Több időzített bomba ketyeg Magyarországon – figyelmeztet az Európai Bizottság

Erősen kritikus jelentéseket tett közzé az Európai Bizottság az elmúlt hetekben Magyarországról, mind a májusban kiadott 2024. évi részletes felülvizsgálatában és a múlt heti országjelentésében. A két dokumentum következtetései szerint a magyar versenyképesség kedvezőtlenül alakul, amiben erős szerepe van annak, hogy a kormány a veszélyhelyzeti kormányzás révén beavatkozott a monetáris transzmisszióba különböző ár- és kamatsapkákkal, valamint diszkriminatív szabályozásokkal él egyes szektorokban különadók és kiszámíthatatlan jogalkotási és -alkalmazási intézkedések formájában. Mindez pedig fenyegeti a magyar növekedést, valamint a költségvetési egyensúlyt.

A két brüsszeli elemzés részletesen foglalkozik a magyar munkaerőállomány helyzetével, az innovációs és kutatási rendszerrel, valamint például az adó-, nyugdíjrendszerek fenntarthatóságával.

A száraz bizottsági elemzések megállapításainak meghátterezésére, továbbá bővebb, érthetőbb kitárgyalására szervezett szemináriumot Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szakértőkkel és azokkal az uniós tisztviselőkkel, akik részt vettek ezek elkészítésében.

Kees van Duin, az Európai Bizottság Reform- és beruházási munkacsoportjának főosztályvezetője bevezetőjében elmondta, hogy az idei tavaszi szemeszter keretében közzétett országjelentések és országspecifikus ajánlások az ún. „versenyképességi iránytűre” épülnek, amely három átalakulási irányelmet – dekarbonizáció és versenyképesség, innováció és biztonság – azonosít, kiegészítve horizontális szakpolitikai pillérekkel, mint a készségfejlesztés, a minőségi munkahelyek vagy a társadalmi igazságosság. Van Duin hangsúlyozta, hogy az idei év áttörést hozott az országajánlások számában is, ugyanis eltávolodtak a korábbi, szűk fókuszú, „takarékos” megközelítéstől, amely a helyreállítási alapok (RRF) végrehajtására koncentrált, és újra átfogó ajánláscsomaggal álltak elő. Amint arról már részletesen írtunk, Magyarország esetében összesen hat országspecifikus ajánlás született.

A főosztályvezető szerint idén külön hangsúlyt fektettek arra, hogy a dokumentumokat fokozott párbeszéd mellett készítsék el, a magyar hatóságokkal és érintettekkel történő egyeztetések során több alkalommal is véleményt cseréltek. Az országjelentés részletes, gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi elemzést nyújt, célja a fő sebezhetőségek azonosítása. Van Duin hozzátette, hogy a Bizottság idén számos korábbi ajánlást is újraértékelt, és ha azok továbbra is relevánsak voltak, aktualizált formában bekerültek az új csomagba.

Az uniós források felhasználásáról szóló második ajánlás kapcsán Van Duin kifejtette:

az Európai Bizottság sürgeti Magyarországot, hogy gyorsítsa fel a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtását, mivel az első kifizetési kérelem még nem történt meg, itt jelenleg egyetlen mérföldkövet sem jelentett készre a kormány.

Emellett hasonló tempót várnak a kohéziós programok végrehajtásában, és a Bizottság külön kiemeli az InvestEU, valamint a stratégiai technológiákat támogató STEP-program hatékonyabb kihasználásának lehetőségét is.

A foglalkoztatás és készségfejlesztés kapcsán Van Duin arról beszélt, hogy

miközben Magyarországon magas a foglalkoztatási ráta, ezt jelentős részben alacsony termelékenységű munkahelyek adják.

A Bizottság szerint ezért szükség van mind a formális oktatási rendszer, mind a munkahelyi képzések megerősítésére. A magyar felsőoktatási részvétel stagnál, miközben az EU-átlag javul. Az elemzés kiemeli a hátrányos helyzetű csoportokat és régiókat is, ahol a foglalkoztatás fokozása és a munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése jelentene előrelépést.

A szociális igazságosság terén a Bizottság a gyermekszegénységet, az idősek társadalmi kirekesztését és a megfizethető lakhatás korlátait említi fő kihívásként. Van Duin azt is hozzátette, hogy ezek a megállapítások konkrét javaslatokká transzformálódtak a CSR5 és CSR6 ajánlásokban.

A dekarbonizációról szólva Van Duin kifejtette: az ország továbbra is jelentős mértékben függ az orosz földgáztól (70%) és kőolajtól (80%), amit komoly strukturális kockázatnak tartanak. Az árampiacon a hálózati kapacitás, a tárolás, a verseny és a rugalmasság hiányosságait említette.

