vacsora 2022 majus 9
Uniós források

Megtudtuk: ezekben a napokban dőlhet el az EU-pénzeink sorsa - Vadonatúj felajánlásokat is tett a kormány

Weinhardt Attila
A Portfolio információi szerint ezekben a napokban kerül sor egy magasszintű egyeztetésre az Európai Bizottság és a magyar kormány között a helyreállítási alappal és a jogállamisági eljárással kapcsolatos ügyekben és ez az egyeztetés kulcsfontosságú abban is, hogy milyen menetrend szerint mikor várható a két fél közötti megállapodás, majd a brüsszeli átutalások megindulása. Cikkünk elkészítéséhez összesen hat budapesti és brüsszeli forrással beszéltünk és közülük ketten is azt mondták: a tárgyalástól függően nem zárható ki, hogy még a brüsszeli nyáriszünet előtt elfogadja a Bizottság a 2021-2027-es EU-pénzek alapdokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, de pénzek csak akkor érkeznek majd, miután az egyes fejlesztési programokat is külön-külön elfogadta a testület. A helyreállítási alapból pedig még akkor is csak leghamarabb jövő tavasztól jöhet átutalás, ha idén őszre tényleg megszületik az írásos megállapodás. Azért, hogy ez mindenképpen megszülessen, a kormány a háttérben számos fontos felajánlást tett Brüsszel felé, köztük azt az ötöt, amit eddig nyilvánosan bejelentett, de van néhány ezeken felüli komoly felajánlás is, amelyeket exkluzív információink alapján külön is bemutatunk. A tárgyalási dinamika tehát úgy néz ki, hogy a kormány határozottan akarja a megállapodást a Bizottsággal, amely szintén konstruktívan áll ehhez, de közben a saját párhuzamos belső folyamatait is rendbe akarja tenni és mindezek mellett fél szemmel az Európai Parlamentre is figyelnie kell.

Rossz vacsoraemlék után újabb kulcsfontosságú beszélgetés

Május 9-én délután váratlanul Budapestre repült Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, hogy a hatodik uniós szankciós csomag orosz olajembargóról szóló részét előmozdítsa a magyar kormány előzetesen bejelentett ellenállása mellett. Két forrásunk is egybehangzóan állította, hogy az aznapi vacsora kellemetlen hangulatú volt, amely kihathat az azóta folytatott EU-pénzes egyeztetések politikai szintjére is, de eltérő okokat neveztek meg a háttérben.

Egyikük szerint az járult hozzá a rossz hangulathoz, hogy a magyar kormányfő nagyon határozottan jelezte az olajembargóval kapcsolatos ellenállását a magyar ellátásbiztonsági okok miatt. Másikuk szerint pedig az, hogy a Bizottság elnöke lényegében felkészületlenül jött Budapestre, pontosabban nem volt semmiféle olyan ellenajánlata a „kalapban”, amit rögtön elő tudott volna húzni a magyar ellenállás leszerelésére. Rá pár napra aztán hirtelen „talált” a bizottsági stáb 1,5-2 milliárd eurónyi potenciális pénzügyi keretet a régiós olaj- és gázinfrastruktúra igények, benne a magyar tervek, megfinanszírozására a RePowerEU programban. Igaz ehhez a forráshoz is csak akkor tud hozzájutni Magyarország, ha sikerül elfogadtatnia a helyreállítási programját Brüsszelben.

Mivel aznap este nem sikerült összehozni az olajembargós megállapodást, a nyugati sajtóban rossz optikája lett Ursula von der Leyen budapesti látogatásának, és részben az ebből adódó nyomás, részben a lengyel helyreállítási programban látott heves EP-reakciók (bizalmatlansági indítvánnyal fenyegették meg von der Leyent) okozzák azt, hogy a Bizottság óvatos, olykor kiváró a magyar helyreállítási és jogállamisági vitás ügyek rendezésében. Olyan nyilvános szívességre pedig kicsi az esély a vacsoraemlék alapján is, amit idehaza nagyon várnak egyik forrásunk szerint, hogy az előzetes politikai alku után rögtön kiálljon a Bizottság felsővezetése megnyugtatni a befektetőket, hogy igen, úton van a magyar alku és rendben jönnek majd az EU-pénzek.

