Greinstetter Balazs GINOP IH cimlap
Uniós források

Különleges lépést tesz a kormány az EU-pénzeknél, sokan jól járhatnak ezzel

Weinhardt Attila
A forint gyengülése nyomán a 2014-2020-as Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) mintegy 200 milliárd forintnyi pénzügyi mozgástér jött létre, amelynek felét azzal a különleges megoldással tervezzük kitölteni, hogy a 2021-2027-es időszakban a GINOP Pluszban nyertes projektekből mintegy 100 milliárd forintnyit átforgatunk a GINOP terhére – jelentette be a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban egy friss kormánydöntés konkrét hátterét Greinstetter Balázs. A Miniszterelnökség gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, a GINOP-ért és a GINOP Pluszért felelős Irányító Hatóság vezetője, hangsúlyozta, hogy ez az átforgatás csupán egy technikai lépés, amely semmilyen hátrányt nem jelent azon cégeknek, akiket a GINOP Plusz 1.2.1-2021-es konstrukcióban érinteni fog, sőt azzal az előnnyel is jár számukra, hogy később majd újabb GINOP Plusz pályázatra adhatnak be támogatási igényt. A területfejlesztési miniszter irányítása alatt dolgozó helyettes államtitkár azt is felvázolta, hogy konkrétan milyen folyamaton mennek át az érintett cégek, és azt is jelezte, hogy az említett 200 milliárd forintos mozgástér másik felét a nyáron már meghirdetett kkv forgóeszköz hitelkeret újra nyitásával töltik majd ki. Greinstetter kérdésünkre azt is elmondta, hogy mi várható a GINOP Plusz brüsszeli elfogadása és az új pályázatok meghirdetése terén.

Portfolio: A napokban a Magyar Közlönyben megjelent a 463/2022. (XI. 15.) kormányrendelet, amely EU-források átforgatására ad lehetőséget mind a 2021-2027-es ciklusból a 2014-2020-as ciklusra, mind pedig fordítva. Mi ennek a különleges intézkedésnek a háttere és mire számíthatnak ezek alapján a vállalkozások?

Greinstetter Balázs: A lépés háttere onnan ered, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP – a szerk.) az egész 2014-2020-as fejlesztési ciklus során ütemesen és európai szinten is kiemelkedően jól haladt, így már 2020-ra oda jutottunk, hogy élnünk kellett az Európai Bizottság által lehetővé tett rugalmas forrásfelhasználási szabályokkal, hogy a Covid-19 hatásait különféle pályázati konstrukciókkal enyhíteni, a vállalkozások fejlesztési terveinek megvalósítását mihamarabb támogatni tudjuk. Mivel a válság hatásai elhúzódtak, de a GINOP pénzügyi lehetőségei kimerültek, ezért 2021-ben az a döntés született az Európai Bizottsággal egyeztetve, hogy induljon el a 2021-2027-es időszakra vonatkozó GINOP Plusz azzal együtt is, hogy magát a programot kint még nem fogadták el. Erre a brüsszeli elszámolási szabályok is lehetőséget adnak, ezért ennek mentén 2021-ben meghirdettünk hat féle pályázati konstrukciót, köztük a GINOP Plusz 1.2.1-21-es felhívást, amelyek nyomán mostanra mintegy 400 milliárd forintnyi forrás már bele is került a magyar gazdaság vérkeringésébe, támogatva a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének növelését, technológiai és szervezeti megújulását.

Ezen pályázatok meghirdetése óta a koronavírus-járvány elhúzódása, az energiaválság fokozódása és idén az orosz-ukrán háború mind érdemben hatott a forint árfolyamára, és

Ez az euró/forint tervezési árfolyam mellett mintegy 200 milliárd forintos méretű pénzügyi mozgásteret nyitott meg a 2014-2020-as GINOP-ban amiatt, hogy a támogatások euróban érkeznek, míg itthon a fejlesztések számlái forintban keletkeznek.

Ahhoz, hogy a GINOP-ban euróban érkező összes forrást le tudjuk kötni a vállalkozások igényei mentén, elindult egy gondolkodás arról, hogy ezt a plusz pénzügyi mozgásteret hogyan tudjuk lefedni úgy, hogy egyébként 2023 végére a projekteket meg kell valósítani, zárnunk kell a GINOP-ot, azaz el kell számolnunk az összes itthoni fejlesztéssel a Bizottság felé.

Greinstetter Balazs GINOP IH cikk2
Kép forrása: R. M. / GINOP Irányító Hatóság

A gondolkodás során az a javaslatunk született és ezt a Bizottság támogatta, hogy azon projekteket, amelyek a 2021-2027-es GINOP Pluszban nyertek forrást, és a 2014-2020-as GINOP elszámolási szabályaival kompatibilisek, és egyúttal 2023 végéig be is fejeződnek, ezeket a projekteket forgassuk vissza a 2014-2020-as GINOP terhére, hogy az említett pénzügyi mozgásteret le tudjuk fedni. Az ezzel párhuzamosan a GINOP Pluszban felszabaduló pénzügyi mozgásteret pedig majd újra fel tudjuk használni a hazai vállalkozások fejlesztéseinek támogatására.

Ennek az átforgatásnak jelennek meg mostanában a jogszabályi és pályázati dokumentációs keretei, mint például a kérdésben említett kormányrendelet. A GINOP októberben módosított Éves Fejlesztési Kerete már tartalmazza azt a technikai felhívást, amelynek segítségével vissza tudjuk forgatni a GINOP Plusz keretében nyertes projektek egy részét a GINOP pénzügyi kerete terhére.

Mindez mit jelent a gyakorlatban, mire készüljenek a GINOP Pluszban már nyertes cégek?

November 18-án megjelent az említett technikai felhívás 200 milliárd forintos keretösszeggel, és ez kizárólag a már említett GINOP Plusz 1.2.1-2021-es felhívást célozza, az abban nyertes projekteket szeretnénk visszaforgatni pénzügyileg a 2014-2020-as GINOP pénzügyi kerete terhére. Ezért azonos pályázati címmel, GINOP-os kódszámmal jelent meg ez a technikai felhívás.

Azért erre a konstrukcióra esett a választásunk az átforgatás során, mert ebben nagy számban vannak jelen olyan projektek, amelyek már megvalósítás alatt állnak és várhatóan 2023 vége előtt befejeződnek, így tehát gond nélkül vissza tudjuk emelni őket pénzügyileg a 2014-2020-as GINOP terhére.

Ebben a GINOP Plusz 1.2.1-2021-es konstrukcióban eredetileg szintén 200 milliárdos támogatási keretet határoztunk meg, végül 210 milliárd forintnyi feltételesen visszatérítendő forrást nyert el mintegy 1700 vállalkozás.

Az eddig elmondottak azt jelentik, hogy az említett konstrukció összes nyertes projektjét visszaforgatják a régi ciklus terhére?

Nem mind az 1700 projekt 210 milliárd forintnyi forrását forgatjuk vissza, hanem csak azokat, amelyeket 2023 végéig biztosan befejeznek.

Emellett a Bizottságnak az is az elvárása volt, hogy azok projektjét ne forgassuk vissza, akik már fizikailag megvalósították a fejlesztéseiket. A GINOP továbbá az uniós szabályozási korlátok miatt még nem támogathatott a fejlettebbnek számító Közép-Magyarországi Régióban megvalósuló projekteket, így nem forgathatóak át azok a fejlesztések sem, melyek Pest megyében valósulnak meg.

Mire számítanak, mennyi projektet és milyen volumenben tudnak így visszaforgatni?

Az a várakozásunk, hogy nagyjából a projektek felét tudjuk visszaforgatni,

így tehát az említett 200 milliárd forintnyi árfolyamváltozásból adódó pénzügyi mozgástér nagyjából felét, 100 milliárd forintot tudunk kitölteni ezzel a lépéssel.

Mit fognak konkrétan tapasztalni azok a pályázati nyertesek, akiket ez az egész átforgatás érint?

Azoknak, akikről úgy látjuk a rendszereinkben, hogy a vállalásaik alapján 2023 végéig bőven be tudják fejezni a GINOP Plusz 1.2.1-2021-es konstrukcióban elnyert pályázatukat, ki fogunk küldeni egy egyoldalú szerződésmódosítást az Irányító Hatóságtól. Ebben az lesz benne, hogy kizárólag ezen az egy ponton változik meg a támogatási szerződésük, tehát a projektjüket nem a GINOP Pluszból, hanem a GINOP-ból finanszírozzuk, a GINOP-ra irányadó jogszabályi feltételek között. Ezen felül a támogatási keret semmilyen paramétere nem fog változni és a visszaforgatás az érintettek számára semmilyen hátrányt nem jelent. Sőt,

Ez még előnyös is lehet számukra, ugyanis így újra megnyílik majd a lehetőségük arra, hogy a GINOP Plusz 1-es, kkv-knak szóló, prioritásában később pályázni tudjanak és forrást tudjanak elnyerni.

Jelenleg ugyanis az 1-es prioritásban úgy szól a szabály, hogy aki nyert, az nem adhat be több pályázatot, de a visszaforgatás miatt ez rájuk nem fog vonatkozni.

Az egyoldalú szerződésmódosításra az érintetteknek lesz lehetősége kifogást emelni, és ebben az esetben az ő projektjüket nem forgatjuk vissza. Ha viszont kifejezett hozzájárulásokat adják a visszaforgatáshoz, vagy nem reagálnak a megadott határidőig, akkor az ő projektjüket visszaforgatjuk a GINOP terhére.

A szóban forgó GINOP 1.2.1-2021-es konstrukciónál éppen a múlt héten volt egy fontos kormánydöntés, ami a támogatási előleggel való elszámolási szabály jelentős lazítását takarta a projektgazdák nagy megkönnyebbülésére. Mi vezetett odáig, hogy ezt a lazítást meg kellett lépnie a kormánynak?

A kormány folyamatosan vizsgálja, hogy a COVID-19 járvány és az orosz-ukrán háború okozta negatív gazdasági hatások következtében milyen nehézségekkel találják szembe magukat a pályázók. A nehéz gazdasági-piaci körülmények miatt olyan jelzéseket kaptunk az ügyfélszolgálatunkon keresztül a nyertesektől, hogy sok esetben az ő hibájukon kívül, például szállítói problémák miatt nem érkeznek meg eszközeik, és csúszik a beruházás, így nem tudják az elnyert támogatási előleg 60 százalékát 12 hónapon belül teljesítési alapú számlákkal lefedni. Emellett azt is figyelembe vettük, hogy ez egy feltételesen vissza nem térítendő támogatási konstrukció, ami egy fokkal szigorúbb a normál vissza nem térítendő támogatásnál, cserébe viszont automatikusan megkapták a nyertesek 100 százalékos támogatási előleget azon megfontolás miatt, hogy a válságban kétszer ad, ki gyorsan ad.

Így tehát ennek a 100 százaléknyi előlegnek a 60 százalékával kellett volna elszámolniuk 12 hónapon belül, ami magasabb, mint a normál támogatásoknál az 50 százaléknyi előleg 60 százalékára vonatkozó elszámolási kötelezettség.

Annak érdekében, hogy a vállalkozások terheit a változó körülményekre tekintettel tovább csökkentsük, és ezzel is támogassuk folyamatos működésüket, a kormány felére csökkentette az egy éven belül elszámolandó előleg mértékét.

Fontos azonban, hogy ezt egy vészhelyzeti kormányrendelet tette lehetővé, tehát ez nem egy állandó könnyítés, hanem csak átmeneti és csak a feltételesen vissza nem térítendő támogatási formát alkalmazó pályázati konstrukciókra érvényes.

Ez a lazítás nem sodorja-e veszélybe a most említett 100 milliárdos visszaforgatási célt, hiszen az csak azokra a projektekre lesz érvényes, amelyek 2023 vége előtt befejeződnek?

Mi azt látjuk, hogy a legtöbb nyertes a vállalt határidőre akarja megvalósítani a projektjét és egyébként is csak azokat a projekteket tervezzük visszaforgatni, amelyeket 2023 vége előtt biztonsággal be tudnak fejezni.

