Indulhat az új eljárás Magyarország ellen, megvan a döntés az EU-ban az elszámoltatásról
Uniós források

Indulhat az új eljárás Magyarország ellen, megvan a döntés az EU-ban az elszámoltatásról

Az Európai Parlament is áldását adta az Európai Unió szigorított, tagállami költségvetésekre vonatkozó megreformált ellenőrzési mechanizmusára. A Stabilitási és Növekedési Paktum új szabályai így már biztosan élesednek az idén, ami azt is jelenti, hogy nyáron megindulhatnak a túlzottdeficit-eljárások. Minden jel szerint Magyarország sem ússza meg a brüsszeli keménykedést, ami az elmúlt időszak költségvetési folyamatai miatt egy újabb elhúzódó konfliktust eredményezhet az Európai Bizottsággal.

Az Európai Parlament és a tagállamok sikeresen lezárták az Európai Unió költségvetési szabályainak átfogó reformjáról szóló tárgyalásokat. A szombat hajnalban, 16 órán át tartó intenzív tárgyalások után, elért megállapodás a Stabilitási és Növekedési Paktum (SGP), az 1990-es évek végén létrehozott jelenlegi keretrendszer jelentős átalakítását jelenti.

Az eddig, uniformizált SGP-rendszert, amely az országok adósságát a bruttó hazai össztermék 60%-ában, az államháztartási hiányt pedig 3 százalékban korlátozza, sokáig kevéssé hatékonynak és túl rugalmatlannak tartották. Az országok tudtak mellette laza költségvetési politikát folytatni, de amikor élénkítésre lett volna szükség, akkor sem a jogi, sem a közgazdasági mozgástér nem állt rendelkezésre. A reform tehát szükséges volt, már csak azért is, mert a szabályrendszert ideiglenesen felfüggesztették a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatt.

Emiatt két éve folyamatosan tárgyaltak az új költekezési és költségvetési szabályokról az uniós intézmények. Eleinte egy sokkal lazább szabályozást javasolt az Európai Bizottság, mint amit aztán főként Németország nyomására elfogadott az Európai Unió Tanácsa.

Végre megindulhatnak a 2021-2027-es költségvetési ciklus EU-támogatásai Magyarországra. A legfontosabb tudnivalókról, a várható kiírásokról, valamint az elérhető közvetlen uniós forrásokról részletesen szó lesz szakmai konferenciánkon.

A 27 tagállam közötti decemberi megállapodás megnyitotta az utat az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások előtt, ahol a szöveg összetettsége miatt bírálatokkal és a baloldali tisztviselők vádjaival szembesült, akik a megszorítások kikényszerítésének eszközeként tekintettek rá. Azonban a szombaton született megállapodásban az EP elérte, hogy a zöldberuházások elszámolásánál a Bizottság legyen engedékenyebb a tagállamokkal.

A szövegben további fontos elem, hogy megpróbálják kiszűrni, hogy a tagállamok trükközzenek a statisztikákkal. Mint írják, az éves és többéves költségvetési jogszabályokhoz kapcsolódó elfogult és nem realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzések jelentősen akadályozhatják a költségvetési tervezés hatékonyságát, ezért a kormányokat (és a Bizottságot) kötelezik, hogy hasonlítsák össze a prognózisaikat más, független szervezetek jelentéseivel.

Kicsit rugalmasabb, mégis sokkal szigorúbb

A most elfogadott megállapodás végül a referenciaértékeken nem változtat, tehát a hosszútávú cél továbbra is az, hogy a GDP-hez viszonyított államadósság 60%, a költségvetési hiány pedig 3 százalék alatt maradjon. De a reform differenciált megközelítést alkalmaz az egyes tagállamok esetében, figyelembe véve az eltérő gazdasági helyzetüket. A kormányoknak négy vagy öt évre szóló középtávú költségvetési-strukturális terveket kell kidolgozniuk, amelyekben elkötelezik magukat egy meghatározott deficit- és államadósság-csökkentési pálya mellett, amelyben a fenntartható növekedést támogató reformokat és beruházásokat is vázolniuk kell.

A technikai pályatervet az Európai Bizottság tárgyalja le az egyes tagállamokkal, majd az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia. Ha ezek után egy ország túllépi a meghatározott referencialimiteket, akkor fiskális korrekcióra kötelezik a túlzottdeficit-eljárás elindításával. Ennek során Brüsszelben értékelik, hogy milyen összetételű az államadósság, milyen kiadásokat határozott meg egy kormány, megvizsgálják, hogy az egyes reformok és beruházások végrehajtása mennyiben segíti a büdzsé fenntarthatóságát, valamint elemzik a védelemre fordított költségvetési kiadások növekedésének szerkezetét is.