Fontos felajánlások születtek

A fenti háttér és közben a 417 közelébe, az euróval szemben történelmi mélypontra zuhanó forint egyaránt fontos annak megértésében, hogy miért jelentette be július 7-én nyilvánosan a kormány azt a négy felajánlást a Bizottságnak, amelyekről tudomásunk szerint már lényegében hetekkel korábban megállapodott a háttérben. Ezzel is azt akarta üzenni a kormány a nyilvánosság előtt és a befektetők felé, hogy tényleg komolyan akarja a megállapodást, elköteleződött a vállalások mellett, amelyek tartalma egyébként tényleg fontos.

Sőt, információink és megítélésünk szerint

az ügyészi döntések bírói felülvizsgálatával kapcsolatos felajánlás tényleg az egész tárgyalási folyamatot megváltoztató, alapvető fontosságú vállalás, amely jóval erősebb is, mintha csatlakozna Magyarország az Európai Ügyészséghez.

Nem véletlen, hogy a többi felajánlással együtt összességében pozitív volt a fogadtatása ezeknek Brüsszelben. A konkrét új felajánlásokról sikerült néhány exkluzív részletet is megtudnunk, amelyek jól érzékeltetik a kormány elkötelezettségét:

  • Az ügyészi döntések feletti bírói felülvizsgálat bevezetése a korrupciós és más pénzügyi visszaéléses büntetőügyekben. Ez a felajánlás azután született, hogy a legfőbb ügyész által május elején nyilvánosságra hozott felajánlást Brüsszelben elutasították. Úgy tudjuk, hogy a bírói felülvizsgálati lehetőség megteremtésével kapcsolatos magyar felajánlás – amelyet várhatóan elfogad a Bizottság – nem igényel alaptörvény-módosítást, és részletesen lefekteti, hogy mind az uniós, mind a tisztán magyar költségvetési forrásokból (!) létrejövő beruházásoknál legyen egy olyan 15 napos időablak, amikor bárki kezdeményezheti bíróság előtt azt, hogy az ügyészség által lezárt nyomozás induljon el vagy folytatódjon, ha az ügyészség nem indított eljárást vagy azt vádemelés nélkül lezárta volna. A bírósági megtámadás lehetőségéről onnan értesül majd a közvélemény, hogy az ügyészségnek egy nyilvános közleményben ezt közzé kell tennie a döntésének rövid ismertetésével együtt. Amennyiben az újra induló ügyet az ügyészség újra lezárja vádemelés nélkül, még egyszer lehetőség lenne arra, hogy aki már az adott ügyben korábban kifogásolta az ügyészség eljárását, vádképviselőként lépjen fel közvetlenül a nyomozati iratokhoz való hozzáférés lehetősége mellett. Mindez nagyon jelentős fejlemény, a nyilvánosságot és az átláthatóságot nagyban erősíti és az is lényeges körülmény, hogy a minap új büntetőjogi helyettes vezetője lett a legfőbb ügyésznek.
  • A kormány által kezdeményezett jogalkotás előtt kellő idő biztosítása a társadalmi egyeztetésre. Úgy tudjuk, hogy itt a 2010. évi CXXXI. törvényből adódóan arra vállal kötelezettséget a kormány, hogy az általa, illetve a miniszterek által kezdeményezett jogszabályok (törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet) kapcsán legalább 8+5 nap időt ad a társadalmi egyeztetésre, és azt is vállalja a Bizottság felé, hogy törlik a törvényből az egyik kivételi kört, miszerint „nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabály tervezetét, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”. Emellett vállalja a kormány, hogy az általa kezdeményezett jogszabályok közül 10 %-nál nem lehet nagyobb azoknak az aránya, amelyek valamelyik már létező kivételi körbe tartoznak, tehát ahol nem kell, vagy rövidebb társadalmi egyeztetés is alkalmazható. Úgy tudjuk, hogy a törvényben foglalt kivételi körök egyébként teljesen megfelelnek az európai gyakorlatoknak, tehát azokkal a mostani vállalások végrehajtása után már nem lehet probléma.
  • A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok közbeszerzési kötelezettségével kapcsolatos vállalás. Amint arra Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is utalt egyik interjújában, ezen a téren sikerült a félreértéseket tisztázni a Bizottsággal, miszerint ezek az alapítványok igenis a Közbeszerzési törvény (Kbt.) hatálya alá tartoznak és azt is vállalta a kormány, hogy ennek érdekében lesz olyan törvénymódosítás, amely ezt a jelenleg is következetes jogértelmezést még egyértelműbbé teszi mindenki felé.
  • Az Arachne nevű adatbányászati és kockázatelemzési célú, a Bizottság által erősen ajánlott szoftver használatával kapcsolatos vállalás. Amint az áprilisi jogállamisági levél alapján megírtuk: a Bizottság ezen a területen azt kifogásolta, hogy eddig csak félszívvel használták a magyar hatóságok ezt az adatbázist: csak a pályázati programok egy részében, és csak részlegesen töltötték fel az adatokat (a minimálisan kötelező adatokat). A magyar érvelés eddig az volt, hogy akkor fogják majd megfelelően használni a rendszert, ha a tagállamok többsége is gondosan használja azt, emellett azzal is érveltek, hogy mivel itthon van egy másik, EUPR nevű rendszerük, ahova szépen feltöltik a szükséges adatokat, így felesleges párhuzamosság jönne létre, ha az Arachnéba is töltögetniük kellene mindent. A Bizottság azonban rámutatott, hogy ez a kifogás nem megalapozott, mert az Arachne sokkal szélesebb körű és átfogóbb kockázatalapú értékeléssel képes támogatni a pénzköltés szabályosságát.Így a múltbeli közbeszerzési gondok miatt gyakorlatilag azt várta el a Bizottság, hogy a magyar hatóságok kezdjék el az összes uniós pénzt illetően teljes mértékben feltölteni az adatokat ebbe a szoftverbe. Úgy tudjuk, hogy erre szintén vállalást tett a magyar kormány, ami szintén fontos felajánlás és előremozdítja a tárgyalásokat a megegyezés felé.
  • A civil szervezeteket bevonó Korrupcióellenes Munkacsoport felállítása. Úgy tudjuk, hogy ezt a helyreállítási program forrásainak megszerzéséért vállalja a kormány és előrehozta annak jogszabályi elfogadását és bejelentését múlt péntekre, amivel szintén demonstrálja a megegyezés iránti komoly elkötelezettségét a kulcsfontosságú tárgyalás előtt.

