Az Európai Bizottság beleszállt a kormány több fontos döntésébe, eljárások sorát indítják meg

Az Európai Bizottság négy különböző ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. A döntések hátterében rendszerszintű átláthatósági és jogkövetési problémák állnak.

Az egyik legfontosabb ügy az autópálya-koncessziókat érinti.

Az Európai Bizottság szerint Magyarország úgy kötött 35 évre szóló szerződést a gyorsforgalmi utak építésére és üzemeltetésére, hogy közben nem biztosította a valódi versenyt és átláthatóságot. A brüsszeli kifogás lényege:

a szerződés valójában nem koncesszió volt, hanem inkább egy sima közbeszerzés, és ennek megfelelően kellett volna kezelni.

A különbség nem csak jogi finomság – az igazi kérdés, hogy mennyire oszlik meg a pénzügyi kockázat az állam és a magáncég között. Az Európai Bizottság úgy látja, túl kevés kockázatot vállalt a koncessziós partner, miközben évtizedekre garantált bevételhez jutott.

Az uniós testület szerint ez sértheti más versenytársak esélyegyenlőségét, és kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ki járt jól a konstrukcióval: az adófizetők vagy a kiválasztott cég.

Szintén komoly problémaként emeli ki a Bizottság, hogy Magyarország nem ültette át megfelelően az uniós előírásokat az elektronikus útdíjrendszerekre vonatkozóan. A jelenlegi szabályozás miatt a külföldi teherautósoknak többféle fedélzeti eszközt és szolgáltatót is használniuk kell, ha Magyarországon haladnak át. Ez az uniós testület szerint nemcsak kényelmetlenség, hanem az egységes európai közlekedési rendszer hatékonyságát is gyengíti. Brüsszel álláspontja szerint az uniós tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az autósok egyetlen fedélzeti eszközzel is tudják fizetni az útdíjat bárhol az EU-n belül – ennek a célnak Magyarország jelenlegi gyakorlata nem felel meg.

Ennél elvontabbnak tűnhet az a jogvita, amely az Energia Charta Egyezmény kapcsán alakult ki.

A vita arról szól, hogy lehet-e az EU-n belüli energetikai beruházási vitákat nemzetközi választottbíróságok elé vinni. A Bizottság álláspontja szerint az Európai Unió Bírósága korábban kimondta: nem lehet.

Magyarország azonban egyoldalúan kijelentette, hogy ezt az ítéletet csak a jövőbeli ügyekre vonatkozóan fogadja el, és csak akkor, ha az egyezményt módosítják. Ez az álláspont Brüsszel szerint súlyosan sérti az uniós jog egységes alkalmazásának elvét, ezért az ügyet a bíróság elé viszi. A tét itt nemcsak egy konkrét nyilatkozat, hanem az, hogy Magyarország mennyire hajlandó együttműködni az uniós intézményekkel, és tiszteletben tartani a közös jogrendet.

A kötelezettségszegési eljárások sora egy negyedik elemmel is bővült: a Bizottság arra figyelmezteti Magyarországot – több más tagállammal együtt –, hogy nem frissítette időben a levegőszennyezés csökkentésére vonatkozó nemzeti programját. Ez a probléma nem csupán egy adminisztratív mulasztás. Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy az uniós irányelv kimondja, a levegőminőség közvetlen hatással van a lakosság egészségére, különösen a nagyvárosokban és az ipari övezetekben élők körében. Az elmaradt aktualizálás miatt nem látható, milyen konkrét lépések történtek a szennyező anyagok – például a nitrogén-oxidok vagy a finompor – kibocsátásának csökkentésére.

Ez különösen aggasztó egy olyan országban, ahol a téli fűtési időszakokban rendszeresen romlik a levegő minősége, és ahol az ipari kibocsátások is komoly problémát jelentenek.

A Bizottság minden esetben két hónapot adott Magyarországnak arra, hogy válaszoljon a felszólításokra, és konkrét intézkedéseket javasoljon a problémák rendezésére. Ha ez nem történik meg, akkor a következő lépés az lehet, hogy az ügyeket az Európai Unió Bírósága elé viszik, ami adott esetben pénzbírságokat is eredményezhet.

Címlapkép forrása: EU