A koronavírus-járvány sokként érte a világot, melyre válaszul a legtöbb országban az államok, de az olyan szupranacionális szervezetek is, mint az Európai Unió vezetői különleges jogokkal vértezték fel magukat. A kormányok és a hatóságok amellett, hogy a szabadságjogokat a karanténintézkedésekre hivatkozva korlátozhatták, a versenypiaci folyamatokba is belenyúlhattak.
A Covid alatt ez dominánsan arról szólt, hogy az egészségügyi ellátáshoz szükséges eszközök, gyógyszerek, vagy higiéniás termékek kereskedelmét blokkolhatták az egyes országok, míg a gyülekezési jogot is korlátozták a járványveszély miatt. Egészen szélsőséges esetekben cégek felügyeletét is átvehették a kormányok, vagy megakadályozhatták a felvásárlásokat - ezekre nemcsak, hogy a magyar jogrend lehetőséget adott magának, de élt is ezekkel a budapesti vezetés.
Mivel szinte minden ország döntött hasonló intézkedésekről, emberi jogi szervezetek sora bírálta az Európai Uniót és tagállamait, hogy leépítik a demokratikus rendszereket ezekkel a különleges jogokkal. Főként azt kritizálják, hogy mostanra már a járványügyi korlátozásokat szinte minden ország kivezette, de a gyülekezési jogra vonatkozó tilalmak sokszor még most is érvényesek.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