A Bizottság sürgeti a fosszilis energiatámogatások kivezetését, a megújuló energiahasználat bővítését, valamint a vízgazdálkodás és körforgásos gazdaság fejlesztését is.

Stefan Ciobanu, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője konjunkturális és költségvetési szempontból értékelte Magyarország helyzetét. Elmondta, hogy

2023 óta a magyar GDP-növekedés elmarad az EU átlagától, és ez 2025-ben is így marad.

A gyenge külső kereslet, a beruházások visszaesése és a romló üzleti bizalom mind hozzájárulnak a gazdaság lassulásához. Ugyanakkor 2026-ra a Bizottság mérsékelten javuló képet prognosztizál a beruházások növekedésének köszönhetően.

A költségvetési hiány 2023-ban 6,7%, 2024-ben 4,9% volt, de Ciobanu szerint 2025-ben is magas, 4,6%-os hiány várható, ami a jelenlegi előrejelzésük szerint 2026-ban 4,7 százalékra ugorhat. Magyarország nyolc másik tagállammal együtt a túlzottdeficit-eljárás alatt áll.

A középtávú költségvetési tervezés hiánya, a költségvetési célok gyakori módosítása és az év eleji elfogadás gyakorlata csökkenti a fiskális politika megbízhatóságát

– hangsúlyozta Ciobanu. Hozzátette, hogy a nyugdíjköltségek 2027-ig Magyarországon emelkednek az egyik legnagyobb mértékben az EU-ban, ezért itt reformokat sürgetnek.

A reálkonvergencia elemzése során Ciobanu rámutatott: bár Magyarország egy főre jutó GDP-je 2004 és 2024 között 62%-ról 77%-ra nőtt az EU-átlaghoz viszonyítva, a régiós versenytársak ennél gyorsabb ütemben zárkóztak fel. Azt is kiemelte, hogy a magyar gazdaság termelékenysége – különösen a munkaerő termelékenysége – uniós összevetésben továbbra is alacsony.

A versenyképességi környezetet értékelve Ciobanu pozitívumként említette az ország földrajzi elhelyezkedését, az infrastruktúrát, a legalacsonyabb uniós társasági adókulcsot és a bőkezűen fizetett állami támogatásokat. Ugyanakkor kiemelte a szabályozási kiszámíthatatlanságot, a piaci koncentrációt, az ágazatspecifikus különadókat (amelyek 2023-ban elérték a GDP 2,7%-át), valamint a kutatás-fejlesztés alacsony szintjét és a tőkepiacok fejletlenségét. A Bizottság ezen problémák orvoslására jogbiztonságot, kiszámíthatóbb szabályozást, célzott innovációs ösztönzőket és a startupok támogatását javasolja.

Bókay Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a magyar fél üdvözli a Bizottsággal folytatott egyeztetések lehetőségét, és pozitívnak tartja, hogy több magyar javaslat bekerült az országjelentés végleges szövegébe. Ugyanakkor kritikaként megfogalmazta, hogy

egyes magyar észrevételek nem kaptak kellő figyelmet, és több megállapítás elavult adatokon alapul.

Bókay szerint a magyar gazdaság a válságok ellenére is stabil: a pénzügyi szektor tőkeerős, a költségvetés konszolidációja halad, az infláció 2024-ben 4,2%-ra csökkent, és további csökkenés várható a kormány új árcsökkentési intézkedéseinek köszönhetően. A belső kereslet élénkítését célzó új gazdaságpolitikai akcióterv három pillérre épül: a jövedelmek vásárlóerejének növelésére, a megfizethető lakhatás biztosítására, valamint a hazai kkv-k támogatására. Ezt több intézkedés – például adókedvezmények, beruházási programok, minimálbér-emelések – is kíséri.

Arról beszélt, hogy a kormány megítélése szerint a beruházások 2024-ben is magas szinten maradtak, a Széchenyi Kártya Program további forrásokat biztosít a kkv-szektornak, a 100 gyár program pedig 150 új gyártókapacitás létrehozását célozza. A külkereskedelmi többlet a GDP 2,6%-át érte el, a feldolgozóipari export és az autógyártó beruházások (pl. BMW, Mercedes, BYD) további növekedést hozhatnak.

A gazdaság digitális fejlesztése kulcskérdés, hangsúlyozta a vezeték nélküli hálózatok fontosságát.

