varga mihály bef
Uniós források

Pesszimista a kormány, mintha nem várnák az uniós források beáramlását

Szabó Dániel
Noha tavaly a várt források kevesebb mint 60 százaléka érkezett meg az Európai Uniótól a magyar költségvetésbe, a 2023-as tervezetben sem számol sok brüsszeli kifizetéssel. A tavaly nyári előirányzatot alig módosították felfelé, pedig már torlódnak a magyar források, és az Európai Bizottsággal is sikerült egy részmegállapodásra jutni. Ráadásul a befizetéseknél jelentősebb emelkedésre számít a kormány.

Csak tavaly év végére született meg az Európai Bizottság és a magyar kormány között a 2021-2027-es hétéves költségvetés lehívásához szükséges Partnerségi Megállapodás. Ennek révén összesen csaknem 22 milliárd euró (mintegy 9000 milliárd forint) értékű támogatás érkezhet az Európai Uniótól Magyarországra. A kormány tavalyelőtt még arra számított, hogy ezek folyósítása 2022-ben megindul, azonban a jogállamisági eljárás miatt sem ez, sem a helyreállítási alap 5,8 milliárd eurójának (RRF) tavalyi évre eső részei nem érkeztek meg.

Ráadásul - ahogy arról korábban írtunk - még most is állnak a tranzakciók, mert Brüsszel lépéseket vár az Orbán Viktor vezette kabinettől az igazságügy terén, hogy a szükséges feljogosító tételeknek is megfeleljen Magyarország. Papíron márciusig végre kell hajtani ezeket, a kormány pedig be is terjesztette az általa elégségesnek gondolt módosításokat, de ezek megfelelőségéről még az Európai Bizottságnak is nyilatkoznia kell. A vita tehát akár idén tovább is elhúzódhat, pedig már így is nagyon sok várt támogatás nem érkezett meg.

A Pénzügyminisztérium hétfőn tette közzé az államháztartás központi alrendszerének mérlegét és kimutatását 2022-re vonatkozóan, amelyből látszik, hogy

a várt támogatások alig 59 százaléka futott be.

Az uniós programok bevételei mérlegsoron csak 1393,3 milliárd forint bevétel keletkezett az eredetileg előirányzott 2363,3 milliárd forint helyett. Ráadásul ez is lefelé korrigált számítás volt: még 2021-ben a tavalyi költségvetés tervezésekor 2374,04 milliárd forinttal számoltak. Akkor 399,9 milliárdot vártak a 2021-2027-es ciklus kohéziós részéből és 313,64 milliárdot a helyreállítási alapból.

Ugyan kicsit zavaró, hogy a felfüggesztett források mellett hogyan is érkeztek uniós támogatások, de ennek feloldása az, hogy az előző, 2014-2020-as ciklus pénzeinek folyósítását nem állították le, ott pedig még sok számla várt brüsszeli kiegyenlítésre, valamint vannak olyan külön EU-alapok, amelyekből Magyarország is kapott támogatást. Emellett a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásait sem függesztették fel, sőt itt már a 2023-2027-es megállapodás is megszületett már.

Az érdekes viszont az, hogy a kormány már tavaly arra számított, hogy a nyár végén elindulhat a 2021-2027-es kifizetések sorozata, így tehát érthető, hogy miért nem teljesültek a tavalyi várakozások. De az már ennél meglepőbb, hogy miután nem érkeztek meg a várt utalások, a 2022 nyarán tervezett 2023-as uniós forráslehívást alig módosította a kormány.

Gyenge forint mellett is kevesebb pénz

Az első költségvetési tervezet szerint 2078,02 milliárd forint volt a Pénzügyminisztérium kalkulációja, amelyből 394,07 milliárd jutott az RRF-re, a kohéziós programokra pedig 509,75 milliárd. A múlt héten a parlament elé terjesztett, de decemberben már rendeleti úton módosított büdzsében ezt alig kalkulálták újra:

2194,05 milliárd forintnyi forrásbeáramlást várnak, amelyből a helyreállítási eszköz 325,44 milliárdot tesz ki, a 2021-2027-es költségvetés pedig 479,97 milliárdot. Vagyis mind a két tételnél lefelé módosították a várakozásokat.

Annak fényében különösen érdekes ez a lépés, hogy eközben az euróval szembeni forintárfolyamot most jóval gyengébb szinten tervezték be a kormányban, mint tették azt tavaly júniusban. A technikai felvetéseknél 2022 júniusában még 377,1 forintos kurzus szerepelt, míg ebben a sorban most 408,8 forintos szint szerepel.

Így tehát a tavalyról elmaradt terveket, valamint a gyengébb forintot figyelembe véve, a kormány kifejezetten pesszimista a brüsszeli kifizetéseket illetően. A tervezettnél nagyobb bevételnövekedést csak a vidékfejlesztési (232 helyett 327 milliárd), valamint az előző támogatási ciklus kohéziós operatív programjainál (833,1 helyett 948,2 milliárd forint) várnak.

Mérleg szinten így alig javul a helyzet: az első tervezetben még 604,5 milliárd forintos számlának gondolták az uniós költségvetéshez való hozzájárulást - vagyis a magyar költségvetés utalását Brüsszelnek -, miközben ez most 662,16 milliárd forintos tételként jelenik meg a módosított büdzsében.

Tehát míg 116,03 milliárd többletbevétel van az új változatban a beáramló pénzeknél, 57,66 milliárd többlet mutatkozik a kötelező magyar befizetésnél.

Így még, ha a technikai felvetéseknél megjelenő euróárfolyam 8,4 százalékkal felfelé módosított szintjénél is nagyobb, 9,54 százalékkal több költséget terveztek be, míg a brüsszeli utalásoknál csak 5,58 százalékos növekedéssel számoltak.

Címlapkép forrása: Portfolio.

Teherán azeri nagykövetség
Kína nyúl
orosz útlevél stock
2023. március 21.
Agrárium 2023
2023. március 8.
Biztosítás 2023
2023. március 30.
Építőipar 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Mire érdemes figyelni, és milyen eszközöket érdemes használni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Ez is érdekelhet
NavracsicsTiboroktatas_kepzes1500