Johannes Hahn szerint nincs konkrét határideje a Magyarország ügyében folyó eljárásnak, így az sem kizárt, hogy az ügy lezárása átcsúszik a következő Bizottság feladatai közé 2024-re - számolt be az Euronews.
Mint ismert, az Európai Tanács 26 tagállam által támogatott döntése értelmében Magyarország esetében a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz lehívását 27 szupermérföldkő végrehajtásához kötötték, valamint az Európai Bizottság a horizontális feljogosító tételek nem teljesülésére hivatkozva felfüggesztette a 2021-2027-es kohéziós kifizetéseket. Az elvégzendő feladatokat a jogállamisági eljárás által kikötött igazságügyi reformhoz, korrupcióellenes és transzparenciát fokozó lépésekhez kötötték.
A magyar kormány áprilisban előrébb jutott valamit a tárgyalásokban: a Bizottság technikai megállapodást kötött a bíróság jogkörét, az ügyészségi fellebbezéseket és a bírók uniós bírósághoz való fordulásának érintő magyar törvénycsomagról, amelyet a Parlament azóta el is fogadott. Azonban ez csak a kohéziós források esetében szabadítana fel 13 milliárd eurónyi keretet, de még itt is részletszabályokat várnak a magyar kormánytól.
Az Orbán Viktor vezette kabinet viszont Johannes Hahn szerint egyelőre még sok kérést nem teljesített.
A labda a magyar oldalon van, a magyaroknak kell döntést hozniuk, nem csak bejelentéseket tenni. Mi csak ezeket tudjuk majd kiértékelni
- fogalmazott az uniós biztos, aki szerint távol vannak a célkitűzéstől. Ugyanakkor elismeri az Integritási Hatóság felállítását, a többi lépést a közbeszerzési eljárásokat illetőn, azonban a magyar kormány továbbra sem felel meg az elvárásoknak.
Hahn elmondta, hogy a Bizottság nem akadályozza az alkut, sőt érdekelt a megoldásban. Azonban a megoldásnak a magyar polgárok érdekeit kell szolgálnia.
Mivel a jogállamisági eljárásnak nincs időbeli korlátja, a lezárása elhúzódhat akár a következő Európai Bizottság felállítása utánra, vagyis 2024-ig is. Ennek kapcsán javasolja a jövőben az eljárás szabályainak módosítását.
Az Európai Bizottság által indított jogállamisági eljárásban és a helyreállítási pénzek felfüggesztésénél összesen 27 mérföldkövet kell teljesíteni. Hahn rámutatott, hogy a magyar kormánynak kell döntést hoznia és nem csak bejelentéseket tennie. A Bizottság ezeket az intézkedéseket fogja értékelni, és nincs szükségük semmiféle titokra a pénzek felszabadításához.
Azt is elmondta, hogy még ha a szükséges változtatások eredményeként a pénzeszközöket valamikor fel is szabadítják, az EU bármikor újra befagyaszthatja azokat, ha Budapest nem tartja magát a reformokhoz.
Mindig fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország a döntések meghozatala után pálfordulást tesz, de bármikor újra aktiválhatjuk a mechanizmust
- jelentette ki Hahn.
Hahn cáfolja a magyar kormány állításait, miszerint az EU változtatott volna a pénzeket illető elvárásokon. Szerinte a Bizottság mindig világosan kommunikálta az elvárásait, és ezeken nem változtattak. Ezzel válaszol azokra a fideszes politikusokra, akik panaszkodtak a követelmények folyamatos változtatására.
A magyar kormánynak fel kell oldania az összeférhetetlenséget az alapítványi egyetemek ügyében, hogy a magyar diákok részt vehessenek az Erasmus-programban. Hahn többször javasolta ezt a megoldást, és hangsúlyozta, hogy a veszély fennáll, hogy a következő szemeszterben az érintett egyetemek diákjai kimaradnak a programból. A hírek szerint szerda késő este az Orbán-kormány végre megküldte a jogszabálytervezetet a vagyonkezelő alapítványok esetében érvényes összeférhetetlenségi szabályokról.
A 2024 nyári forráskifizetés még nem veszélyeztetné a magyar kohéziós források összegét, de a helyreállítási alapnál már problémákat okozhat, ott ugyanis 2026-ig teljesítendő célkitűzésekre fordíthatók a források, az idő ott szűkebb. A felzárkóztatási támogatásoknál probléma akkor lesz, ha 2024 végén sem indulnak el egyes programok, mert akkor élesedne az n+2 éves szabály.
Címlapkép: Európai Bizottság. Johannes Hahn költségvetési biztos.
