Fejlődési csapdában vergődik Magyarország és a régió nagy része, de látszik kiút

Szépnek tűnik az eredmény

Ha csak az alábbi ábrára nézünk, akkor egyből rávághatjuk, hogy jól látszik az Európai Unió felzárkóztatási (regionális támogatási) politikájának eredménye, hiszen a szegényebb keleti és déli térségek átlagosan jóval gyorsabb egy főre jutó GDP-növekedést produkáltak az előző évhez képest az elmúlt 20 évben, mint Európa nyugati fele. Magyarországon ez az ütem a 2-3%-os tartományban volt, míg az EU átlagában 1,2%-ot mértek 2001 és 2019 között.

A nyolcadik kohéziós jelentés közleménye azt is hangsúlyozza, hogy az uniós felzárkóztatási támogatásoknak köszönhetően a kevésbé fejlett régiók egy főre jutó GDP-je 2023-ra várhatóan akár 5%-kal is magasabb lehet, mint EU-támogatások nélkül lenne és átlagosan 2,6%-pontos az egy főre jutó GDP-emelő hatás a 2014-2020 között kiosztott támogatásoknak köszönhetően. Azt is kiemelik egy bővebb összefoglalóban, hogy ezeknek a beruházásoknak köszönhetően 3,5%-kal csökkent a régiók legfejlettebb 10%-a és a régiók legkevésbé fejlett 10%-a közötti különbség az elmúlt évtizedekben.

Az alábbi ábrák egyébként a két évtizedet három fejlődési szakaszra bontva is bemutatják, miszerint a 2000-től a 2008-2009-es válságig terjedő szakaszban Magyarország régiói is gyors egy főre jutó GDP-növekedést mutattak, aztán jött a válság miatti megtorpanás szakasza, végül az újabb gyors növekedés szakasza.