Mintegy 13 milliárd eurónyi kohéziós forrás felszabadítása felé tett egy jelentős lépést a magyar kormány szerdán, amikor a parlament elé terjesztette és az el is fogadta az igazságügyi reformot, amely a hétéves uniós költségvetés horizontális feljogosító tételeinek teljesítéséhez kellett. Azonban az Európai Bizottság bár már technikai megállapodást kötött a jogszabályról az Orbán Viktor vezette kabinettel, a vizsgálat egyelőre nem indult meg, brüsszeli háttérinformációink alapján pedig erre legalább június elejéig várni kell.
A jogszabályt ugyanis csak akkor kezdik el vizsgálni Brüsszelben, ha azt Novák Katalin köztársasági elnök is aláírja, majd hatályossá válik. A Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett módosítások többsége ugyanis csak június 1-től lesz érvényes.
Azonban a Portfoliónak most megerősítették uniós diplomaták, hogy addig nem kezdik el vizsgálni a horizontális feljogosító tételek teljesülését, amíg azt az Orbán-kormány nem kezdeményezi.
Mint arról írtunk, az új jogszabály az előzetes értékelés szerint több aggályt is orvosol, így többlet jogokat biztosít az Országos Bírói Tanácsnak, új feladatai között van egyebek mellett, hogy az általános központi igazgatás területén a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tehet javaslatot, valamint véleményezi az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabályok tervezetét. Valamint kivezetik a jogrendszerből azt a lehetőséget, hogy a közhatalmat gyakorló szervek, hatóságok alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz (Ab), a bírák pedig könnyebben fordulhatnak az Európai Unió Bíróságához is. De több más részletszabályt is bevettek a Bizottság kérésére.
A most elfogadott jogszabály gyakorlatilag 95 százalékban rendezi is az ismert vitás ügyeket, valamint azokat a jogállamisági kérdéseket, amelyeket a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) négy igazságügyi szupermérföldkövében meghatározott Brüsszel. Még technikai kérdéseket tisztáznia kell a kormánynak - így például az Országos Bírói Tanácsnak költségvetést és jogállást is kell adni több részletszabály kidolgozásával, vagy a Kúria ügyelosztási rendjének megalkotásával kapcsolatban -, de ezeket könnyebben megoldható kérdéseknek nevezték. Ugyanezeket korábban Didier Reynders jogérvényesülésért felelő biztos is közölte már.
Viszont legkorábban ősszel lehetnek kifizetések a kohéziós források egyéb, jogállami ügyek miatt nem befagyasztott 13 milliárd eurójából. A menetrend pedig így is hosszadalmas.
- Első lépésben nagyon fontos, hogy június 1-től valóban hatályos legyen a több törvényt érintő módosítás, egyelőre pedig Novák Katalin köztársasági elnök aláírása hiányzik még.
- Ha a jogszabály életbe lép, akkor a magyar kormány egy önértékelésben kell bizonyítsa, hogy a reformcsomag orvosolja a brüsszeli aggályokat, valamint kérvényezni kell a felülvizsgálatot, hogy a 2021-2027-es költségvetés horizontális feljogosító tételeit teljesítik már.
- Ezt követően az Európai Bizottságnak 90 napja van az értékelésre.
- Ha elfogadják, akkor az első kifizetési igényeket kiküldheti a kormány, amelyeket aztán a Bizottság szintén értékel.
Ha az optimális forgatókönyvből indulunk ki, akkor június 1-én indulhat a stopperóra, ami tartva a maximális határidőket, azt jelenti szeptember elejére hozhat döntést a Bizottság.
A Portfoliónak nyilatkozó brüsszeli források szerint annyiban nyugodt lehet a kormány, hogy a már megkötött technikai egyezség fényében 80-85 százalék az esély rá, hogy az EB nem kér már több módosítást és elfogadja a jogszabályokat. Azt sem tartották kizártnak, hogy a 90 napos vizsgálat is rövidebb időt vehet igénybe, de a hosszú brüsszeli, szabadságokkal terhelt nyári szünet miatt a legtöbbek szerint két hónapnál biztosan nem lesz rövidebb az eljárás.
A számlafizetéseknél viszont akár hosszabb elszámolási időszak is lehetséges, függően attól, hogy a Partnerségi megállapodásban fixált fejlesztési programok teljesítése, adminisztrációja hogyan alakult. Azonban ez az előző költségvetési ciklusban sem volt másként.
