedés szakasza.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés