Szakértői szinten megszületett a feltételes megállapodás Brüsszel és Budapest között arról az igazságügyi reformcsomagról, amely a Magyarországnak 2021-2027 között jutó felzárkóztatási (kohéziós) támogatások odaítélésének legfontosabb feltétele – értesült a Népszava több, egymástól független uniós forrástól.
A mostani döntés még nem a köznyelvben jogállamisági eljárásként nevezett procedúra lezárását jelenteni, hanem egy másik, a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus esetében, a horizontális feljogosító tételekkel kapcsolatban létrejövő elvi megállapodás, amely a 22 milliárd eurónyi felfüggesztett magyar kohéziós források nem felfüggesztett 13 milliárd eurójához jelenthet hozzáférést. Tavaly év végén, miután az Európai Bizottság és a magyar kormány megszületett a partnerségi megállapodás, Brüsszel azonnal felfüggesztett minden kifizetést a magyar költségvetés felé, mert a horizontális feljogosító tételek megkövetelnek bizonyos jogállamisági normákat, amelyek teljesülését nem látta a Bizottság.
Egyszerűsítésként a kohéziós források nem felfüggesztett részénél ahhoz kötötték a transzfereket, hogy a helyreállítás és ellenállóképességi eszköz (RRF) tervéhez mellékelt szupermérföldkövek közül négy igazságügyi reformot vártak el.
A mostani feltételes megállapodás nem jelent azonnali kifizetést, arra rá kell bólintaniuk a biztosoknak és a bizottsági elnöknek, vagyis a politikai jóváhagyás hátravan. Itt elképzelhető még, hogy az Európai Bizottságon belüli politikai egyeztetéseken elvérzik a szakértők által nyélbe ütött kompromisszum, de mindenesetre már fontos lépésnek nevezhető a mostani megállapodás is.
A Portfoliónak az Igazságügyi Minisztérium és a Bizottság is megerősítette, hogy hétfőn délelőtt Varga Judit miniszter és Didier Reynders jogérvényesülésért felelős EU-biztos már tárgyalt az ügyről.
A reformcsomagot csak a brüsszeli végrehajtó és ellenőrző testületnek kell elfogadnia, a tagállamokat tömörítő Európai Tanács ebben a kérdésben még nem illetékes, mert a kohéziós kifizetésekről a Bizottság saját jogkörében dönthet.
A folyamat hivatalos menetéről egyelőre nem közöltek pontos időrendet a felek, azonban a magyar kormánynak egyeztetnie kell az Európai Bizottsággal az igazságügyi reformcsomagról, kezdeményeznie kell, hogy vizsgálják meg a brüsszeli kritériumoknak való megfelelőséget, egy önértékelést is kell készíteni, majd az unió végrehajtó testülete ezután dönt.
A magyar jogszabályt mindenképpen el kell fogadnia az országgyűlésnek is a kifizetések feloldásához.
Ahogy arról hétvégi cikkünkben írtunk, az ügyre rálátó uniós források azt közölték, hogy a négy igazságügyi reformnál már csak tisztázókérdésekről folyt az egyeztetés. A Bizottság politikai oldaláról ők úgy értékelték, hogy egyelőre lassú az egyeztetés és a kifizetések eltolódhatnak. A négy elvárt igazságügyi magyar változtatás kiterjed arra, hogy a brüsszeli követeléseknek megfelelően erősebb hatásköröket adjanak az Országos Bírói Tanácsnak, erősítsék meg a Kúria függetlenségét, számolják fel annak akadályait, hogy a bírák döntéshozatali kérelmekkel az EU Bíróságához fordulhassanak, és szüntessék meg a lehetőséget, hogy a hatóságok a jogerős bírósági határozatokat az Alkotmánybíróság előtt megtámadhassák.
Igazán problémásnak azt látták, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében hozott döntés által blokkolt 6,3 milliárd eurónyi kohéziós politikai forrás, valamint az 5,8 milliárd euró összegű helyreállítási alapból lehívható támogatás lesz nehezen felszabadítható. Ezeknél további reformokat várnak el - így a vagyonnyilatkozati rendszer megváltoztatását, az Integritás Hatóság mandátumkérdéseinek kiterjesztését, valamint az ügyészségi eljárásokkal kapcsolatos bírósági - lényegében pótmagánvádas - fellebbezési rendszert megreformálják.
Úgy tudjuk, hogy itt vannak még konfliktusok a felek között - ahogy arról a hétvégén beszámoltunk -, és a Népszava szerint is lassabb az egyeztetés.
Közvetlenül viszont a mostani megállapodáshoz kapcsolódhat, hogy az Európai Bizottsági politikai akarata az volt, hogy az Erasmus-ügyként elhíresült, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályait érintő, valamint az igazságügyi reformokat egyben kezeljék. Azonban jogilag teljesen lehetséges az, hogy a két ügyet szétválasszák.
Címlapkép: Varga Judit a februári egyeztetésén az Európai Bizottsággal. Forrás: Európai Unió.
