A Költségvetési Ellenőrzési Bizottság felelős a jogállamisági eljárás betartatásáért, valamint mi vagyunk az egyetlen bizottság, amely az uniós költségvetésből kifizetett források demokratikus módját vizsgálhatja - mondta el Monika Hohlmeier a szerdai budapesti, az EP-delegáció missziózáró sajtótájékoztatóján.
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságában már a múlt hónapban kibukott, hogy több német multinacionális vállalat is az Európai Bizottság és a szakbizottság elé vitte az Orbán Viktor vezette kormány törvénykezési gyakorlatát, mivel azok szerintük diszkriminatívak és versenykorlátozók. A testület ezért úgy döntött, hogy Monika Hohlmeier, a szakbizottság bajor keresztényszocialista elnökének vezetésével Budapesten feltáró vizsgálatot tartanak.
A delegáció tagjai Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel, Bóka Jánossal, az Igazságügyi Minisztérium európai ügyekért felelős államtitkárával, Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Biró Ferenccel, az Integritás Hatóság vezetőjével, Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel, több parlamenti bizottság képviselőjével, oknyomozó újságírókkal és civil szervezetekkel találkoztak a hét elején kezdődött misszió során.
A delegáció érkezése, valamint a vizsgálódásuk eredményei azért is lesznek fontosak, mert a testület áprilisi ülésén kiderült, hogy több multinacionális vállalat is panaszt tett, jelezve, hogy attól félnek, a diszkriminatív, érzésük szerint ellenük irányuló magyar törvények azt a célt szolgálják, hogy kiszorítsák őket Magyarországról. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy főként a német kiskereskedelmi láncok - így az Aldi, Lidl és Spar - felől érkezhettek a kritikák, amelyek ügyében az Európai Bizottság belső piacokért felelős igazgatósága is előzetes értékelést kezdett.
Továbbá a testület a Magyarország kohéziós és helyreállítási forrásainak lehívásáról is véleményt formálhat az EB felé, ami így mintegy 31 milliárd eurónyi magyar forrás kifizetését is befolyásolja.
Hohlmeier felidézte, hogy a jogállamisági eljárásban a 27 szupermérföldkő végrehajtásáról egyelőre nincs megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között, így a helyreállítási forrásokból Magyarország még nem kaphatott utalásokat. Jelezte, hogy még mindig van elvégzendő munka, ezért egyelőre ezek megoldását sürgetik.
A delegáció minden tagja ugyanarra a következtetésére jutott: az EU-alapok nagyon fontos fejlesztési lehetőséget kínálnak Magyarország számára és a magyar nép számára - jelentette ki Hohlmeier, aki szerint viszont aggályaik támadtak azzal kapcsolatban, hogy miként biztosítható, hogy az uniós források megfelelően hasznosuljanak és diszkrimináció nélkül mindenki hozzáférhessen.
Azt pozitívumként említette, hogy történtek előrelépések: felállt az Integritás Hatóság, a bírói önkormányzás plusz jogköröket kapott.
Viszont kiemelte, hogy több ponton is hiányérzete volt a delegáció tagjainak. Elsőként az Állami Számvevőszék gyakorlatát kritizálta a bajor kereszténydemokrata politikus, mivel számos hiba és probléma derült ki a szervezet működésével kapcsolatban, de Hohlmeier azt mondta, hogy nem látszik, hogy ezeket orvosolnák, kevés a vizsgálat és a végrehajtott eljárások egy jelentős része sem elég alapos. Azt is kifogásolta, hogy a korábbi átvilágítási problémákkal kapcsolatos kérdésekre nem kapott semmilyen választ a delegáció.
Majd a bajor politikus megjegyezte, hogy a civil- és a versenyszféra szereplői azt jelezték, hogy a kormányzat egy kivételezett kört támogat.
A versenyszféra egyre jobban aggódna?
A gazdasági élet szereplői közül kiemelte az építőipart, a kiskereskedelmet és a cementgyártási ágazatokat is, amelyek arra panaszkodtak, hogy a kormány olyan diszkriminatív döntéseket hozott, amelyek a külföldi szereplők számára hátrányosak, a jogszabályok tervezeteiről pedig nem egyeztetnek velük.
Idekapcsolódóan azt is megjegyezte, hogy gyakran elhangzó kritika volt a látogatásuk során, hogy a magyar törvényhozás "nagyon kapkodó és gyors". Hohlmeier példaként említette, hogy csak idén 95 költségvetésmódosítást hajtott végre az Orbán Viktor vezette kabinet, amelyekről nem tárgyaltak, nem egyeztettek nyilvánosan.
Ugyanígy megemlítette, hogy a regionális és települési önkormányzatokat nem vonják be a fejlesztési tárgyalásokba, valamint hogy ott is felmerült, hogy az ellenzéki vezetésű helyek hátrányt szenvednek. "Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy igazságosabban ossza el a forrásokat. Ez a magyar embereknek fizetett támogatás, amelyből mindenkinek egyaránt részesednie kell" - tette hozzá.
Valamint kérte, hogy az Orbán Viktor vezette a kabinet tegyen eleget a 27 szupermérföldkő teljesítésének, hogy 10 ezer milliárd forintnyi támogatás jusson a magyar emberekhez
- fogalmazott az EP-szakbizottság vezetője.
Nem Magyarország a célpont
Mi nem kitaláltuk ezt a dolgot, mindenhova megyünk az Európai Unióban. Ez nem Magyarországról szól, hanem arról, hogy az EU-s költségvetés forrásait megfelelően használják fel - tette hozzá Petri Sarvaama finn EP-képviselő, a Bizottság tagja.
Míg Lara Wolters szocialista holland képviselő ezt annyival egészítette ki, hogy szerinte "a következő generáció sorsa, az európai projekt sikere miatt aggódnak". Problémának nevezte, hogy a magyar népet nem megfelelően érik el az uniós alapok, ezért lépéseket várnak a kormánytól. Wolters kritizálta, hogy sorozatos veszélyhelyzeti intézkedéseket hoz az Orbán Viktor vezette a kabinet, amellyel rendeleti kormányzást tart fenn.
Azt is említette, hogy főként a kifizetések és számvevőszéki ellenőrzésekkel kapcsolatban elégedetlen, de szükséges egy valódi független sajtó Magyarországon.
"Minden alkalommal, amikor idejövök, mindig új dolgokat tanulok Magyarországról. Ez volt a nyolcadik utam Budapestre, és még mindig láttam olyan dolgokat, amelyek más uniós országokban nem történhetnek meg" - mondta Daniel Freund német zöldpárti képviselő.
Szerinte fontos lenne, hogy a magyar fiatalokon segítsenek az uniós forrásokból, támogassák a legsebezhetőbb társadalmi rétegeket, napelemek kerüljenek az épületekre, de szerinte az fontos, hogy azt nem akarják, hogy "a miniszterelnök barátaihoz jussanak az uniós támogatások".
Mint Hohlmeier ismertette, tapasztalataikról jelentést írnak, amelyet aztán az Európai Bizottság felé tolmácsolnak a kérdéseikkel és a véleményükkel. De azt jelezte, hogy szerintük több diszkriminatív gyakorlat is fennáll Magyarországon, amelyekkel kapcsolatban hiába tesznek fel kérdéseket, arra nem kapnak válaszokat. Megemlítette azt is, hogy
egyes cégek arról számoltak be, hogy vegzálják őket a hatóságok.
"Nem érzelmi, vagy sajtóhírek az alapjai az állításainknak, hanem a tapasztalatok" - tette hozzá Holhmeier, aki szerint tényekkel igazolható megállapítások szerepelnek majd a jelentésükben. Azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság dönt majd arról, hogy milyen lépéseket tartanak majd indokoltnak.
Jövő héten szerdán lesz egy közös egyeztetés az EP-s szakbizottság valamint a Johannes Hahn vezette költségvetési testülettel az Európai Bizottsággal - ismertette Petri Sarvamaa, aki jelezte, hogy ezen például az Integritás Hatóság tevékenységét és ambiciózus célkitűzéseit pozitívumként fogják említeni.
Azt Monika Hohlmeier hangsúlyozta, hogy nem függ össze a Magyarországnak folyósított uniós támogatások visszatartása a kormány Ukrajnával kapcsolatos politikájával.
A kifizetések felfüggesztésének feloldását firtató kérdésekre megismételte, hogy a horizontális feljogosító tételek és a helyreállítási terv 27 szupermérföldkövének vállalásainak teljesítésétől függ a kifizetések időpontja.
Lara Wolters azt emelte ki, hogy a magyar kormány tagjaival konstruktív tárgyalásokat folytattak, azt sajnálta, hogy Varga Judit igazságügyi miniszterrel nem tudtak egyeztetni. Azonban azt kifogásolta, hogy milyen ellenséges bánásmódban részesültek a média egyik részétől, támadónak nevezte ezek hangvételét.
Címlapkép: Portfolio / Szabó Dániel