A fenti konkrét felajánlásokon felül úgy tudjuk, hogy további egyeztetések zajlanak még például a közoktatás átszervezéséről. Ennek intézményi racionalizálását, és a szegregációs problémák enyhítését szintén évek óta kéri a Bizottság az országspecifikus ajánlásokban és mostanában meglepő nyitottságot tapasztal a kormány részéről a politikailag egyébként kényes területen. Itthoni egyik forrásunk egyébként elismerte a brüsszeli ajánlásról: „nem butaság, amit javasolnak” és az intézményi, illetve a bérezési kérdéseket két csatornán keresztül tervezik megoldani egymással párhuzamosan: a pedagógusok béremelésének egy részét az Emberi Erőforrás Operatív Program Pluszból (EFOP Plusz) finanszíroznák, míg a közoktatás intézményi jellegű kérdéseit az éppen ilyen átalakításokat, reformokat finanszírozni hivatott helyreállítási programból.

A sietség egy másik lehetséges oka

Nemcsak a közoktatás átalakításánál folynak össze a különböző szálak, hanem a helyreállítási programról szóló tárgyalások tartalma és a jogállamisági eljárásban felrótt problémák kezelése terén is. Utóbbi kapcsán több forrásunk is egybehangzóan megerősítette: bár formálisan teljesen külön szálon fut a két ügy, de

valójában a helyreállítási alap forrásainak kiszabadításáért tett vállalásokkal a jogállamisági eljárásban felrótt problémák döntő részét is kezelni akarja a kormány

azért, hogy ne fusson végig az eljárás és így minél hamarabb pénzhez jusson.

Az itthoni sietséget, felajánlási hajlandóságot az is motiválhatja, hogy a Portfolio két forrásból származó, egymást megerősítő információi szerint miután június végén visszaküldte a magyar kormány a jogállamisági válaszlevelet a Bizottságnak, a testület költségvetési főigazgatóságán meglehetősen vadnak tűnő ötletek kezdtek el keringeni, miszerint a 2014-2020-as ciklusból hátralévő összes EU-pénz folyósítását azonnal fel kellene függeszteni és az összes régi Operatív Programra 21%-os átalánykorrekciót (pénzügyi büntetést) kellene kiszabni. Ezt a folyamatban lévő audit vizsgálatokra, illetve a válaszlevél tartalmára hivatkozva szorgalmazzák egyesek a testületben, ami brutális büntetést jelentene, mert gyakorlatilag a 7 évre járó (a REACT-EU forrásokon kívüli) 25 milliárd eurónyi keretünk ötöde ragadna kint Brüsszelben. Ez az 5,25 milliárd euró körüli büntetési tétel lényegében pont annyi lenne, mint amennyit még nem folyósított ki a Bizottság a REACT-EU-n kívül és éppen ezzel függhet össze az, hogy egyes tisztviselők most akarnák a teljes felfüggesztést, mert így még „pénzénél lenne” a Bizottság (annyi pénz ragadna egyelőre Brüsszelben, amennyi büntetést egyébként is ki szeretne szabni a múltbeli problémákra hivatkozva).

