Amint megírtuk a lap reggeli cikke alapján: a Magyarországgal szembeni jogállamisági/feltételességi eljárás nyomán a tagállami pénzügyminiszterek nemcsak 6,35 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás blokkolásáról döntöttek december közepén, hanem arról is, hogy az összeférhetetlenségi problémák miatt megtiltották a közérdekű vagyonkezelő alapítványok irányításával működő felsőoktatási intézményekkel az EU-pénzes kötelezettségvállalásokat. Ez érinti tehát a kohéziós forrásokból tervezett felsőoktatási digitalizációs és kutatás-fejlesztési programokat is – a Portfolio információi szerint a kohéziós programokban mintegy 2 milliárd eurót blokkol ez a vita, mint horizontális feljogosító feltétel az általunk megírt 2,5-3 milliárd eurós összegből – és szintén érinti az Erasmus+ pénzeket, valamint a közvetlenül Brüsszelben elbírált Horizont Európa pénzeket is.
A lap információi szerint néhány alapítványi egyetem már fenn is akadt a brüsszeli szűrőn a Horizont Európa kutatási programból finanszírozott pályázati kérelme elbírálásakor.
Ezután adta ki hétfő kora este a közleményt az MTI-n keresztül a Kulturális és Innovációs Minisztérium, amelynek címében azt hangsúlyozták: „Idén is zavartalanul valósulhatnak meg az Erasmus+ programok”. Azt is írták, hogy „az Európai Bizottság decemberi döntése a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti. A kormány a márciusi határidőig folyamatosan egyeztet a felsőoktatást érintő források további zavartalan biztosításáról”.
Leszögezik, hogy „A jelenleg futó és idén az egyetemek által pályáztatott felsőoktatási hallgatói, oktatói csereprogramokat nem érinti az Európai Bizottság tavaly év végi döntése. Az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti”. Emögött tehát az állhat, hogy az idei Erasmus+ programokról tavaly december 15. előtt születtek meg a támogatói döntések és éppen ezért nem érinti még egyelőre a most futó szerződéseket a vita.
Azt is kiemelik a közleményben, hogy
Magyarország minden vállalását teljesítette, így nem fogadja el az Európai Bizottság azon döntését, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek direkt uniós pályázatokból való diszkriminatív kizárását tartalmazza. Ennek tisztázására, hasonlóan más uniós forrásokhoz 2023. március 16-ig kerül sor.
A fentiekhez nagyon hasonló rövid nyilatkozatot tette Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős miniszter az RTL Hiradónak, hiszen hangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden vállalását teljesítette a Bizottság felé, így nem fogadják el a döntést, másrészt hangsúlyozta, hogy tisztázó tárgyalásokra van szükség. Úgy fogalmazott: „Bízom benne, hogy csak félreértésről van szó, és az Európai Bizottság nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal esetleg fennálló vitájának a költségét.”
Szavai szerint a Bizottságnak a jogállamisági eljárásban két fő elvárása volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos vitájában: egyrézt az, hogy tegyék egyértelművé törvényi szinten is, hogy az ilyen intézmények is a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak (ez megtörtént), másrészt legyenek szigorú összeférhetetlenségi szabályok az ilyen alapítványok kuratóriumait illetően. Ennek oka, hogy az ilyen testületekben jórészt kormányzati politikusok foglalnak helyet, akik esetenként az állam felőli források kiutalásáról is döntenek, majd ezt követően az alapítványok kuratóriumában is dönthetnek ezen pénzek felhasználásáról.
Navracsics azt hangsúlyozta: az eddigi tárgyalásokon nem kifogásolta az Európi Bizottság, hogy politikusok ülnek az egyetemek alapítványi kuratóriumaiban. A miniszter azt is hozzátette, hogy a kormány mérlegelni fogja, ha az Európai Bizottság azt kéri tőlük, hogy a szigorú összeférhetetlenség szabálya miatt távozzanak a politikusok az egyetemek alapítványi kuratóriumából. Az ezt firtató kérdésre Navracsics Tibor azt válaszolta:
Meglátjuk majd, hogy lesz.
Amint megírtuk: a Bizottság által készített december eleji új magyarországi helyzetértékelés pontjai között igenis benne volt, hogy továbbra sem elégedett a testület a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó módosított magyar összeférhetetlenségi szabályozással, ezért fenntartotta azt a javaslatát a tagállamokat tömörítő Tanács felé, hogy tiltsák meg a helyzet rendezéséig az ilyen szervezetek felé az EU-pénzekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat. Aztán rá pár napra a Tanács meg is szavazta ezt a tiltó határozatot a 6,35 miliárd eurós kohéziós támogatási felfüggesztés mellett.
Amint a Portfolio saját információi alapján már karácsony előtt megírta: a vitát vagy úgy lehetne rendezni, ha a politikai kinevezettek távoznának ezen kuratóriumokból, és/vagy úgy, hogy a szenátusok jogköreit megerősítik a kuratóriumokkal szemben. Amint jeleztük: csupán a felzárkóztatási forrásokon belül (22 milliárd euró) mintegy 2 milliárd eurót blokkol az akadémiai szabadság címszóval jelzett összeférhetetlenségi vita (részleges kihatású horizontális feljogosító feltétel), és a friss bizottsági levél alapján még ezen felül értendők az Erasmus+ pénzek, illetve a közvetlen brüsszeli elbírálású Horizont Európa pénzek, így tehát többmilliárd eurós fajsúlyos vitáról van szó.
Címlapkép forrása: Portfolio