Bókay szerint a Bizottság elismeri a kormány versenyképességi és igazságszolgáltatási reformjait, valamint a közbeszerzések átláthatóságát javító lépéseket. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a Bizottság az RRF-végrehajtás felgyorsítására irányuló ajánlását Magyarországra is alkalmazta, holott az ország saját forrásokból hajtotta végre a terveket. Az energiapiac kapcsán hangsúlyozta, hogy a diverzifikáció csak fokozatosan hajtható végre, a lakosság védelme mellett. A munkaerőpiaci helyzetet erősnek nevezte: a foglalkoztatás 10 év alatt közel egymillió fővel nőtt, a munkanélküliség stabilan 4,5% alatt van.

Bókay Márton a szemináriumon hangsúlyozta: a magyar kormány a makrogazdasági egyensúly fokozatos helyreállítása mellett a társadalmi stabilitás és a hosszú távú versenyképesség megőrzésére törekszik. Úgy vélte, hogy a Bizottsággal való szakmai párbeszédnek abban is szerepe lehet, hogy az európai fellépés ott összpontosuljon, ahol valóban uniós szintű hozzáadott érték keletkezik – például a nagy infrastrukturális vagy digitális átállást igénylő területeken.

A 2025-ös költségvetésről szólva Bókay kifejtette: a büdzsé célja, hogy világos prioritásokat jelöljön ki a béremelések, családtámogatások, nyugdíjak reálértékének megőrzése és a rezsicsökkentés fenntartása mellett a gazdasági növekedés újraindítására is. Elismerte, hogy a külső gazdasági környezet – az infláció, a geopolitikai kockázatok és a lassuló világgazdaság – nagy nyomást gyakorol a költségvetésre, de hangsúlyozta: a 2025-ös büdzsé mindezek ellenére biztosítja a szükséges forrásokat a stratégiai célok eléréséhez.

A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára pozitívumként említette, hogy az országjelentés elismeri a magyar adórendszer versenyképességi előnyeit: az adminisztráció hatékony, a hozzáadottérték-adó bevételkiesés alacsony, az e-ÁFA rendszer elindítása és az e-recept bevezetése pedig az adózási digitalizációt szolgálja. Hozzátette, hogy a társasági nyereségadó kulcsa továbbra is a legalacsonyabb az Európai Unióban, ami ösztönzően hat a beruházásokra. Az adókedvezmények – különösen a kutatás-fejlesztés, a zöldberuházások és a startupok esetében – szintén hozzájárulnak a gazdaság dinamizálásához.

Bókay hangsúlyozta, hogy az RRF keretében megfogalmazott célkitűzések jelentős részét Magyarország már saját forrásból elindította, és üdvözlendőnek nevezte, hogy az Európai Bizottság ezt több ponton elismeri. Kiemelte a zöld átállással kapcsolatos reformokat és beruházásokat, így a megújuló energiaforrások terjedésének ösztönzését, az energiahatékonyság javítását a magán- és középületek esetében, valamint a fenntartható közlekedés támogatását célzó hálózatfejlesztési intézkedéseket.

A munkaerőpiacról szólva a helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedben a foglalkoztatottak száma közel egymillió fővel nőtt, miközben a munkanélküliség 4,5% alá csökkent. Kiemelte, hogy 2024-ben elindult a 200 millió forintos uniós finanszírozású ifjúsági garanciaprogram, amelynek keretében az állam akár hat hónapon át átvállalja a munkabér 50%-át, valamint lakhatási támogatást is biztosít a távolabb elhelyezkedő munkahelyek esetén. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) keretében 787 millió eurónyi ESZA+ forrás áll rendelkezésre munkaerőpiaci beavatkozásokra.

Bókay utalt arra is, hogy Magyarországon a bérdinamika az uniós élvonalba tartozik. 2025-ben a nominális bérek várhatóan 7,8%-kal nőnek, míg a reálbérek növekedése 14% körül alakulhat, köszönhetően az erőteljes bérpolitikának és a dezinflációnak. A minimálbér 2023 és 2025 januárja között több mint 45%-kal emelkedett, reálértéken is 5% felett. A 2024 novemberében aláírt hároméves bérmegállapodás révén 2027-re a minimálbér elérheti a bruttó átlagkereset 50%-át.

Arra is kitért, hogy a közoktatásban külön hangsúlyt kaptak a hátrányos helyzetű térségek pedagógusai, akik 20%-os többletemelésben részesülnek.

Az innovációs teljesítményt illetően Bókay örömét fejezte ki, hogy a Bizottság elismeri Magyarország erőfeszítéseit a tudásalapú gazdaság fejlesztésében. A Neumann János program célja, hogy 2030-ra az ország Európa vezető innovációs szereplői közé kerüljön. Hangsúlyozta azt is, hogy a közbeszerzési rendszer reformja – különösen a verseny fokozása, a társadalmi és szociális szempontok beemelése – már most pozitív eredményeket mutat, amit a Bizottság is elismert.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.