Nyilván egy ilyen horderejű ügyben is kulcsfontosságú a Bizottság elnökének a szerepe, és a kellemetlen emlékű vacsora ebből a szempontból is kockázat, de fontos tudni, hogy a jogállamisági rendelettel kapcsolatos európai bírósági ítélet külön felhívta a figyelmet a büntetés arányosságára, így tehát ez mindenképpen csökkenti ezt a pénzügyi kockázatot. A bevezetőben említett magasszintű egyeztetés tehát valószínűleg erre a pénzügyi büntetési kérdésre is kitér, hiszen a 2020 decemberi tanácsi vétóalku idején Ursula von der Leyen írásba adta, hogy a 2014-2020-as ciklus pénzeire nem vonatkozik a jogállamisági eljárás (igaz ez jogilag már nem kötőerejű), míg a hatályba lépett, és az Európai Bíróság döntése alapján helybenhagyott jogállamisági rendelet minden uniós pénzáramlásra vonatkozik, nem tesz különbséget aközött, hogy valami a 2014-2020-as ciklushoz tartozik, vagy sem.

Úgy tudjuk, hogy a kormány nem számol a 2014-2020-as ciklus kapcsán nettó forrásvesztéssel

részben éppen azért, mert utólag nem lehet bizonyítani a jogállamisági rendeletben lefektetett szabály alapján a hibákat (kellően közvetlen összefüggésnek kell lennie az EU-pénzek és a jogállamiság megsértésének rögzített esetei között). Emellett azért sem számít nettó forrásvesztésre a kormány, mert az egyes projekteknél/programoknál esetleg adódó elszámolási kockázatok kivédésére már tudatosan, rendszerszinten 10%-os túlvállalást hajtott végre az EU-forrásokra. Ez azt jelenti, hogy legalább ennyivel szándékosan túlvállalta az elméletben elérhető uniós pénzkeretet, hogy biztosan legyen minden területen annyi fejlesztési számla, amivel mindenképpen le lehet hívni az ország számára rendelkezésre álló keretet.

Mi a várható menetrend a tárgyalásokon a megegyezés felé?

A küszöbön álló magasszintű egyeztetés alapján tehát kulcsfontosságú dolgok dőlhetnek el a magyar EU-pénzek kapcsán, és jelenleg az alábbi menetrend körvonalazódik a három szálon futó egyeztetéseken:

  • Partnerségi Megállapodás és Operatív Programok. Amint a bevezetőben jeleztük: két forrásunk is azt mondta, hogy nem kizárt, a 2021-2027-es pénzeket rögzítő keretdokumentum még a brüsszeli nyáriszünet előtt a Bizottság asztalára kerül elfogadásra. Ha ez így lenne, akkor az azt jelenti, hogy a Bizottság elvben kötelezettséget vállal az abban rögzített több tízmilliárd eurónyi EU-támogatás majdani kifizetésére, de jogi kötelezettséget csak az egyes Operatív Programok majdani külön-külön elfogadásával vállalna és csak azután indulhat meg az egyes programokban az előleg alapú, illetve számlaalapú brüsszeli kifizetés. Több forrásunk is azt mondta, hogy a normál 2021-2027-es (felzárkóztatási és agrárügyi) támogatásokról szóló Partnerségi Megállapodásnak, illetve az Operatív Programok közül jónéhánynak a tárgyalásával egészen jól halad a magyar kormány, lényegében az európai mezőnnyel összhangban vagyunk.
  • Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv. A köznyelvben csak helyreállítási programnak nevezett közel 16 milliárd eurós keret kapcsán viszont abszolút kilógunk az uniós mezőnyből, mert csak a mi egy éve benyújtott eredeti programunkat nem fogadta még el a Bizottság. Emiatt tavaly év végén lecsúszott a kormány a 13%-os előleg lehívási lehetőségről, azóta pedig kiderült, hogy a vártnál jobb magyar gazdasági teljesítmény miatt az eredetileg 7,2 milliárdosnak kinéző támogatási keretünk 5,9 milliárdosra szűkült. Mivel a kormány tavaly végül csak a támogatási lábra nyújtotta be a fejlesztési tervet, majd idén márciusban bejelentkezett a hitelkeretre is, így e kettő tervet egybe kell dolgozni a most zajló tárgyalások szempontjai alapján, és ezt az egységes dokumentumot kell majd benyújtani a kormánynak Brüsszelbe. Ezen a téren az a valószínű, hogy a mostani magasszintű egyeztetések után a még nyitva maradó részleteket szeptember körülig sikerül tisztázni, akkoriban benyújthatja majd a kormány az egységes dokumentumot a Bizottságnak, amely azt követően legfeljebb két hónapon belül kialakítja az értékelését róla. Miután megadja majd rá a zöld jelzést, a tagállamokat tömörítő Tanácsnak is áldását kell még rá adni egy hónapon belül, így tehát mindebből visszaszámolva valamikor szeptember végéig készen kellene lennie a végső anyagnak, hogy azt november végéig a Bizottság jóvá tudja hagyni, a Tanács pedig rá tudjon bólintani egy végrehajtást elrendelő döntéssel. Pénz viszont a helyreállítási alapból mindezek miatt és az utófinanszírozási logika miatt leghamarabb csak jövő tavasztól, a második negyedévtől várható. Az itthon megjelent információkkal ellentétben tehát abszolút van még idő a helyreállítási programunk véglegesítésére, bizottsági elfogadtatására és a tanácsi jóváhagyó végzés elérésére, de tényleg igyekezni kell, mert ha év végéig nincs meg a jóváhagyó végzés, akkor Magyarország a minap frissített számítások szerint az 5,9 milliárd eurós támogatási keretnek nem a 70%-át, hanem közel a 80%-át (!) bukná el. Éppen ezért sem mindegy, hogy milyen sebességgel és tartalommal haladnak a tárgyalások a programról és vele párhuzamosan a jogállamisági kritikák elsimításáról.
  • Jogállamisági eljárás. Időnként olyan információk is keringenek, hogy a Bizottság lassítja a véleménye kialakítását a jogállamisági eljárásban és a helyreállítási programban megszülető magyar felajánlásokról, hogy ezzel növelje a magyar piaci feszültséget és az említett év végi forrásvesztési kockázatot. Ez is lehet egy olyan ok, ami miatt a kormány mostanában tényleg nagyon igyekszik és akarja a minél előbbi megállapodást. Több forrásunk is azt hangsúlyozta: nincs direkt rossz szándék a Bizottság részéről, a konstruktívan haladó egyeztetésekben érdekeltek, de mindennek megvan a maga ideje, illetve eleve nehéz a házon belül több szálon futó ügyeket egyberendezni és előkészíteni azok egyszerre „elvarrását” (pl. egyszerre zajlik a jogállamisági eljárás, miközben eddig továbbra is zavartalanul fizette ki a 2014-2020-as forrásokat a Bizottság, csupán az elmúlt egy hónapban több, mint félmilliárd eurót utalt át, és közben egyezkedik az új ciklus pénzeiről, miközben figyeli az EP-ben zajló eseményeket is). Összességében amint fent jeleztük: a magyar kormánynak az a célja a Bizottság támogatásával, hogy a helyreállítási alapért cserébe vállalt komoly felajánlásokkal idő előtt le lehessen állítani az eljárást, az ne jusson el a szankciós szakaszig (legkésőbb december-januárra addig a döntésig jutna a folyamat a Tanácsban.)

Mikor és mennyi pénz jöhet?

A fenti információk alapján frissítettük azt a három héttel ezelőtt közölt táblázatunkat, amely az EU-pénzek áramlásának várható nagyságát tükrözi idén és jövőre, és beletettünk optimista (1-es forgatókönyv), realista (2-es forgatókönyv) és pesszimista (3-as) forgatókönyveket is, hiszen még mindig hatalmas a bizonytalanság az ügyhalmaz haladási sebessége és kifutása terén.

