Az Európai Unió vezetői csütörtökön egy az elmúlt időszak csúcstalálkozóihoz képest unalmasabb napirenden rágják majd végig magukat: tárgyalnak a nyugat-balkáni országok, valamint Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatairól. Alapvetően az tűnik valószínűnek, hogy Bosznia-Hercegovina esetében hajlandók lehetnek megindítani a tárgyalásokat, de ez sem borítékolható, mivel sok tagállam azt szeretné, ha az egész Balkánnal egyszerre kezdenék meg a formális egyeztetéseket, ami csak akkor lehetséges, ha minden reformelvárást végrehajtanak az érintett államok.
Ennek kapcsán pedig sokadjára kezdenek el beszélni arról, hogy az EU támogatási politikáját átalakítsák, valamint hogy a közös döntéshozatalban a vétójogot jelentősen korlátoznák, sok ügynél áttérnének a minősített többségi szavazásokra. Viszont itt várhatóan semmilyen érdemi döntést nem hoznak majd a tagállami vezetők, Magyarország pedig előre jelezte, hogy erről a kérdésről még korai is lenne beszélni.
Fontos téma lesz még a közel-keleti helyzet is. Az Európai Tanács szerint a gázai polgári lakosság védelmének és a humanitárius segítségnyújtásnak „a törvényes keretek között történő biztosítása érdekében sürgős intézkedésekre van szükség.” Itt várhatóan csak egy közös nyilatkozatot adhatnak ki a felek a tűzszünetet sürgetendő az Izrael és Hamász között.
Szó lesz több mezőgazdasági kérdésről is: az európai agrárium aggodalmai miatt tárgyalnak majd az ukrán mezőgazdasági exportról, az ágazatot érintő adminisztrációs terhek csökkentéséről, valamint a támogatások fokozásáról is. Bár a héten már döntöttek arról, hogy erősen korlátozzák az Ukrajnából érkező importvolument, a gazdák további lépéseket várnak el. Magyarország egyébként szószóló ebben a vitában, főként a gabonatermékek behozatalánál javasolt intézkedéseket.
A csúcson hosszú vitát fognak folytatni arról a sokrétű javaslatról, amelynek célja, hogy a 190 milliárd eurónyi befagyasztott orosz pénzügyi eszközökből származó több milliárd eurónyi bevételt Ukrajna felfegyverzésére fordítsák.
A javaslat szerint nem magukat az eszközöket, hanem csak az azokon realizált hasznot használnák fel és adnák Ukrajnának. A becslések szerint ez évi 2,5-3 milliárd eurót jelenthetne Kijevnek.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a válságra átfogó és határozott választ kell adni, és a jelenlegi biztonsági környezetet a II. világháború utáni legsúlyosabbnak nevezte. A politikus határozottan lobbizik a befagyasztott orosz forrásokon termelt profit elutalása mellett, és ebben a legtöbb tagállamot maga mögött tudhatja. Várhatóan csak 2-3 ország léphet fel a javaslattal szemben: az orosz vagyon kimentésére sokáig használt Ciprus lehet az egyik állam, amelyik kilóg majd a sorból, valamint Ausztria hagyományosan szkeptikus az ilyen nemzetközi jog határait feszegető lépésekkel szemben.
Magyarország pedig nyilvánosan is jelezte, hogy nem feltétlenül áll a terv mellett.
Bóka János Európa-ügyi miniszter a magyar álláspontot ismertetve arról beszélt újságíróknak, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználása nemzetközi jogilag is vitatott ügy. Ráadásul szerinte az ügy összekötése az ukránok támogatásával nem egyszerűsíti, hanem bonyolítja a problémát.
Van még bőven vitás napirendi pont
A napirenden szereplő sokféle téma között más ukrajnai kérdések is nagy hangsúlyt kapnak, mivel Volodimir Zelenszkij elnök a tervek szerint videokapcsolaton keresztül üzen a résztvevőknek. Ukrajna válságos helyzete a harctéri vereségek és kudarcok miatt nyilvánvalóvá vált, amit a legtöbb tagállami vezető egyre komolyabb kihívásnak tart.
Bár szerdán az EU elutalt 4,5 milliárd eurónyi támogatást a kijevi kormánynak, de az orosz katonai előrenyomulás miatt a balti országok, a lengyelek és a franciák is válaszlépéseket akarnak, amelyek hangsúlyozzák a blokk elkötelezettségét a demokratikus értékek, a területi integritás és a nemzetközi normák fenntartása mellett a külső fenyegetésekkel szemben.
Egyre több ország szorgalmazza azt, hogy gyorsítsanak a fegyverszállítmányokon, valamint biztosítsanak plusz forrásokat Kijevnek, hogy megállítsák Moszkvát.
Az EU-nak is védekeznie kellene már
Amellett, hogy megvitatják a befagyasztott orosz eszközöknek az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásra való elkülönítésére irányuló javaslatot, az uniós vezetők a blokk védelmi képességeivel, stratégiai autonómiájával és jövőbeli biztonsági intézkedéseivel kapcsolatos szélesebb körű kérdésekkel is szembesülnek majd. Bár a javaslat, hogy EU-s közös forrásokból is támogassák a katonai fejlesztéseket és hadianyag-beszerzéseket széles körű támogatást élvez az uniós kormányok körében – többek között Alexander De Croo belga miniszterelnök is támogatta –, jelentős kihívásokat is felvet, különösen az eltérő nemzeti érdekek és stratégiai prioritások tekintetében.
Az elemzők szerint különösen érdekes lesz Orbán Viktor magyar miniszterelnök reakciója, aki továbbra is közeli kapcsolatokat ápol Moszkvával, és fenntartásokat fogalmazott meg Ukrajna felfegyverzésével kapcsolatban.
De az uniós fegyverkezési terveknél is komoly vita jöhet: a 27-ből már legalább 15 tagállam támogatja, hogy közös kötvényeket bocsássanak ki a tagállamok összehangolt fegyverkezésének támogatására. A hadseregfejlesztést mindig támogató Lengyelország és Franciaország, de még a friss NATO-tag Finnország is szót emelt a javaslat mellett. Főként Emmanuel Macron elszántsága miatt lehet majd komoly vita a kérdésről, mert
Magyarország rendre megvétózza az új, közös hitelfelvételen alapuló javaslatokat.
Ebben most több partnert is találhat magának: Németország sem lelkesedik az ötletért, valamint a semleges vagy el nem kötelezett országok, például Málta, Ausztria és Írország sem elkötelezett az ügyben. Utóbbi tagállamok aggodalmakat táplálhatnak az Oroszországgal való feszültség eszkalálódásának lehetséges következményei miatt, ezért az ukrán fegyverszállítmányokkal kapcsolatos javaslatokat is megfúrhatják. A skandináv országok pedig szokásosan további egyeztetéseket várnak el a közös eladósodás előtt.
Bár a csúcstalálkozón nem várható végleges döntés, az uniós vezetők igyekeznek majd egyértelmű iránymutatást adni, mit is tervez és tehet az Európai Unió az ukránok felfegyverzéséért és a saját védelmi készültségének javításáért.
A csúcstalálkozó nyilatkozattervezete egyelőre nem szolgál konkrétumokkal, csak hangsúlyozza az EU elkötelezettségét a védelmi felkészültség és képességek fokozása mellett, válaszul a változó fenyegetésekre és biztonsági kihívásokra, kiemelve, hogy Európa külső agresszióval szembeni ellenálló képességének megerősítéséhez összehangolt és koordinált megközelítésre van szükség.
Címlapkép forrása: EU
