A kormány fellázadt az EU magyar jogszabályt másoló törvénye ellen, meglepő szövetségeseket talált
Uniós források

A kormány fellázadt az EU magyar jogszabályt másoló törvénye ellen, meglepő szövetségeseket talált

Németország Magyarországgal és Lengyelországgal együtt lett az élharcosa a politikai kampányok külföldi befolyásolásának átláthatóságát növelni hivatott új uniós jogszabályok elleni lázadásban. A legmeglepőbb, hogy a magyar kormány a szuverenitásvédelmi törvénycsomaggal gyakorlatilag hasonló szabályozást vezetett be 2024-ben. A német és a lengyel kabinetek pedig úgy bírálják a rendszert, hogy közben nagyobb fellépést várnak el az orosz manipulációs kísérletekkel szemben.

Az unió az orosz befolyásolási kísérletekre egy idegenügynökök elleni törvényjavaslatot dolgozott ki. Brüsszel egy központi nyilvántartást hozna létre az EU-n kívülről finanszírozott médiumokról, nem kormányzati szervezetekről és lobbicsoportokról. A kritikusok, köztük nemzetközi ngo-k azonban azzal érvelnek, hogy a törvény az Oroszország és Grúzia által bevezetett diszkriminatív intézkedéseket tükrözi.

Furcsa mód az a Magyarország az egyik élharcosa a javaslat elleni uniós szövetségnek, amely maga is bevezetett már két hasonló törvényt, legutóbb épp az idén hatályossá vált szuverenitásvédelmi jogszabályt.

Hogy legyen a történetben még egy csavar: azt épp Brüsszel bírálja a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása miatt, de a korábbi, hasonlóan a külföldi finanszírozást listáz civiltörvényt is támadta az uniós végrehajtó szerv. A lex Sorosként emlegetett törvény megjárta az Európai Unió Bíróságát is, a szuverenitásvédelmi jogszabály ügyében pedig kötelezettségszegési eljárást indított Brüsszel.

A jogszabályokban az EB szerint alapvető különbségek vannak: mint érvelnek, az EU például nem követelné meg, hogy a civilszervezetek és médiumok ezt úgy tüntessék fel magukról, mint egy stigmát, csak a finanszírozásukkal kapcsolatban kellene részletes tájékoztatót adniuk. A magyar, a grúz és az orosz törvényt az EU azért támadja, mert az célponttá teszi a civil nyilvánosságot.

Az még érdekesebb, hogy a másik két ellenző, a Donald Tusk vezette lengyel kormány, valamint Olaf Scholz német kancellár és kabinetje, akik kifejezetten ellenségesek voltak az elmúlt időszakban Orbán Viktorral és vezetésével.

Az ellenkezés miatt az EU-s törvényjavaslat visszakerült az idén megalakuló új uniós bizottság tervezőasztalára, tehát arról majd az EP-választás után tárgyalnak csak.

Viszont egy újabb érdekes pont a történetben, hogy mind a lengyel, mind a német titkosszolgálatok többször is aggodalmukat fejezték ki az elmúlt időszakban, hogy Oroszország számtalan fizetett civilszervezeten és médiumon keresztül próbálja meg befolyásolni az európai parlamenti választás eredményét.

Az Európai Bizottság decemberben terjesztette elő a törvénytervezetet a Qatargate-botrányt követően, amelyben EP-s törvényhozókat azzal vádolták, hogy egy emberi jogi csoporton keresztül kenőpénzeket fogadtak el Katartól és Marokkótól.

Az uniós nagykövetek múlt heti találkozóján Németország, Lengyelország és Magyarország a jogszabály módosítására szólított fel, több más tagállam azonban nem volt hajlandó továbblépni a javaslattal. Egy magas rangú uniós diplomata szerint a javaslat dilemmát jelent a blokk számára, mivel illiberális demokraták vagy autokraták könnyen visszaélhetnek vele. A Transparency International és más nem kormányzati szervezetek is bírálták a javaslatot, mivel az csak a külföldi kormányok által nyújtott finanszírozásra terjed ki, az állami finanszírozás egészére nem – írja a Financial Times.

Az Európai Bizottság azzal érvelve védte meg a törvényt, hogy jelenleg nincs központi nyilvántartás a külföldi kormányzati finanszírozásról, ami megnehezíti annak felmérését, hogy mely szervezetek lehetnek a befolyásolási műveletek fedőszervei. A bizottság szóvivője szerint a javasolt törvény „nagyban különbözik a más országokban elterjedt, gyakran »külföldi ügynököknek« nevezett nemzeti korlátozó jogszabályoktól”. Az új jogszabályt az uniós miniszterek még ebben a hónapban megvitatják.

Címlapkép forrása: EU

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Főpolgármester-választás: Karácsony Gergely győzött, de új választás jöhet Budapest vezetéséért

Könyvelő

Könyvelő
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
g7-csoport