Lappangva új EU-s adót vetnek ki, de jól jöhetünk ki belőle

Bár csak 2027-től jelent majd valódi pénzügyi terhet a cégeknek, az EU szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmusa (CBAM) már el is indult egy bevezető monitoring periódussal. A rendszer célja, hogy árat állapítson meg a más országokban előállított energiaigényes termékek – például acél, cement, alumínium, műtrágya és más termékek – szén-dioxid-kibocsátására, ha az adott államban vagy gazdasági térségben nincsen semmilyen kvótakereskedelmi rendszer. Az elsődleges cél az importból származó kibocsátások csökkentése és egyenlő versenyfeltételek megteremtése az EU-ban előállított, a szigorú környezetbarát szabványokat betartó termékek számára.

Az EU meglévő kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) árat szab a szén-dioxid-kibocsátásra a tömbön belül, így ösztönözve a vállalatokat szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére. Az ETS azonban nem akadályozza meg, hogy az európaiak olyan országokból vásároljanak szén-dioxid-intenzív termékeket, ahol nincs hazai szén-dioxid-adó, ami ún. szénszivárgáshoz vezet. A CBAM ezt kívánja orvosolni azzal, hogy az importőröknek a kibocsátási kvóták aránya alapján meg kell fizetniük az általuk importált árukhoz kapcsolódó sehol meg nem térített karbondíjakat.

A COP28-on folyó tárgyalások közepette Laurence Boone, Franciaország európai ügyekért felelős minisztere optimizmusát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy megszületett a megállapodás az év végéig a CBAM-ról. A fejlődő országok azonban attól tartanak, hogy egy ilyen karbonadó károsan hathat gazdasági növekedésükre és az EU-val fenntartott kereskedelmi kapcsolataikra, mivel elveszik az árelőnyük. Azonban az uniós érvelés szerint az alacsonyabb termelési költségek abból erednek, hogy míg az unióban szigorú környezetvédelmi szabályozásokat vezettek be,