Mindez a helyreállítási alapot még nem nyitja meg
Ami viszont komolyabb fejfájást jelent, hogy a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz lehívására még nem elégséges a 4 darab igazságügyi tárgyú tétel elfogadás. Az Európai Bizottság tavaly év végén jól megkavart mindenkit, hogy ezeket átemelte a horizontális feljogosító tételeknél elvárt reformokhoz, de azt már csütörtökön is világosan jelezték háttérbeszélgetéseken, hogy az RRF-kifizetések csak a 27 szupermérföldkő teljesítésére fizethetők ki.
Vagyis a 22 milliárdból így legfeljebb 13 milliárd eurónyi keret szabadulhat fel, mivel a jogállamisági eljárásban (hivatalos nevén kondicionalitási eljárás) 6,3 milliárdot zároltak a rendszerszintű korrupciót tápláló jogállamisági normasértések miatt, egy külön eljárásban pedig további 2,5 milliárdot azért, mert Magyarország szembemegy az EU Alapjogi Chartájában foglalt előírásokkal, amikor nem tartja tiszteletben az akadémiai szabadságot, valamint a menekültek és a melegek jogait. Az RRF 5,8 milliárdja pedig szintén ezen procedúra miatt nem kerül kifizetésre.
A Népszava arról írt, hogy egy friss bizottsági statisztika szerint Magyarország még 11 megkötés végrehajtásával adós, ennél csak Portugália teljesít rosszabbul, ahol 12 tételnél még lépéseket várnak. A lap emellett arról írt, hogy Brüsszel többek között hiányolja a kormány világos stratégiáját a nemzeti és regionális szélessávú hálózat kiépítéséről, az épületek energiahatékonyságának biztosításáról, a romák integrációjának az elősegítéséről, az egészségügyről és a hosszú távú gondozásról, az oktatásról és a szakképzésről. Amíg nem születnek meg a célokhoz kapcsolódó alapos elemzések és koncepciók, addig az EU nem teljesíti a hozzájuk rendelt kifizetéseket.
A kormány számára pedig az jó hír, hogy bár pletyka szinten elterjedt, hogy az Európai Bizottság akár kibővítheti a 27 szupermérföldkövet, ha a magyarországi jogállamiságnál negatív tendenciákat látnak, de erre nincs lehetőség Brüsszelben.
Megtudtuk azt is, hogy a Bizottság az RRF-nél tartja magát a kötelező ügymenethez, vagyis a mérföldkövek teljesítését csak akkor értékelik, amikor az összes ehhez kötött törvény hatályba lép, és a kísérő operatív lépéseket, a végrehajtási lépéseket is elküldték. Amikor Magyarország benyújtja az első kifizetési kérelmet, akkor lesz az a pillanat, amikor értékelni lehet a mérföldkövek teljesülését. Ez természetesen hatással lesz a többi párhuzamos eljárásra is, nevezetesen a kohéziós alapok horizontális feljogosító feltételeire is.
Ólomlábakon járó hónapok
A kormány tehát egy időcsapdába került, mert a bürokratikus szabályok miatt eleve nehezen mozgó Brüsszel nem is enged a már kitárgyalt ügymenetből, ráadásul valószínűbb, hogy minden határidőt maximálisan ki is használ.
A végeláthatatlan eljárás kapcsán érthető is, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter már ingerült nyilatkozatot adott Brüsszelben csütörtökön. "Politikai okokból, igazságtalanul, minden jogi alap nélkül tartják vissza a Magyarországnak járó európai uniós forrásokat, az Európai Bizottság újabb és újabb elvárásai kezdenek méltatlanná válni" - mondta a politikus az MTI szerint.
"Az ember beüti, hogy hova megy, és akkor azt veszi észre, hogy az mondjuk öt kilométerre volt, de már három napja vezet, és a GPS mindig mondja, hogy most jobbra kanyarodj, most balra, most fordulj meg" - fogalmazott Szijjártó.
Mindenesetre a miniszter kijelentéseire a Portfolio-nak senki nem akart reagálni, de azt mondták, hogy valójában "nem keverték újra a kártyákat", ugyanaz az eljárás tart, mint amit már több mint egy éve elkezdtek a tárgyalásokkal.
Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerint a magyar parlament döntése "nagyon jó előrelépés". Szerdán azonban újságíróknak azt mondta, hogy a helyreállítási alap pénzének felszabadításához szükséges összes többi reformról további információkra van szükség. "Tehát még túl korai" - mondta az alelnök utalva arra, hogy még hosszú hónapokig tartó vita vár a kormányra.
Címlapkép: Getty Images.
