Kiforgatja az EU-t mind a négy sarkából Brüsszel az új gazdasági diktátumával

Az Európai Unió legnagyobb vívmánya, az egységes belső piac súlyos válságban van. Hiába a része 26 millió vállalkozás és 450 millió fogyasztó, hiába 18 ezer milliárd euró az összesített GDP-je, ami a globális gazdaság mintegy 18 százalékát teszi ki, az EU igazán nem tudja kihasználni ennek gazdasági előnyeit.

Az Európai Bizottság már több éve kongatja a vészharangokat, ahogy a piaci szereplők is állandóan panaszolják, hogy a belső piac túlszabályozott és versenyképtelen.

Ennek részeként Brüsszel már 2022 végén felkérte Enrico Letta korábbi olasz miniszterelnököt, majd Mario Draghit, az Európai Központi Bank volt elnökét, hogy dolgozzanak ki egy-egy reformcsomagot. Kifejezetten Letta feladata volt a piaci reformok összeállítása, amelyek most értek révbe: az Európai Bizottság végre bemutatta egyszerűsítési és reformterveit.

Vagyis elkészült Egyszerű Piac Csomag (Simple Market Package) és a negyedik omnibusz javaslat.

Ezek célja az egységes piac működésének egyszerűsítése anélkül, hogy az sértené az unió társadalmi, szociális vagy környezetvédelmi célkitűzéseit – jelentette ki Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság jólétért és ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnöke szerdán.

Rámutatott, hogy a jelenlegi geopolitikai és kereskedelmi helyzetben már nem fenntartható az a gyakorlat, hogy

az európai vállalatok előbb nemzetközivé, majd csak később európaivá válnak.

Véleménye szerint eljött az ideje annak, hogy a kontinens cégei elsődleges gazdasági partnereiknek magukat az európaiakat tekintsék. Hangsúlyozta, hogy a Bizottság intézkedései ebbe az irányba mutatnak, ahogy azt Ursula von der Leyen is jelezte az Európai Parlament előtt már két éve. Séjourné szerint ha Európa versenyképességét valóban erősíteni akarják, akkor

az egységes piac olyan stratégiai eszköz, amely felett az unió saját maga rendelkezik, és amely autonóm módon szolgálhatja az egész kontinens gazdasági érdekeit.

Az új stratégia konkrét intézkedései tíz olyan fő problématerületre koncentrálnak, amelyek a vállalkozások szerint leginkább gátolják a működést: ide tartoznak többek között a bonyolult cégalapítási eljárások, az eltérő nemzeti szolgáltatási szabályozás, a szakmai képesítések elismerésének összehangolatlansága a tagállamok között, valamint az egységes szabványok hiánya, amelyekre Enrico Letta az egyik legkomolyabb problémaként hivatkozott.

Brüsszel az új szabályozási csomag részeként egységes uniós törvényt javasol az építőipari szolgáltatásokra, amely leegyszerűsítené az engedélyezési eljárásokat és összehangolná a tagállami előírásokat.

Emellett egy új EU kézbesítési törvényt is bevezetne, amely a postai és csomagküldési szolgáltatások szabályait egységesítené, különös tekintettel a határon átnyúló csomagszállítások díjszabására és interoperabilitására.

A csomag célja az ipari szolgáltatások – például szolgáltatás áttelepítés, karbantartás, javítás – működésének egyszerűsítése is, hogy ezek szabadabban nyújthatók legyenek más tagállamokban.

Végül az Európai Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy vizsgálják felül és egyszerűsítsék a jogi, könyvelési és tanácsadási szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályokat, eltávolítva az indokolatlan korlátozásokat.

A kis- és középvállalkozások támogatására a Bizottság bevezetné az „SME ID” nevű online azonosítót, amely egyszerűsítené az uniós kedvezményekhez való hozzáférést. Emellett új kategóriát vezetnek be a kis-közepes tőkeértékű cégek (small and midcap companies) számára, amelyek ezentúl élhetnek bizonyos kkv-knak járó kedvezményekkel.

A szabályozási környezet egyszerűsítésére az Európai Bizottság negyedik omnibusz csomagja évente 400 millió eurós adminisztratív költségcsökkentést céloz meg – vagyis ennyi pénz maradna a vállalkozásoknál.

Az egyik legfontosabb újítás a kis-közepes cégek külön kategóriába sorolása. Eddig ugyanis ezeknek a 250 és 750 fő közötti vállalkozásoknak ugyanazokat a szabályokat kellett betartaniuk, mint a nagyvállalatoknak. Brüsszel így most olyan kedvezményeket terjeszt ki rájuk, amelyek eddig csak a kkv-kat illették meg.

Például a GDPR adatkezelési nyilvántartási kötelezettsége alól is mentesülnek ezek a cégek, ha nem végeznek magas kockázatú adatkezelést, ami önmagában összesen évi 66 millió eurót spórolhat meg az érintett cégeknek.

Emellett lehetővé válna, hogy a vállalatok digitálisan nyújtsanak be termékdokumentációt és használati utasítást a papíralapú megoldások helyett.

A stratégia előírja, hogy minden tagállam nevezzen ki egy magas rangú koordinátort („egységes piaci serpát”), aki felügyeli az uniós belső piaci szabályok betartását – ő lényegében az Európai Bizottság helytartója lenne a tagállamokban.

A tagállamoknak a jövőben kötelezően értékelniük kell új nemzeti szabályaik arányosságát is, hogy elkerüljék, hogy más tagállamok szereplői előtt új akadályokat állítsanak fel.

A csomag egyúttal célzott fellépést sürget a területi ellátási korlátozások ellen, amelyek mesterséges áremelkedéseket okoznak egyes tagállamok fogyasztóinak.

