Átláthatatlan EU-s forrásfelhasználás, ellenálló kormány – kemény megállapításokat tett az Integritás Hatóság

Az Integritás Hatóságot 2022 végén hozták létre azzal a céllal, hogy megerősítse az európai uniós források felhasználásának független ellenőrzését, és fellépjen a korrupció, összeférhetetlenség, valamint más, közpénzekkel kapcsolatos visszaélések ellen. A szervezet alapítására részben az Európai Bizottság által megfogalmazott jogállamisági aggályok miatt került sor, miután Brüsszel a magyar kormány által végrehajtott reformokat elégtelennek ítélte az uniós támogatások átlátható és szabályszerű elköltésének garantálására. Az IH célja, hogy javítsa a közbizalmat, fokozza a közpénzek felhasználásának ellenőrzését, és biztosítsa, hogy az uniós támogatások valóban a fejlesztéspolitikai célokat szolgálják, ne pedig magánérdekeket.

A szervezet most benyújtotta a 2024-es évről szóló éves jelentését az országgyűlésnek, amelyben számos problémát állapítanak meg a szervezet jogkörével, az uniós források hazai forrásával kapcsolatban. Az IH 2024-ben összesen 25 vizsgálatot indított és 21-et zárt le. 

Az ezek által érintett európai uniós támogatások teljes összege meghaladta a 113,5 milliárd forintot: az újonnan indított ügyek kapcsán 57 milliárd forint, a lezárt ügyek esetén pedig valamivel több mint 57 milliárd forint volt az érintett forrás.

A beszámoló szerint vizsgálatok alapjául részben bejelentések, részben az IH által hivatalból végzett integritás-kockázati elemzések szolgáltak. A jelentés hangsúlyozza, hogy a vizsgálatok célja nem csupán az egyedi visszaélések feltárása volt, hanem a forrásfelhasználás hatékonyságát veszélyeztető rendszerszintű kockázatok azonosítása is. 

A 21 lezárt vizsgálat alapján összesen 26 alkalommal került sor szabálytalansági eljárás kezdeményezésére az illetékes irányító hatóságoknál, ebből 19 esetben el is indult az eljárás.

A hivatal 5 helyszíni ellenőrzésen vett részt más szervekkel közösen, amelyek során projektmegvalósítási dokumentumokat, kifizetéseket, közbeszerzési iratokat vizsgáltak.

Az IH-hoz 2024-ben összesen 172 bejelentés érkezett: 84 e-mailen, 88 pedig az anonim visszaélés-bejelentő felületen keresztül. A bejelentések több mint fele, 90 eset, uniós forrásokkal kapcsolatos ügyeket érintett, így ezek a hivatal hatáskörébe tartoztak. E 90 bejelentésből 14 esetben vizsgálat indult, 3 esetben hatósági ellenőrzést rendeltek el, 2 esetben szabálytalansági bejelentést tettek az illetékes irányító hatóságnál. A fennmaradó esetekben vagy nem volt indokolt vizsgálat megindítása (48 ügy), vagy az év végén még folyamatban volt az előzetes adatgyűjtés (16 ügy). A jelentés megjegyzi, hogy további 7 bejelentést már meglévő vizsgálatokkal összevontak, mivel azok ugyanarra a tárgyra vagy ügyre vonatkoztak. 

Mint megállapítják, ez is jelzi, hogy bizonyos problémás ügyek nagyobb társadalmi figyelmet és bejelentői aktivitást váltanak ki.

Az Integritás Hatóság 12 alkalommal nyújtott be felülbírálati indítványt, amelyek közül egyet sem utasítottak el az eljárásra jogosult hatóságok. Több esetben a bíróság is helyt adott a hivatal indítványának, így elrendelte a nyomozás megindítását vagy folytatását. A szervezet ugyanakkor kifogásolta, hogy számos nyilvánosan közzétett ügyészségi és rendőrségi határozat nem felelt meg az anonimizálási szabályoknak, és ez megakadályozta az IH-t a jogorvoslati jogainak gyakorlásában.

A Közbeszerzési Döntőbizottságnál 14 ügyet kezdeményezett az IH, amelyek közül 10 esetben állapítottak meg jogsértést. Az intézmény három közigazgatási pert is indított: egy mulasztási pert, és két esetben a KD határozatát támadta meg. A jelentés megemlíti: a mulasztási perek bírósági értelmezése korlátozta az IH jogérvényesítési lehetőségeit, mivel az adatkérések nem kényszeríthetők ki peres úton.

