Szijjártó kemény üzenetet küldött az Európai Bizottságnak – szerinte az EU súlyos árat fizettet meg Magyarországgal

Az Európai Bizottság kedden bejelentette nagy tervét a hosszú ideje tervezett orosz energiahordozókról való teljes leválásról, amelynek célja, hogy 2027 végéig az Európai Unió tagállamai ne függjenek többé az orosz olajtól, földgáztól és nukleáris fűtőanyagoktól. A Bizottság mostani ülésén elfogadott javaslat szerint még az idei év végéig kötelező érvényű nemzeti leválási terveket kell kidolgozniuk a tagországoknak, amelyek részletesen szabályozzák az orosz energiahordozók kiváltásának ütemét és módját.

A Bizottság a jövő hónapban nyújtja be a kapcsolódó jogi csomagot, amely a gázszármazás nyomon követésétől a szerződéses szabályozásig számos intézkedést tartalmaz.

A csomag kétlépcsős rendszerben szorítaná ki az orosz gázimportot:

1. 2025-től tiltanák az új szerződések alapján történő beszerzéseket,
2. majd 2027 végétől minden hosszú távú vezetékes és cseppfolyósított földgázszerződés megszűnne.

Az orosz olaj esetében a „szürkezónás” árnyékflottás szállítmányok ellen tengeri megfigyelő missziót indítanak, míg a nukleáris üzemanyag esetén vámok és versenyképességet csökkentő gazdasági intézkedések révén próbálják kiszorítani az orosz importot. Az Euratom új orosz szállítói szerződést már nem fog jóváhagyni, és a tagállamokat diverzifikációra kötelezik.

Brüsszel azt is hangsúlyozta, hogy a hosszú távú gázszerződésekből való kilépés jogi védelmet élvez majd – a vis maior elvére hivatkozva az érintett cégek jogi következmények nélkül léphetnek ki a szerződésekből.

A tervezethez kapcsolódó közgazdasági háttér is egyértelmű: az EU szerint az orosz gázimport idén várhatóan 37 milliárd köbmétert tesz ki, amelyet a globálisan növekvő LNG-kapacitások (2026-ig 90 milliárd köbméterrel nőhetnek) és a csökkenő uniós gázkereslet fokozatosan helyettesíthetnek. Dan Jörgensen uniós biztos szerint emiatt nem várható általános áremelkedés, noha elismerte, hogy egyes tagállamok – például Magyarország – nehezebb helyzetben lesznek. Ezzel együtt kiemelte:

sem a békemegállapodás lehetősége, sem politikai engedmények nem változtatnak a célon – az EU jövőbeni energiabiztonsága megköveteli az orosz függőség felszámolását.

Erre a brüsszeli bejelentésre reagált kedden Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán, aki éles hangvételű nyilatkozatban utasította el a Bizottság döntését.

Szerinte az orosz energiahordozók „erőszakos, mesterséges és ideológiai” kizárása súlyos gazdasági következményekkel járhat, többek között az európai versenyképesség, az energiaárak és az ellátásbiztonság tekintetében.

Szijjártó szerint az EU döntése mögött nem energiapolitikai racionalitás, hanem az Ukrajnának nyújtott támogatás költségeinek áthárítása áll, amelyet – állítása szerint – „az ésszerűen működő” országokkal, például Magyarországgal akar Brüsszel megfizettetni. A miniszter hozzátette: a döntés sérti Magyarország szuverenitását, mivel szerinte az energiaellátás nem politikai kérdés, hanem fizikai adottságokon múlik – onnan lehet importálni, ahonnan vezeték érkezik.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem hajlandó elfogadni az ukrán uniós csatlakozás gyorsításának „árát”, és kijelentette, hogy az ilyen jellegű brüsszeli döntések veszélyeztetik Magyarország energiaellátását.

Ez az európai bizottsági döntés súlyosan veszélyezteti Magyarország energiaellátásának biztonságát is, mert az energiaellátás kérdése az nem politikai ügy, hanem egy kőkemény fizikai kérdés. Onnan lehet földgázt és onnan lehet kőolajat vásárolni, ahonnan vezetékek jönnek ide

– jelentette ki.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós jog szerint minden tagállam maga dönthet az energiamixéről és annak forrásairól – szerinte ez a mostani terv ezt a jogot is megsérti.

Szavai alapján A magyar kormány várhatóan nem fogja önként elkészíteni a leválási tervet, ami az Európai Bizottság mai bejelentése szerint eljárásjogi szankciókhoz vezethet.

A következő hetek kulcsfontosságúak lesznek: a Bizottság június elején terjeszti elő a részletes jogi javaslatcsomagot, amelyet a tagállamoknak minősített többséggel kell elfogadniuk. Ezután az év végéig minden tagállamnak – köztük Magyarországnak is – ki kell dolgoznia saját nemzeti leválási tervét az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőelemről. A végső cél a 2027 végi teljes importtilalom, amely – a jogi szolgálat szerint – nemcsak megvalósítható, de az uniós alapszerződéssel is összeegyeztethető.

Az Európai Bizottság ugyanakkor jelezte: ha egyes tagállamok nem teljesítik kötelezettségüket, az uniós szabályrendszer keretében fognak eljárni ellenük, ami súlyos pénzbüntetést is jelenthet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images