Az EU és a tagállamok is parkolópályára tennék Magyarországot, ahol tehetik, megkerülnék

Amióta az Európai Parlament 2018 szeptemberében kezdeményezte a hetes cikk szerinti eljárást Magyarország ellen, rendre felmerül, hogy az eljárást az Európai Bizottság továbblépteti, beterjeszti a tagállamokat tömörítő Európai Tanács elé, ahol több féle szankciót is kiróhatnak a magyar kormányra. A legtöbbször viszont az uniós jogi atombombaként emlegetett szavazati jog felfüggesztés miatt szokott szó esni a procedúráról.

Közel hét éve az EP-képviselők többsége úgy ítélte meg, hogy súlyos veszély fenyegeti az uniós alapértékeket Magyarországon, a Sargentini-jelentés néven ismert dokumentum számos területet – köztük a bíróságok függetlenségét, a sajtószabadságot, a kisebbségi jogokat és a korrupció elleni fellépést – emelt ki aggasztó példaként. A kezdeményezés célja az volt, hogy az Európai Unió hivatalosan is vizsgálatot indítson annak megállapítására, hogy Magyarország megsérti-e az EU alapelveit. Ez a procedúra azóta is tart, időről-időre tárgyalnak róla a Tanácsban, de eddig komolyan fel sem merült, hogy alkalmazzák a tagállami szavazati jog felfüggesztését.

Most azonban ez újra napirendre kerül május 27-én az uniós miniszterek tanácsi találkozóján, de egyelőre csak figyelmeztető lövésként kerül majd szóba

– tudta meg a Portfolio több, az ügyet ismerő forrástól. Egy másik EU-ország diplomatája jelezte, hogy bár terjednek elméletek arról, hogy ez Ukrajna EU-csatlakozásának magyar fúrása, vagy az átláthatósági törvény miatt alakulhat így, valójában egészen más okok dominánsak.

„Nem a civileket és a sajtót szuverenitásvédelmi okokból listázó törvény szellemisége a legnagyobb probléma: a magyar kormány annak az Európai Uniónak a támogatásait tekinti külföldi beavatkozásnak, amely államszövetségnek maga is tagja” – ismertette velünk egy nagyobb tagállam diplomatája.

Jelezte: az Európai Bizottság a brüsszeli szokásjog és törvényi mandátuma miatt elfogadás előtt álló törvényeket nem véleményezhet, csak akkor léphet, ha az érintett jogszabály hatályossá válik.

Most azonban az a jogi kiskapu nyílt meg, hogy mivel EU-támogatásokat érint az ügy, lehetősége van az uniós intézményrendszernek az átláthatósági törvény nyílt kritikájára

– foglalták össze forrásaink a helyzetet.

Ezzel párhuzamosan 329 civil szervezet – köztük a Civil Liberties Union for Europe – levelet küldött Ursula von der Leyennek és Michael McGrath igazságügyi biztosnak, amelyben azt kérik, hogy Brüsszel indítson jogi eljárásokat a magyar törvénytervezet ellen, amely szerintük a kormánykritikus civil hangok elhallgattatására irányul – számolt be a Politico.

A nekünk nyilatkozó uniós diplomaták azt is jelezték, hogy

érdemi szavazásra felesleges számítani a május 27-i Általános Ügyek Tanácsán, és az Európai Unió – köztük a 26 másik tagállam és a Bizottság – már inkább Magyarország megkerülésével foglalkozik, mintsem megbüntetésével.

Ez látszódott az elmúlt három tanácsi csúcson is, ahol a magyar kormány ellenszavazata miatt az összes többi tagország közös nyilatkozatot kiadva biztosította támogatásáról Ukrajnát, mindezt anélkül, hogy hosszabban megpróbálták volna meggyőzni Magyarországot.

Ugyanígy a szankcióknál rendre előkerülő magyar vétófenyegetés ellenében is abba az irányba léptek el a tagállamok, hogy az Oroszországgal szembeni korlátozásokat a „hajlandók koalíciójának” tagjai maguk tartják fent, így biztosítva, hogy uniós szintű lépések nélkül se férhessen hozzá vagyonához Moszkva. „Ha egy vagy két EU-ország nem szavazza meg a lépéseket, akkor 26 vagy 25 tagország velük szemben passzívvá válik, figyelik a náluk kikötő orosz személyeket és eszközöket” – magyarázták meg a lépés értelmét. 

 Ukrajnánál is jön a megkerülés

A Bne Intellinews pedig arról számolt be ukrán forrásokra hivatkozva, hogy az Európai Unió új szintre emeli a nyomásgyakorlást Magyarországgal szemben, miután Budapest továbbra is blokkolja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, és a kormány benyújtotta a nemzetközi szervezetek által élesen bírált „Közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot.  

A tagállami kormányok között formálódik egy „B-terv”, amely lehetővé tenné Ukrajna csatlakozási folyamatának előmozdítását Magyarország megkerülésével.

A terv lényege, hogy ott, ahol a jog nem követel meg egyhangúságot, a 26 többi tagállam párhuzamos tárgyalások révén gyorsítaná a folyamatot – Moldova bevonásával együtt –, míg a politikailag érzékeny döntéseket informális megállapodásokkal készítenék elő. Brüsszel érezhetően teszteli az uniós intézményi keretek határait, és a most zajló folyamatok nem csupán egy tagállam elszigeteléséről, hanem az unió működőképességének megőrzéséről is szólnak.

Brüsszel megkerüléses taktikáját épp az Európai Parlament nehezíti: csütörtökön ismét vita volt a már említett átláthatósági törvény miatt a magyarországi jogállamiságról. Ezután pedig 26 EP-képviselő levélben kérte a magyar tanácsi szavazati jog és az uniós források kifizetésének felfüggesztését. A Bizottság várhatóan érdemben nem követi ezt a felhívást, helyette megpróbálja folytatni a „magányba való elszigetelés” stratégiáját.

Az uniós jogi lehetőségek maximális kihasználását már mutatja az is, hogy szankciók helyett az Európai Bizottság jogkörébe tartozó kereskedelmi szigorításokkal tiltanák meg 2027-től az orosz energiahordozók importját. A behozatalt és vámokat érintő döntések ugyanis nem igényelnek egyhangúságot, csak minősített többségi szavazást.

Címlapkép forrása: EU