Von der Leyen telefonált Trumppal: a végjátékhoz ért az EU és az USA a nagy kereskedelmi háborúban

A tárgyalások célja egy gyors megállapodás elérése, mielőtt augusztus 1-jétől Trump korábbi bejelentése szerint 50%-ra emelkednének az EU legtöbb exporttermékére kivetett amerikai vámtarifák. Ezzel együtt valószínűbb hogy csak 10 százalékosak lesznek az emelt importterhek: az amerikai elnök csak egy Truth Socialön közzétett bejegyzésében írta, hogy 50 százalékos büntetővámokat alkalmazna, elnöki rendeletet erről nem adott ki.

A hétvégén intenzív tárgyalások zajlottak, és az uniós nagykövetek készenlétben állnak arra az esetre, ha a Bizottság áttörést érne el. Trump hétfőn bejelentést ígért a kereskedelmi megállapodásokról, ugyanakkor jelezte:

augusztusig még van mozgástér az egyeztetésekre, a mostani ultimátumot megelőzően a vámok eredeti bevezetési dátuma július 9-e volt.

Az EU kész elfogadni egy 10%-os általános vámtarifát bizonyos exportcikkekre, de ragaszkodik ahhoz, hogy kulcságazatokban – például gyógyszeripar, félvezetők, szeszes italok és repülőgépgyártás – a vám ennél is alacsonyabb legyen. Emellett a tárgyalások egyik legnehezebb pontja az autóipari és acélipari vámok enyhítése, ahol az EU kvóták és mentességek révén próbálna engedményeket elérni.

Olof Gill, az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője újságírói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is a július 9-i határidőre törekszik egy elvi megállapodás elérésére az Egyesült Államokkal. Arra a felvetésre, hogy az amerikai fél új határidőként augusztus 1-jét jelölte meg, azt válaszolta: ezekre az állításokra nem kíván reagálni, és a Bizottság nem kommentál olyan leveleket sem, amelyeket még nem kaptak meg.

Mint mondta, a politikai és technikai szintű egyeztetések folyamatosak.

Gill megerősítette, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke előző nap telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel, amelyet „jó eszmecserének” nevezett. Az elnök szoros kapcsolatban van az uniós tagállamok vezetőivel is, bár konkrét hívásokról nem adott tájékoztatást. A Bizottság pénteken konzultált a tagállamokkal az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások állásáról, és szükség esetén a következő napokban újabb egyeztetésre is sor kerülhet.

A tagállami aggodalmakról – miszerint a Bizottság elfogadhat egy „win-lose” megállapodást is, csak hogy elkerülje a vámemelést – Gill nem kívánt nyilatkozni, mivel ezek nem hivatalos álláspontként hangzottak el. Hangsúlyozta, hogy

a Bizottság nem fog óráról órára beszámolni a tárgyalások menetéről, de amikor érdemi előrelépés történik, arról tájékoztatják a nyilvánosságot. Jelenleg a végjáték elején járunk.

A várható keretmegállapodás nemcsak vámokról szólna, hanem az ún. nem tarifális akadályok lebontásáról, a digitális gazdaságban való együttműködésről és gazdaságbiztonsági kérdésekről is. Német kancellárként Friedrich Merz a hétvégén egyeztetett több uniós vezetővel – köztük Emmanuel Macron francia elnökkel, Giorgia Meloni olasz kormányfővel és Ursual von der Leyennel – a konfliktus kezeléséről.

A szóvivő megerősítette, hogy valóban történt előrelépés a tárgyalásokon, különösen a múlt heti washingtoni látogatás idején, de részleteket nem közölt. Arra a kérdésre, hogy az autóipar és az agrár-élelmiszeripar jelenti-e a legvitatottabb pontokat, úgy válaszolt: jelenleg nem tud több részletet megosztani, de a cél továbbra is egy „win-win” megállapodás, amely mindkét félnek előnyös, és elkerüli a vámháború negatív gazdasági következményeit.

Az EU mindeközben a válaszlépéseket is bekészítette:

jóváhagytak 21 milliárd euró értékű válaszvámot amerikai termékekre, továbbá egy második, 95 milliárd eurós listát is előkészítettek, amely stratégiai területeket – például a Boeing repülőgépeket, bourbon whiskeyt és amerikai autókat – céloz.

Emellett az EU vizsgálja, hogy milyen nem vámjellegű intézkedéseket – például exportkorlátozásokat vagy közbeszerzési kizárásokat – vethetne be, ha nem sikerül megállapodni.

A válaszintézkedésekről szóló második uniós vámlista kapcsán Olof Gill elmondta, hogy a tagállami és üzleti konzultációk lezárultak, de egyelőre nincs döntés a lista aktiválásáról. Ez a forgatókönyv továbbra is napirenden van arra az esetre, ha nem sikerül megállapodást kötni.

Végezetül Gill azt is elmondta, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre összesített adat arról, mekkora többletköltséget jelentettek az uniós cégeknek a bevezetett amerikai vámok, de az erre vonatkozó információkat szakértői úton megpróbálják beszerezni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images