Az imént azt mondta, hogy a forint gyengülése mintegy 200 milliárd forintnyi plusz kötelezettségvállalás előtt nyitotta meg a pénzügyi mozgásteret a GINOP-ban és ebből az átforgatással mintegy 100 milliárdos keretet fednének le. Mivel tudják kitölteni a másik 100 milliárd forintnyi mozgásteret?

Olyan konstrukciót kerestünk, amely a jelenlegi gazdasági helyzetben a leggyorsabb segítséget nyújtja a vállalkozások számára, valamint nagy biztonsággal lefuttatható és 2023 végéig le is tudjuk zárni. Ezért

A nyáron egyszer már megnyitott, a COVID válságra reagáló kkv forgóeszköz hitelterméket fogjuk újra nyitni 100 milliárd forintos keretösszeggel.

Mivel ez egy forgóeszköz hiteltermék, így a vállalkozások készletet, bért, rezsit, energiát tudnak lefedezni, és a 0 százalékos hitel ebben a nehéz gazdasági helyzetben érdemi segítséget tud jelenteni számukra.

Greinstetter Balazs GINOP IH cikk3
Kép forrása: R. M. / GINOP Irányító Hatóság

Eddig a tavaly nyáron megjelent GINOP Pluszos pályázatról, illetve annak még korábbra visszaforgatásáról volt szó, de mi a helyzet a jövővel? Mire számíthatnak a vállalkozások a GINOP Pluszban, tekintettel a brüsszeli tárgyalásokra, fejleményekre?

Nagyon jó hír számukra is, hogy egy intenzív tervezési és egyeztetési munka után benyújtotta a kormány a Bizottságnak a GINOP Plusz végleges változatát, és

A Bizottság óvatos visszajelzése az, hogy nyitott és vitás szakmai kérdés már nem merülhet fel. Bízunk benne, hogy a program brüsszeli jóváhagyása már csak technikai kérdés és a GINOP Pluszt idén elfogadja az Európai Bizottság.

Ha ez így lesz, akkor nem lesz akadálya annak, hogy 2023 első negyedévében folytatódjon az új GINOP Plusz felhívások tervezése és ütemezése, valamint a pályázatok meghirdetése.

Arra törekszünk, hogy a piaci szereplők kiszámíthatóan lássák előre, hogy mikor milyen pályázatok fognak megjelenni, és az Éves Fejlesztési Kereten felül egyéb kommunikációs módokon is igyekszünk majd tájékoztatni őket.

Az a 100 milliárd forintnyi megcélzott keret, amit a GINOP Plusz 1.2.1-2021-es konstrukcióból terveznek átforgatni a GINOP-ba, jelenti-e egyúttal azt is, hogy ennek a GINOP Pluszos konstrukciónak a keretösszege megnövekszik 100 milliárddal, tehát erre újra tudnak majd pályázni a cégek?

Nem, ez nem jelenti ezt. A GINOP Plusz 1.2.1-2021-es konstrukciót nem tervezzük abban a formában újra nyitni, így tehát az átforgatás nyomán az történik, hogy a GINOP Plusz 1-es, vállalkozásfejlesztés prioritásának szabad keretösszege nő meg 100 milliárd forinttal, amely lekötésének részleteiről a felhívások tervezése során születik majd döntés.

Várható-e még, hogy a 2014-2020-as ciklusbeli GINOP-ban megjelenik új felhívás, vagy korábbi felhívások újra nyílnak?

A bizonytalan gazdasági környezetben kizárni semmit sem tudok, de

alapesetben a kalkulációink afelé mutatnak, hogy a megcélzott 100 milliárdos átforgatás, és a 100 milliárd forintos keretösszegű forgóeszköz hiteltermék elegendő ahhoz, hogy a 7 évre rendelkezésre álló teljes GINOP keretet le tudjuk hívni Brüsszelből.

Greinstetter Balazs GINOP IH interju zaro
Kép forrása: R. M. / GINOP Irányító Hatóság

Címlapkép és képek forrása: R. M. / GINOP Irányító Hatóság

szeniczey gergő mnb portfolio biztosítás 2020 konferencia
apple iphone telefon
STA_4224
4iG_Irodahaz_Montevideo
forint
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
brusszel europai unio