Súlyos hiányosságok akadályozzák a szervezet munkáját

Az Integritás Hatóság megállapította, hogy vizsgálati eljárásainak hatékonyságát jelentősen rontja a jelenlegi jogszabályi környezet. Az IH nem rendelkezik hatósági jogkörrel a vizsgálatok során, így sem eljárási bírságot nem szabhat ki, sem kényszerítő eszközöket nem alkalmazhat. Nincs jogi eszköze arra sem, hogy adatszolgáltatás elmulasztása esetén következményeket érvényesítsen.

A jelentés külön kiemeli: az adatgyűjtés kizárólag az érintett szervek, szervezetek és személyek önkéntes együttműködésén alapul, és ha ez elmarad, az IH csak korlátozottan tudja feltárni a tényállást. Ezen túlmenően a szervezet nem folytathat le saját maga közvetlen bizonyítási cselekményeket, például helyszíni vizsgálatot vagy iratbetekintést – ezt az illetékes irányító hatóságokkal együttműködésben, azok közreműködésével végezheti el.

Az Integritás Hatóság éves beszámolójának egyik fontos konklúziója, hogy az intézmény 2024-ben számos operatív és szervezeti fejlesztést hajtott végre működési függetlensége megerősítése érdekében, különösen az informatikai infrastruktúra terén. Például az IH az év során teljesen levált a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) által biztosított szolgáltatásokról, és saját szervereket, levelezőrendszert, mobilhálózatot és iratkezelési rendszert állított üzembe. Ezzel a szervezet végrehajtotta az egyik legfontosabb intézményi függetlenségi lépést: az informatikai önállóságot, amely elengedhetetlen a bizalmas adatkezeléshez és az autonóm működéshez.

A jelentés ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az IH számára továbbra is komoly kihívást jelent a kulcsfontosságú állami adatbázisokhoz való korlátozott hozzáférés.

A vagyonnyilatkozatok, összeférhetetlenségi nyilatkozatok és más ellenőrzések érdemi lefolytatását akadályozza, hogy az IH nem fér hozzá automatikusan például a NAV, a Belügyminisztérium, a Magyar Államkincstár vagy a Cégnyilvántartás bizonyos adatvagyonelemeihez. Az ezekhez való kapcsolódás jogi és technikai akadályait a hivatal 2024-ben is próbálta felszámolni, de állításuk szerint érdemi áttörés nem történt, kormányzati támogatást a jogi környezet átalakításához nem kaptak.

Nem is használta ki teljes forráskeretét a hatóság

Az Integritás Hatóság 2024-ben a központi költségvetésből 19,3 milliárd forint előirányzatot kapott, azonban ebből mindössze 4,08 milliárdot használt fel ténylegesen, ami az éves keret 21,16%-át jelenti – áll a beszámolóban.

A legnagyobb tételt a személyi juttatások és azok járulékai jelentették (2,46 milliárd forint), míg dologi kiadásokra 1,41 milliárdot fordított a szervezet.

A fennmaradó több mint 15,7 milliárd forint visszakerült a Központi Maradványelszámolási Alapba.

A költségvetési takarékosság ellenére az IH elindította saját informatikai infrastruktúrájának kiépítését, amelyet 2025-ben is folytatnak.

Idénre az Integritás Hatóság olyan stratégiai célokat tűzött ki, mint az uniós forrásokkal kapcsolatos korrupciógyanús esetek minél nagyobb arányú feltárása, a hatékony közpénzgazdálkodás elősegítése, a korrupció társadalmi elfogadottságának csökkentése, valamint a hatalommal való visszaélések visszaszorítása.

Emellett céljuk a hazai és nemzetközi intézményi kapcsolatok, szakmai együttműködések erősítése, különösen az államigazgatásban és oktatásban. Ezek megvalósítása érdekében 2025-ben egy átfogó akciósorozat indul, amely a hatóság szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország közpénzfelhasználása kedvezőbb megítélés alá essen EU-nál.

