Ha Ursula von der Leyen nem is bukik meg holnap, akkor is kinyílik Pandóra szelencéje

Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök új ígéretekkel próbálta megelőzni az Európai Parlamenten belül az őt támogató frakciók, különösen a Szocialisták és Demokraták, valamint a liberális Renew és a Zöldek lázadást a csütörtöki bizalmatlansági szavazás előtt.

A bizalmatlansági indítványt a jobboldali, Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoport román és lengyel delegációi kezdeményezték még két hete. A román AUR és a lengyel PiS hosszú ideje élesen bírálja von der Leyent és a Bizottságot, különösen a jogállamiságot érintő ügyekben. Végül összesen 73 támogató aláírást szereztek a kezdeményezéshez, de még a frakcióból sem mindenki írta azt alá.

A mostani kezdeményezés három fő vádponton alapul:

• a Pfizer-vezérrel folytatott, eltitkolt SMS-váltások,
• a Covid utáni helyreállítási pénzek állítólagos elherdálása,
• valamint az, hogy a Bizottság uniós pénzből civil szervezeteket támogatott, amelyek az EP-képviselőkre próbáltak hatást gyakorolni a zöldpolitika érdekében.

A Bizottság mindhárom vádat tagadja, Ursula von der Leyen hétfőn a parlamenti beszédében minden pontra megpróbált reagálni. Ahogy írtuk, az ECR mérsékeltebb felének ez elég is volt, a radikálisabb szárny viszont továbbra is a bizottsági elnök vérét követeli.

Maga az ECR is megosztott az ügyben

Az AUR és a PiS számára konfliktust jelenthet, hogy a Giorgia Meloni miniszterelnök vezetett olasz testvérpártjuk, az Olasz Testvérek (Fratelli d’Italia) ellenzi az indítványt, és nyíltan bírálta saját frakciótársait is. A pártcsoport tehát élesen megosztott, ami belső feszültségekhez vezetett.

Az ECR olasz társelnöke, Nicola Procaccini szerint az indítvány „politikai ajándék az ellenfeleknek”, és csak bomlasztja a frakció egységét. Több forrás szerint Procaccini fellépése mögött Giorgia Meloni olasz miniszterelnök állhat. A lengyel és román képviselők viszont a jelenlegi Bizottság megbuktatásával szeretnék kikényszeríteni egy új uniós vezetést. Az ECR 79 tagjából akár 50 is megszavazhatja az indítványt, ami komoly figyelmeztetés lehet Procaccini és von der Leyen számára, noha a kezdeményezés várhatóan nem szerez elegendő támogatást a parlamentben.

Jöttek a követelések

A Zöldek, a Renew és az S&D kihasználta a helyzetet: nélkülük a néppárti EB-elnöknek nem lenne többsége, ezért saját követeléseket fogalmaztak meg a bizalmatlansági indítvány leszavazásáért cserébe. Főként az számítana nekik, hogy a cégekre vonatkozó zöldszabályokat ne kurtítsa meg túlságosan az Európai Bizottság a versenyképesség javítására hivatkozva.

Viszont nem is azért érdekes a szavazásra figyelni, mert az ECR – és az időközben csatlakozó szélsőbaloldali Left – képviselői miatt lesz egy szemmel jól látható szavazatszám a von der Leyen távozását követelők mellett:

a magyar kormánypártokat a soraiban tudó Patrióták Európáért (PfE) is támogatja a Bizottság elmozdítását.

Orbán Viktor miniszterelnök már szerdán nyíltan kampányolt Ursula von der Leyen ellen, azt üzenve neki, hogy „ideje távozni”. Ezzel több szavazat lesz az elmozdítási kísérletnél, mint ahányan azt eredetileg kezeményezték.

Ezzel együtt az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az Európai Bizottság elnöke simán túléli a bizalmatlansági indítványt, és ezért komoly áldozatokat is hozott a szövetségesei meggyőzésére. Kedden Strasbourgban jelezte, hogy enged az EP mérsékelt pártjainak követelésének: a következő hétéves költségvetésből a tervek szerint a régiók továbbra is közvetlenül kapják majd az uniós forrásokat, nem pedig a tagállami kormányokon keresztül.

A régiók a költségvetés harmadát kezelik, ezért a döntés kulcsfontosságú lehetett az elégedetlen képviselők meggyőzésében.

A szociáldemokraták és a liberálisok ugyanakkor továbbra is arról beszélnek, hogy a tartózkodást fontolgatják. Legfőbb követelésük, hogy a Szociális Alap ne sérüljön a következő hétéves uniós költségvetésben. A szociáldemokrata biztos, Roxana Mînzatu is kampányol az alap megőrzéséért.

Ha ezek az aggályok nem oldódnak meg, a csütörtöki szavazás az elnök politikai erejének gyengülését jelezheti, még akkor is, ha a bizalmatlansági indítvány formálisan nem megy át.

Von der Leyen keddi ígérete mérföldkő lehet a régiós források sorsát illetően. Egyes képviselők szerint ezzel csökkenthető az autoriter kormányok befolyása a politikai ellenfeleik által irányított térségekben, mint például Magyarországon. Von der Leyen korábban épp az ellenkező irányt támogatta volna, ezért ez a mostani lépés egyértelmű visszalépésként értelmezhető.

A Bizottság belső vitákkal is szembesül: több biztos, köztük Raffaele Fitto is, amellett érvel, hogy meg kell őrizni a berlini formulát, amely a leszakadó térségek számára biztosít arányosan több kohéziós támogatást.

A hétvégén zárt ajtók mögött folytatódnak a tárgyalások a költségvetés végleges formájáról. Von der Leyen jövő szerdán mutatja be hivatalosan a tervezetet, tehát még beleférnek a politikai alkuk.

A bizalmatlansági indítvány az Európai Parlament egyik legerősebb eszköze az Európai Bizottság elszámoltathatóságára. Ha az EP elfogadja ezt az indítványt, az a teljes Bizottság — beleértve az elnököt is — azonnali lemondásához vezet. Az ilyen kezdeményezés azonban ritka, és elfogadása rendkívül magas küszöbhöz kötött:

a leadott szavazatok kétharmadának, és a parlamenti képviselők abszolút többségének támogatása is szükséges hozzá.

A jelenlegi indítványt Gheorghe Piperea román EP-képviselő, az ultrakonzervatív AUR párt tagja kezdeményezte. De maga a kezdeményező sem számít arra, hogy eredményes lesz. A román képviselő úgy fogalmazott: a cél „Pandóra szelencéjének” megnyitása, hogy rákényszerítsék a Parlamentet a vitára, és utat nyissanak jövőbeli, esetleg sikeresebb bizalmatlansági indítványok előtt.

Címlapkép forrása: EU