Kritikus időszak jön Európában – komoly dorgálást adott Brüsszel a tagállamoknak

Az Európai Bizottság három magas rangú tisztségviselője – Teresa Ribera ügyvezető alelnök, Wopke Hoekstra klímaügyi és Dan Jørgensen energiaügyi biztosok – együtt jelentették be, hogy elkészült az uniós tagállamok végleges Nemzeti Energia- és Klímatervének (NECP) uniós szintű összesítése. A dokumentumok célja annak biztosítása, hogy az EU 2030-ra elérje a vállalt éghajlat- és energiapolitikai célokat.

Az értékelés alapján a tagállamok jelentős előrelépést tettek, de több területen további intézkedésekre lesz szükség.

Teresa Ribera arról beszélt, hogy megerősítést nyert az uniós klímacélok melletti elköteleződés, „összhangban a párizsi klímaegyezménnyel és a tudományos bizonyítékokkal”. Kiemelte, hogy a zöld átállás nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági lehetőség is: „a zöld program a beruházásokat és a jólétet is ösztönzi.” Ugyanakkor figyelmeztetett: az intézkedések elmaradásának költségei nőnek, mivel „minden olyan klímakatasztrófa, amelyre nem vagyunk felkészülve, egyre súlyosabb gazdasági és társadalmi károkat okoz.”

Példaként említette, hogy 2021 és 2023 között legalább 163 milliárd eurónyi veszteség érte az EU-t klímavészhelyzetek miatt.

Wopke Hoekstra klímaügyi biztos pozitív fejleményként jelentette be, hogy az EU a mostani adatok alapján „jól halad afelé, hogy teljesítse a 2030-as klímacélokat”. A tagállamok végleges klímaterveinek összevetéséből az látszik, hogy

az EU már most 37 százalékkal csökkentette a kibocsátásait 1990-hez képest, és 2022 és 2023 között önmagában is 8 százalékos csökkenést értek el.

Ha ez a trend folytatódik, szerinte „biztosak lehetünk abban, hogy elérjük a célt”.

Hoekstra hozzátette, hogy az kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó szektorok – például az energia- és ipari ágazat – kibocsátásai 2005 óta közel felére estek vissza. A végleges tervek alapján a tagállamok együtt mintegy 54 százalékos csökkentést érhetnek el 2030-ra, amely alig egy százalékponttal marad el az uniós céltól. „A jó hír az, hogy egyre közelebb kerülünk a célhoz” – fogalmazott.

Ugyanakkor hangsúlyozta:

a papíron vállalt ambíciókat most már konkrét intézkedéseknek kell követniük.

Az Európai Bizottság folytatja a tagállamokkal az együttműködést, különös figyelmet fordítva a tiszta technológiákba való beruházásokra, a karbongazdálkodásra, az elektromosításra és a hálózati modernizációra. Az új ETS2 rendszer, amely az épületekre és a közlekedésre is kiterjed, új kihívásokat jelent, és a társadalmi igazságosság fenntartását is megköveteli – emlékeztetett.

Ezzel kapcsolatban Hoekstra emlékeztetett a Szociális Klímaalapra, amely célzott segítséget nyújt az alacsony jövedelmű háztartásoknak és kisvállalkozásoknak az energia- és közlekedési költségek csökkentésére. A 2030-ig elért haladás szerinte megalapozza az uniós gazdaság hosszú távú klímaállóságát, de szükség van egy „világos 2040-es célkitűzés” meghatározására is a kiszámíthatóság érdekében.

Dan Jørgensen, az energiaügyi biztod is jónak értékelte az eddig eredményeket, de hozzátette:

bár büszkék lehetünk arra, amit elértünk, még nem vagyunk ott, ahol lennünk kellene.

Felidézte, hogy az uniós energiapolitika három fő célja a biztonságos és független energiaellátás, az árak csökkentése és a klímavédelem. Mindhárom cél tekintetében pozitív előrelépést mutat az értékelés, de különösen az energiahatékonyság területén még jelentős a lemaradás.

Elmondta, hogy az energiahatékonysági cél 2030-ra 11,7 százalékos csökkentést ír elő, ehhez képest jelenleg az összesített vállalások 8,1 százalékot tesznek ki. „Ez már így is előrelépés a 2023-as 5,8 százalékhoz képest, de még mindig nagy a szakadék.” A cél eléréséhez a már elfogadott jogszabályok végrehajtása, új kezdeményezések, valamint az elektromosításra és a fűtés-hűtés korszerűsítésére vonatkozó tervek végrehajtása is szükséges lesz.

Háttérmagyarázat: A NECP-ek célja, hogy minden tagállam bemutassa, hogyan kíván hozzájárulni az uniós energiapolitikai célokhoz. Ezek közé tartozik a 2030-ig elérendő 55 százalékos nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentés (1990-hez képest), a 42,5 százalékos megújuló energia részarány, valamint az energiahatékonyság 11,7 százalékos javítása.

A mostani bizottsági értékelés szerint:

• Az ESR-rendelet (amely többek között a közlekedés, épületek, mezőgazdaság és hulladék ágazatokat szabályozza) alá tartozó kibocsátások 38 százalékos csökkentése várható 2005-höz képest, ami közel van a 40 százalékos célhoz. Ugyanakkor öt tagállam még így sem éri el saját ESR-célját.
• Az LULUCF-szektor (földhasználat, földhasználat-változás, erdőgazdálkodás) terén még mindig 45–60 millió tonna CO₂-egyenérték kibocsátási hiány mutatkozik, bár kilencre nőtt azon tagállamok száma, amelyek szerintük teljesítik az e területre vonatkozó célt.
• A megújuló energia arányát tekintve a tagállamok kétharmada emelte a céljait, és már csak 1,5 százalékos lemaradás látszik a 42,5 százalékos célhoz képest – ezt megfelelő végrehajtással akár túl is lehet teljesíteni.
• Az energiahatékonyságnál viszont még 31 millió tonna olajegyenérték (Mtoe) fogyasztási különbség mutatkozik a célhoz képest.
• A belső energiapiac területén az összekapcsoltság mértéke továbbra is eltérő, és a tagállamok közötti piaci integráció erősítése érdekében további intézkedések szükségesek.
• A szociális igazságosság érdekében a Szociális Klímaterv (Social Climate Plans) 2025. június 30-ig esedékes, amelyben a tagállamoknak be kell mutatniuk, hogyan védik a sebezhető háztartásokat és közösségeket az ETS2 bevezetése során.
• Az adaptációs intézkedések – például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – szintén hiányosak: kevés ország mutat be kvantitatív értékelést vagy világos intézkedéseket a klímakockázatok kezelésére.
• A fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére adott támogatások kivezetésének kérdése előrelépett, de a konkrét határidők és részletek még mindig hiányoznak a legtöbb tagállam tervéből.

A Bizottság jelezte: a végrehajtás első szakaszában vagyunk, és az elkövetkező 1–2 év kritikus lesz a célok teljesítése szempontjából. A meg nem küldött végleges tervekre – Belgium, Észtország és Lengyelország részéről – külön is felhívták a figyelmet.

Az Európai Bizottság a következő hónapokban fokozza az együttműködést a tagállamokkal, támogatja az engedélyezési eljárások egyszerűsítését, javítja a finanszírozáshoz való hozzáférést, és előkészíti az új 2040-es célkitűzés meghatározását is, amely hosszú távú kiszámíthatóságot adna az energia- és klímapolitikának.

Címlapkép forrása: EU