Amint az alábbiakban látható:

  • A 2014-2020-as ciklus pénzei kapcsán az optimista és realista forgatókönyvként azzal számoltunk, hogy nagyjából az idei és jövő évi költségvetési törvényben tervezett 1500 milliárdos és 830 milliárdos átutalást megkapjuk, így itthon a kifizetések terén szintén nagyjából a tervek szerint (1200 milliárd és 690 milliárd forint) lehet haladni. A pesszimista esetben viszont a fent említett pénzfelfüggesztés életbe lép, így nem jönne már több pénz idén Brüsszelből, és emiatt valamelyest az itthoni 2014-2020-as kifizetéseket is vissza kellene fogni, de mivel a ciklus végéhez közeledünk, így kénytelen pörgetni a kiutalásokat a kormány, ami fokozná a pénzforgalmi deficitet.
  • A 2021-2027-es felzárkóztatási pénzeknél idén még csak korlátozott forrás átutalása várható a fentiek miatt, ami az optimista esetben be is érkezne (500 milliárd), a realista esetben csak a fele (250 milliárd), így a másik fele átcsúszhat jövőre (emiatt ott terv feletti átutalás is lehet: 510 milliárd helyett 750 milliárd). Mindezzel párhuzamosan itthon a 2021-2027-es kifizetéseket nagyjából a terveknek megfelelőre becsültük mind idén, mind jövőre mind az optimista, mind a realista forgatókönyvben, mert ahogy fent jeleztük: ezen a téren viszonylag jól áll a kormány a nemzetközi mezőnyben és ha a helyreállítási programot sikerül kiszabadítani (erre számítunk), akkor a 2021-2027-es pénzek folyósítása terén se lesz különösebb gond. A pesszimista esetben viszont ezen a téren is jóval kevesebb új felzárkóztatási forrás érkezhet és ez kihatna az itthoni idei és leginkább a jövő évi kifizetési tempóra is.
  • A helyreállítási program kapcsán pedig idén még egyáltalán nem várható pénz, leghamarabb csak jövő tavasztól (program elfogadtatásának van időigénye, utána pedig a mérföldkövek és indikátorok szerinti teljesítéstől függően utófinanszírozás zajlik). Ha viszont megindul az átutalás, akkor az idén elmaradt, valamint a jövőre betervezett pénz is bejöhet optimista esetben. Reálisan nézve a projektek itthoni lassabb indulása miatt itt is lehet elmaradás, a pesszimista esetben pedig jövőre is csak 200 milliárdos átutalás várható a helyreállítási program lassú haladása miatt. Ugyanez a dinamika az itthoni helyreállítási kifizetéseknél is jelentkezhet, hiszen amíg nem enyhül a masszív bizonytalanság a program körül, addig az itthoni projekteket is óvatosan indítja a kormány, a kifeszített költségvetési helyzetre is tekintettel.

Mindezek eredőjeként pedig a legalsó sorban azt is érzékeltetjük, hogy pénzforgalmi szemléletben a betervezetthez képest idén és jövőre milyen mértékben járulhat hozzá az államháztartási deficithez az EU-pénzek kinti és itthoni pénzáramlásának különbsége. Mivel a kormány mind idénre, mind jövőre mindenképpen tartani akarja a teljes államháztartásra vonatkozó deficitcélokat a befektetők nyugtatása érdekében, és ezért a rezsicsökkentéshez is hozzányúl, így ezt a három EU-pénzáramlási forgatókönyv implicit számaiban folyamatosan figyelembe vettük (a kormánynak a várható brüsszeli átutalások ismeretében van itthon mozgástere a projektek pörgetésével/visszafogásával befolyásolni a pénzforgalmi deficitcélt).

unios penzaramlasi tablazat220717

Összességében az látszik, hogy ha az optimista, vagy a realista pálya mentén haladnak Brüsszelben a folyamatok, akkor az idei és jövő évi költségvetési tervekben szereplő itthoni uniós kifizetéseket végre tudja hajtani a kormány, de ha kint rossz irányba haladnak a dolgok, akkor idehaza drasztikusan vissza kell fogni a kifizetéseket komoly reálgazdasági áldozatok (beruházások tömeges elmaradása) árán is, hogy a deficitcélok ne nagyon sérüljenek.

Címlapkép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) munkavacsora keretében tárgyal a Karmelita kolostorban 2022. május 9-én. A kormányfő mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) és Bóka János, a miniszterelnök európai uniós kérdésekért felelős államtitkára (j3).

tőzsde részvény
Mol Dunai Finomító Dufi benzinkút kőolajfinomító
cser-palkovics andras
zaporizzsjai-atomeromu-ukrajna

Holdblog A pénz valódi értéke

(Archívumunkból 2019)   Értékalapú befektetőként törekednünk kell arra, hogy olcsó eszközöket tartsunk a portfóliónkban....

Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Model Validation Quantitative Analyst

Model Validation Quantitative Analyst
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
napelem háztető erdő