Az Európai Bizottság ezek felszámolását az áruk szabad mozgásának egyik kulcsfontosságú feltételeként kezeli.

Stéphane Séjourné felhívta a figyelmet arra, hogy az IMF számításai szerint az uniós belső piacon belüli akadályok a termékek esetében a vámok 50 százalékának, a szolgáltatások esetében pedig 110 százalékának megfelelő gazdasági hatással bírnak.

Séjourné szerint ezek felszámolásához nemcsak uniós szintű politikai akarat, hanem tagállami elkötelezettség is szükséges.

A digitalizációs törekvésekről szólva Séjourné közölte, hogy véget ér a 27 nyelvű, több tucat oldalas felhasználói útmutatók időszaka:

a jövőben egy QR-kód is elegendő lesz a legtöbb információ eléréséhez, amelyet mindenki a saját nyelvén olvashat.

Hangsúlyozta, hogy ezzel a fogyasztóvédelmi színvonal nem csökken, miközben az információhoz jutás sokkal egyszerűbbé válik.

Hasonló problémát lát a termékcímkézés terén is: ma egyes országokban elég egy kód, másutt részletes címkézést írnak elő, ami felesleges költségeket ró a gyártókra. Ennek harmonizálása – például újrahasznosítási szimbólumok, címkézési formák egységesítése révén – csökkentené a vállalatokra nehezedő terheket. Hozzátette, hogy a hulladékgazdálkodási szabályokat is uniós szinten egységesíteni kell, beleértve a hulladék definícióját, kezelését, és a gyártói felelősség kereteit, mivel ezek döntően befolyásolják az újrahasznosítási piac működését.

Kőkeményen fellépnek a tagállamok ellen, ha kell

Az alelnök szerint ez a stratégia a tagállamok szempontjából is felelősebb megközelítést igényel, hiszen az egységes piac működtetésének társpilótáivá kell válniuk. Ennek keretében konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg a tagállamok számára, a szabályok átültetése és a már azonosított szabálysértések kezelése érdekében.

Az Európai Bizottság iparpolitikáért felelős alelnöke szerdán kijelentette,

hogy ha a tagállamokkal való együttműködés és a megelőzés nem hoz eredményt, a Bizottság kész szigorúbb és rendszerszintű kötelezettségszegési eljárásokat is indítani a belső piaci szabályok megsértése miatt.

Hangsúlyozta, hogy a tíz legjelentősebb belső piaci akadály – amelyeket ironikusan „Taylor Swift akadálycsoportként” emlegetett – megszüntetése nemcsak gazdasági, hanem politikai prioritás is. Ezzel az uniós végrehajtó testület követi saját egyszerűsítési menetrendjét, amely a teljes ciklus végéig meghatározza majd a Bizottság agendáját és ügymenetét.

A részletekről szólva kiemelte, hogy különösen súlyos probléma a szakmai képesítések elismerésének széttöredezettsége.

Jelenleg több mint 5700 szabályozott szakma létezik Európában, de ezek közül mindössze hét van uniós szinten harmonizálva.

Példaként említette, hogy egyes országokban a gombaszakértő vagy a háziállatszakértő is szabályozott foglalkozás, míg máshol egyáltalán nem. Séjourné szerint a képesítések elismerésének egyszerűsítését, digitalizálását és fokozatos bevezetését – a hajlandóságot mutató tagállamokkal kezdve – már most el kell indítani, nem várva meg, hogy minden tagország egyszerre lépjen.

Séjourné szerint a mesterséges intelligencia megjelenése különösen az oktatásban és az egészségügyben új szabályozási kérdéseket vet fel, amelyekre gyors és célzott válaszokat kell adni. Hangsúlyozta, hogy ezek a technológiai fejlemények új típusú kapcsolatokat és szabályokat kívánnak meg az államok és a piac között, és ez különösen fontos a kisebb vállalkozások nemzetközi piacra lépésének támogatása szempontjából.

Kitért arra is, hogy a digitalizációs törekvések részeként az egységes piac működését teljes mértékben papírmentessé kell tenni. Céljuk, hogy a külföldi vállalatok és befektetők két napon belül világos és pontos információt kapjanak a működéshez szükséges feltételekről, így gyorsabb és kiszámíthatóbb legyen a belépés az uniós piacra.

A termékszabványokról szólva Séjourné elmondta, hogy számos európai termék – például bojlerek, kazánok és akkumulátorok – még mindig nem rendelkezik egységes uniós szabvánnyal, míg más piacokon, például Kínában ezek már rég érvényben vannak. Az Európai Bizottság ezért saját kezébe venné az előrehaladást e téren, szükség esetén gyorsabb jogalkotással és iparági egyeztetésekkel, ha kell itt is átlépik a tagállamokat egy egységes rendszerrel.

Séjourné elmondta, hogy az Európai Bizottság célja, hogy 2026 első felére egységes keretet dolgozzanak ki a tagállamok számára, amely alapján az új belső piaci szabályozások mindenhol alkalmazhatók lesznek.

Ez a már sokszor emlegetett 28. rezsim nevű szabályozás, amely lényegében a 27 mellé, de lényegében azok felett egy virtuális 28. tagállami keretet, amely az egész EU-ban egységesen érvényes lesz.

Tehát a mostani versenyképességi csomag része egy olyan rendszer bevezetése is, amely lehetővé teszi, hogy a külföldi befektetők legfeljebb két napon belül világos, átlátható tájékoztatást kapjanak arról, milyen jogi és adminisztratív feltételek mellett hozhatnak létre vállalkozást az uniós piacon.

Címlapkép forrása: EU