Lényegében az eddigi egységes kritériumok helyett most annyiban változik a helyzet, hogy az országok saját nettó kiadási pályáit veszik figyelembe. Külön súlyozzák, hogy egy adott befektetés – mondjuk a zöldenergiás átállás támogatása, vagy valamilyen tisztaipari termelő beruházás ösztönzése – hosszabb távon mennyire növeli az adott ország gazdaságának ellenállóképességét, vagy javítja a jövőbeni költségvetési egyensúlyt. Ha egy fejlesztés segíti ezt, akkor az derogálást jelenthet az adósság- és hiánylimitnél.

Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor egy rezilienciát erősítő projekt időt nyerhet egy tagállamnak, hogy utolérje a Bizottsággal elfogadtatott adósságpályáját, vagy bizonyos tételeket kvázi levonnak a kiadási oldalról a túlzottdeficit-eljárás számításainál.

A szabályok szerint a meg nem felelés esetén alkalmazható havi pénzbírság nem lehet magasabb a GDP 0,05%-ánál, és hathavonta élesedik a fizetési kötelezettség mindaddig, amíg sor nem kerül eredményes intézkedésekre, amelyek javítanak a költségvetés egyensúlyán.

A megállapodás lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a megreformált szabályokat alkalmazzák 2025-ös költségvetésükre.

Azonban a túlzottdeficit-eljárásokat már 2024-ben elindítják, ez pedig nagyjából borítékolhatóan Magyarországot is érinti.

Az Európai Bizottság ígéretet tett, hogy a 2023-as végleges gazdasági és költségvetési adatok alapján tavasz végén, kora nyáron kezdik el az egyes tagállamok ellen a procedúrákat.

Abban az esetben, ha a túlzottdeficit-eljárást elindítják, a korrekciós nettó kiadási pályának összhangban kell állnia a strukturális egyenleg a GDP legalább 0,5%-ának megfelelő éves kiigazításával. Annyi könnyítést kapnak a tagországok, hogy egy átmeneti időszakot is bevezetnek – a 2025-2027 közötti periódusban – a procedúra értékelésekor a tagállamok korrekciós lépéseinél figyelembe vehetik az államadóssággal kapcsolatos kamatfizetések növekedését.

Miért biztos a Magyarország elleni eljárás?

Varga Mihály pénzügyminiszter január elején ismertette, hogy 2023-ban a büdzsé pénzforgalmi hiánya 4593 milliárd forint volt, ami az éves GDP-adattól függően valamivel 6 százalék feletti hiányt valószínűsít. Ez csak alig marad el a 2022-es 6,2 százalékos szinttől.

Erős a gyanúnk ugyanakkor, hogy az unió számára fontos, eredményszemléletű mutató ezt is meghaladta.

Az idei évre ugyan a hivatalos költségvetési törvényben még 2,9 százalékos hiánycél szerepel, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már egy februári nyilatkozatban arról beszélt, hogy 2024-ben reálisan 4,5 százalékos, jövőre pedig 3,7 százalékos lehet a deficit.

Tehát az SGP-limit 3 százalék felett lesz bőven a teljes hiány, amit csak kozmetikázhatnak a leírási szabályok, tehát a honvédelmi kiadások egy részének levonhatósága, vagy egyes beruházások beszámíthatósága.

Elvileg a kormány által tervezett költségvetési hiánycsökkentési pálya kielégíthetné az Európai Bizottság elvárásait az idei 2 százalékpontos visszaeséssel, de kérdés, hogy a tavaly folyamatosan egyre feljebb húzott hiánycél mellett ezt mennyire veszik készpénznek Brüsszelben.

Egyébként ezzel nem Magyarország lesz az egyetlen ország, amelyik ellen nyáron túlzottdeficit-eljárást indíthat Brüsszel: nagyjából 12-13 EU-tagállam nem teljesíti az elvárásokat, köztük olyan nagygazdaságok is, mint Franciaország.

Az egyes kormányokkal szemben viszont eltérő módon keménykedhet majd a Bizottság: Magyarország pont szigorúbb bánásmódra számíthat, mivel a tavaly kiadott Adósság-fenntarthatósági jelentésben (Debt Sustainability Monitor 2022) már közép és hosszú távra is magas kockázati besorolást kapott.