Strukturális problémák vannak az EU-pénzek elköltésénél

A jelentés külön fejezetet szentel a magyar kormány uniós forrásfelhasználási gyakorlatának. Az Integritás Hatóság több ponton is rendszerszintű problémákat állapított meg. Bár a közbeszerzési szabályozás formailag megfelel a nemzetközi normáknak, a gyakorlat szerint a rendszer „diszfunkcionális”, nem biztosítja a közpénzek hatékony elköltését, sem a tisztességes versenyt, sem a transzparenciát.

Az IH szerint a szabályok részletesek, de nem érvényesülnek megfelelően. A közbeszerzési eljárásokban tapasztalt alacsony verseny és a társadalmi bizalom hiánya tartós problémát jelent – állapították meg.

A hivatal 74 javaslatot fogalmazott meg a 2024. évi elemző integritásjelentésében. Ezek közül a kormány mindössze 14-gyel értett egyet teljes mértékben, 16-tal részben, 13-at további vizsgálatra érdemesnek ítélt, 7 javaslatot úgy értékelt, hogy nem szükséges hozzájuk intézkedés. 21 javaslattal nem értett egyet, 2 esetben más szerv illetékességét jelölte meg, és 1 javaslat esetében nem volt világos számára a címzett. 

Az IH értékelése szerint ez az arány azt mutatja, hogy a kormány nem fogadja be érdemben az integritás növelését célzó szakmai ajánlásokat.

Azt is hangsúlyozzák, hogy a hivatal jogalkotással kapcsolatos észrevételeit több esetben nem vették figyelembe. 2024 második felétől egyre jellemzőbbé vált, hogy az Integritás Hatóságot nem vonták be a közigazgatási egyeztetésbe, és csak a társadalmi véleményezés során ismerhette meg az általa is érintett jogszabály-tervezeteket. 

Ez – az IH szerint – jelentősen korlátozza az intézmény szerepét, különösen olyan jogalkotási folyamatokban, amelyek közvetlenül a szervezet hatáskörébe tartoznak.

A beszámoló konklúziója szerint az IH csak részben tudja betölteni törvényben előírt funkcióit: jogkörei szűkösek, fellépési lehetőségei korlátozottak, és az intézmények közötti együttműködés sok esetben formális marad. Bár a hivatal stratégiai céljai – a társadalmi bizalom erősítése, a korrupció visszaszorítása és az uniós források érdemi védelme – továbbra is irányadók, a szervezet szerint ezek eléréséhez nemcsak infrastrukturális, hanem jogalkotási és intézményi reformokra is szükség van.

A beszámoló záró megállapítása szerint az IH működésének hosszú távú sikere a politikai, szakmai és költségvetési függetlenség garantálásán, valamint a tényleges eljárási jogosítványok bővítésén múlik.

A mostani jelentés azért is fontos, mert az IH működéséről viszonylag kevés hír jut el közvéleménybe.

Jól mutatja ezt, hogy leginkább akkor lehetett hallani a szervezetről, amikor tavaly ősszel a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaélés és jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanújával indított eljárást Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke ellen. A nyomozás során felmerült, hogy Biró két felsőkategóriás gépjárművet bérelt az IH költségvetéséből, amelyek közül az egyiket felesége használta magáncélokra, noha nem állt munkaviszonyban a szervezettel. Emellett a gyanú szerint Biró jogszerűtlenül korlátozta az elnökhelyettesek jogköreit, és egy családi ismerősét alkalmazta az Integritás Akadémia projekt keretében, aki a hatóság feladatköréhez nem kapcsolódó témákban tartott volna előadásokat. Az ügyészség szerint ezek a cselekmények összesen mintegy 87 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak az IH-nak. 

Biró Ferenc tagadta a vádakat, panasszal élt a gyanúsítás ellen, és kijelentette, hogy az ellene indított eljárás célja az Integritás Hatóság működésének ellehetetlenítése. Az ügyben az eljárás folyamatban van, és a nyomozás további fejleményei várhatók. 

Címlapkép: Az Integritás Hatóság cégtáblája a Bartók Udvar irodaház egyik épületének bejáratánál a fõváros XI. kerületében, a Bartók Béla úton. A szervezet, az uniós projektek közbeszerzési eljárásait ellenőrzi. A fotó forrása: MTI Fotó/MTVA Bizományosi: Róka László.