Brüsszel teljesen lepattintotta a magyar és a szlovák kormányokat, nem hagynak kibúvót

Az Európai Bizottság kedden mutatta be az orosz energiahordozók teljes uniós kiszorítására vonatkozó tervét, amelynek célja, hogy legkésőbb 2027 végéig véget vessen az orosz olaj-, gáz- és nukleáris fűtőelem-importnak. Az új politikai irányvonal nem csupán stratégiai, de jogalkotási fordulatot is jelent:

már júniusban érkezik az a részletes jogi csomag, amely kötelezővé teszi minden tagállam számára, hogy még az év vége előtt nemzeti tervet készítsenek az orosz energiaforrásoktól való leválásra.

Az uniós végrehajtó testület az orosz gáz kiszorítását két lépcsőben kívánja végrehajtani: idén év végétől betiltják az új orosz gázszerződéseket, 2027-től pedig az összes meglévő hosszú távú megállapodás is megszűnik. Az orosz nukleáris üzemanyag esetében vámok és gazdasági korlátozások segítségével tennék „vonzótlanná” az importot.

A tegnapi bejelentés szerint a végcél egy olyan energiapolitikai rendszer kiépítése, amelyben Oroszország többé nem képes zsarolni az uniós országokat. Ennek része a tengerentúli, főként amerikai LNG-kapacitások bővítésére épülő diverzifikáció, valamint az orosz árnyékflottával szembeni fellépés is – . A nukleáris területen egyelőre nem született konkrét határidő, mert itt az ellátásbiztonság és a függőség mértéke tagállamonként eltérő.

A Bizottság szerint ugyanakkor már négy orosz reaktorokat üzemeltető ország – köztük Magyarország – is alternatív szállítókkal szerződött.

A brüsszeli közlés szerint a kilépés nem fogja jelentősen megrázni az energiapiacot, az LNG-kínálat bővülésének és a fogyasztás csökkenésének köszönhetően.

A Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre megerősítették:

a most nyilvánosságra hozott útiterv politikai szándéknyilatkozat, a kötelező erejű jogi szabályozások pedig júniusban érkeznek.

A szóvivők elismerték, hogy egyes tagállamok – köztük Szlovákia és Magyarország – bírálják a tervet. A szlovák gazdasági minisztérium szerint a terv céljaihoz sosem járultak hozzá az uniós vezetők. Az Európai Bizottság szóvivője szerdán ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

a mostani útiterv a 2022-ben megkezdett, következetes politikai folyamat része, amelynek célja, hogy az EU fokozatosan megszabaduljon egy „rendkívül megbízhatatlan” szállítótól.

Az elmúlt években már így is 45%-ról 13%-ra csökkent az orosz gáz aránya az EU-importban – ez pedig a tagállamok közös erőfeszítésének köszönhető.

Ahogy arról írtunk, a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter szerint a terv sérti a nemzeti szuverenitást. Szerdán az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban határozottan reagált:

a tagállamok továbbra is szabadon választhatják meg az energiamixüket (pl. nap-, atom-, víz-, gáz- és széntartalom aránya), de az ellátási forrás, tehát az, hogy melyik országból érkezik az energia, már egy másik kérdés.

Ez nem sérti a Szerződések 194. cikkében foglalt tagállami jogokat – állítja a Bizottság jogi szolgálata, amely előzetesen vizsgálta a csomag jogi megalapozottságát.

Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico azt állította, hogy a 2022-es versailles-i dokumentum nem említi az orosz energiáról való lekapcsolódást. Erre a Bizottság úgy válaszolt: a mostani terv számos vezetői szintű politikai döntés és több éves egyeztetési folyamat eredménye. Emlékeztettek, hogy

a tagállamok többször kifejezték egyetértésüket az orosz függőség csökkentésének céljával, amit a gyakorlatban is alátámasztottak például az orosz gázimport csökkentésével.

Szerdai sajtóeseményükön az Európai Bizottság szóvivői több alkalommal hangsúlyozták, hogy az érintett tagállamokkal – köztük Szlovákiával és Magyarországgal – folyamatos politikai és szakmai egyeztetések zajlanak. Az energiaellátás biztonságát nem fogják veszélyeztetni, a leválás fokozatos és koordinált lesz. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha egy tagállam nem készít tervet, a szóvivő elmondta:

júniusban kiderül, hogy milyen jogi mechanizmusokat építenek be a csomagba, de a Bizottság minden eszközt mérlegel annak érdekében, hogy a közösen meghatározott célokat minden ország teljesítse.

Kérdésre válaszolva a szóvivő kiemelte:

az energiaárak növekedésétől nem kell tartani, mivel a Bizottság minden javaslatát úgy dolgozza ki, hogy az ne okozzon áringadozást vagy piacfelborulást.

A most ismertetett intézkedéseket is úgy tervezték meg, hogy ne teremtsenek ellátási bizonytalanságot, még a leginkább érintett országok esetében sem.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az EU valaha tiltott-e be harmadik országból származó energiahordozót nem szankciós alapon, a Bizottság képviselője emlékeztetett: az EU többféle jogi eszközzel (kereskedelmi kvóták, egészségügyi előírások, biztonsági szabályok) már többször lépett hasonló irányba más termékek esetében, így ez az út járható. A konkrét példákra későbbre ígért részletes választ.

A tájékoztatón nem pontosították, hogy az orosz vezetékes olajszállítást milyen mértékben érintik a lépések. Mivel 2024 óta tilos tengeri szállítmányokat vásárolni, azt teszi valószínűvé, hogy júniusban a csövön érkező tranzitot tiltja be a Bizottság, de erre nem válaszoltak egyértelműen.

Ukrajna 2024-ben mintegy 11,36 millió tonna orosz kőolajat szállított a Barátság olajvezeték déli ágán Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba, ami legalább 2014 óta, de valószínűleg Ukrajna 1991-es függetlenné válása óta a legalacsonyabb éves mennyiség. Magyarországra azonban stabilan 4,8 millió tonna orosz kőolaj áramlott Ukrajnán át, ami messze a legtöbb volt a három ország közül. A magyarországi kőolajimportnak mintegy 75-80%-a még mindig Oroszországból érkezik, mind a Mol pozsonyi, mind a százhalombattai finomítójába.

Címlapkép forrása: Portfolio