Teli rüszttel rúgta rá Brüsszel az ajtót Kínára: von der Leyen egyértelmű hadüzenetet küldött Pekingnek

Élesen bírálta Kínát, különösen annak ipari túlkínálati politikáját, kereskedelmi gyakorlatát és Moszkvával fenntartott „korlátlan partnerségét” Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament előtt tartott beszédében két héttel az EU–Kína csúcstalálkozó előtt.

Leszögezte: „kapcsolatainknak világos helyzetértékelésen kell alapulniuk”, és kijelentette, hogy Kína gyakorlatilag „engedélyezi Oroszország hadigazdaságát”, amit az EU nem fogadhat el.

A csúcstalálkozó, amely az 50 éves diplomáciai kapcsolatot hivatott megünnepelni, feszültségekkel teli légkörben zajlik majd: Peking részéről Li Csiang miniszterelnök vezeti a delegációt, Hszi Csin-ping elnök nem vesz részt.

Von der Leyen beszédében elismerte Kína gazdasági fejlődésének nagyságrendjét, kiemelve, hogy „ötven év alatt Kína agrártársadalomból ipari és tiszta technológiai óriássá vált”, több százmillió embert emelve ki a szegénységből. Ugyanakkor hozzátette:

ezzel együtt Kína ma a világ legnagyobb kereskedelmi többletével rendelkezik, és szisztematikusan kiszorítja az európai cégeket saját piacáról.

Az elnök szerint az európai vállalatokat hátrányosan érinti a kínai „Buy China” közbeszerzési politika, amely automatikus 20 százalékos árelőnyt biztosít a helyi gyártóknak – ezt nyíltan tisztességtelennek nevezte.

Az Európai Bizottság első számú prioritása a gazdasági kapcsolat újraegyensúlyozása, a piaci torzítások felszámolása és a tisztességes hozzáférés biztosítása – fogalmazott Von der Leyen.

Ha a partnerségünket előre akarjuk mozdítani, valódi egyensúlyra van szükség: kevesebb túlkínálat, kevesebb piactorzítás és valódi hozzáférés az európai cégek számára

– mondta. Kiemelte, hogy az EU a kínai elektromosjármű-ipar állami támogatásait is vizsgálja, és szerinte Pekingben már felismerik: „a hazai túltermelési válságot nem lehet a világpiacra kényszeríteni mások rovására”.

A második prioritás az úgynevezett „de-risking”, vagyis az európai gazdaság függőségeinek csökkentése. Von der Leyen emlékeztetett arra, hogy Kína már korábban dominánssá vált a ritkaföldfémek és más kulcsfontosságú technológiák piacán, gyakran kihasználva ezt geopolitikai eszközként.

A Bizottság ennek ellensúlyozására diverzifikálja az ellátási láncokat, új beszerzési forrásokat keres és támogatja az európai stratégiai iparágakat, például az akkumulátorgyártást.

Hangsúlyozta azonban: az EU nem támogatja a stratégiai szétválást (decoupling), mert az „hatástalan és hatékonytalan lenne”, de a kockázatok csökkentését elengedhetetlennek nevezte az európai függetlenség szempontjából.

A geopolitikai kérdésekre térve Von der Leyen ismét elítélte Kína hallgatólagos támogatását Oroszország irányába.

Kína állandó támogatása Putyin háborús gazdasága irányába fokozza az instabilitást és veszélyezteti Európa biztonságát

– mondta, hozzátéve: ha Peking valóban a nemzetközi szabályalapú rend híve, akkor „egyértelműen el kell ítélnie Ukrajna szuverenitásának megsértését”. A Bizottság elnöke szerint a Kínával való jövőbeli viszony kulcsa az, miként viszonyul az ország Oroszországhoz a háború idején – és hogyan hajlandó együttműködni multilaterális keretek között.

Von der Leyen zárásként a klímavédelmi együttműködés lehetőségeit is hangsúlyozta, elismerve, hogy „Kína a világ legnagyobb kibocsátója, de egyben a legtöbbet is fektette be a tiszta technológiákba”. Az EU célja továbbra is az ambiciózus együttműködés olyan területeken, mint az emissziókereskedelem, szénmegkötés, körforgásos gazdaság –

de csak akkor, ha Peking hajlandó a kiszámítható és kölcsönös együttműködésre.

A csúcstalálkozóra tehát komoly feszültségek közepette kerül sor, ahol az uniós delegáció célja világos: elmozdítani Kínát az agresszív gazdasági expanziótól egy kiegyensúlyozottabb és átláthatóbb partnerség irányába.

Címlapkép forrása: EU