A tagállamok költségvetési fenntarthatósági kockázati besorolása
A tagállamok költségvetési fenntarthatósági kockázati besorolása. A zárójelben a 2021-es pénzügyi stabilitási jelentés kockázati besorolása szerepel, ha azóta változás volt. Forrás: Európai Bizottság.

A brüsszeli keménykedés mértékét még az is befolyásolja jelentősen, hogy a nettó kamatkiadások hogyan alakulnak a következő években. A kormány költségvetési terveiben még 4,1 százalékos szinttel számolt az idei évre, de a nyári büdzséváltozat óta valószínűbbnek tűnik, hogy 4,5-5 százalék között lesznek az idei ilyen tárgyú kötelezettségek. De még a legoptimistább, az MNB decemberi inflációs jelentésében szereplő 2023-ra 4,3 százalékos kiadási arányról szóló prognózis is jelentős költségvetési teherről tanúskodna.

Bár a fiskális mozgásteret ezek a számok csökkentik, az EDP-ben mégis lazítást hozhatnak magukkal a nettó kamatkiadási derogációs lehetőségek miatt.

Csakhogy van még egy akna a magyar büdzsében, amelyet csak időszakosan hatástalanítottak a jegybanki törvény módosításával: az MNB egy tetemes adóssághegy tetejére került, miután a veszteségük már tavaly is 1700-1800 milliárd forint lehetett (mint azt Kuti Zsolt, az MNB ügyvezető igazgatója a Portfolio Podcastjében a múlt héten elmondta). A kérdés ezzel kapcsolatban leginkább az, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank meddig hagyja, hogy a jegybanki veszteség kumulálódjon anélkül, hogy azt a költségvetésből elkezdenék megtéríteni, vagy az MNB nyereségéből az nem pótolható ki. Papíron lehetséges, hogy egy központi bank negatív tőkével működjön, de ezt az idők végezetéig nem fogadja el az EU, tehát előbb-utóbb vita tárgyává válik ez a kérdés is.

Pontosabb válaszokat nem is a nyáron kaphatunk azzal kapcsolatban, hogy mennyire köti meg a fiskális folyamatoknál a magyar kormány kezét az Európai Bizottság: sokkal valószínűbb, hogy a 2025-ös felülvizsgálatnál körvonalazódik majd, hogy milyen adósságcsökkentési pályát kap Magyarország. Mindez pedig azért is teremt bizonytalan helyzetet, mert Nagy Márton többször is arról beszélt, hogy a növekedés támogatásához jelentősebb költségvetési ösztönzőkre lesz szükség, azonban a miniszter maga is hangsúlyozta, hogy nem szabad veszélyeztetni a büdzsé egyensúlyát.

Címlapkép forrása: EU

RSM Blog

Mikor érdemes HR tanácsadóhoz fordulni?

Napjainkban az üzleti eredményesség egyik legfontosabb támogatója a stratégiához közvetlenül hozzájáruló, gyors változásokra képes, emberközpontú HR menedzsment. Biztosítja a szervezet n

KonyhaKontrolling

Sabbatical - ne így ne dolgozz!

Korábban ígértem, hogy beszámoljak a sabbaticalról, ezért most megteszem. Sajnos a bejegyzés írásának napján már 3 hónapja dolgozom, de igyekszem hűen visszaadni a részleteket. Pihenés Az e

Holdblog

Miért kellett a Mol-nak az UTE?!

HOLD After Hours. Horváth Ágnessel, a Mol vezető közgazdászával vitatkoztunk olajról, UTE-ról, Molról, meg Ryan Goslingról.  Jó szórakozást! 00:45    Miért kellett a Mol-nak a

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Rég nem voltak ekkora bajban az ukrán erők – Itt van három frontszakasz, ahol beüthet a katasztrófa
Interaktív online előadás

Vételi és eladási zónák - Részvénypiaci panoráma

Mire számíthatunk a következő napokban a részvénypiacokon? Milyen fontos szintekre kell figyelni a főbb indexek esetén? Melyek lesznek a jól és rosszul teljesítő régiók, országok, szektorok és ágazatok?

Könyv

A Sikeres Kereskedő - Vételi és eladási pontok, stratégiák, tőzsdepszichológia

Egy tőzsdei könyv, ami nem aranyhalat akar rád sózni, hanem felruház a horgászás képességével, ami a befektetések világában a saját kereskedési módszer kialakítását jelenti.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Retail Day 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Agrárium 2024
2024. március 19.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!