Megfojtanák von der Leyent egy kanál vízben, pedig csak húzott egy Trumpot az agrárpénzeknél

Sötét kilátásokra ébredtek az európai agráriumban, miután bemutatta új, 2028-2034-es időszakra tervezett közös uniós költségvetését az Európai Bizottság. Bár az elmúlt negyven évben rendre arról szóltak a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások, hogyan reformálják meg a Közös Agrárpolitikát, rendre gazdatüntetések tarkították az egyeztetéseket, a nagy átalakítás mindig elmaradt.

Mindez úgy történt, hogy nem találni olyan szereplőt, politikai irányzatot, amelyik szerint a KAP, valamint annak szent tehenét jelentő területalapú támogatásokat bárki is ideálisnak, de legalább jónak tartaná.

A zöldeknek nem elég környezetbarát, a liberálisoknak gazdaságilag nem elég hatékony, a konzervatívoknak nem elég bőkezű, a szociáldemokratáknak pedig nem eléggé fókuszál a kisebb termelőkre. Viszont pont az ennyire sok oldalról meglévő érdekellentétek tartották egyben az egész rendszert és élt túl koronavírus-járványt, pénzügyi és hitelválságot, valamint a klímaváltozás hatásait egyre inkább csillapítani akaró EU-s döntéseket.

Szerdán viszont az Európai Bizottság bejelentette: visszavágná a direkt agrártámogatásokat, helyette a kohéziós politikával együtt egy regionális és nemzeti tervbe terelné, majd a tagállamokra bízná a mezőgazdaság támogatását. A gazdák felháborodtak, a konzervatívok elutasítják a tervet, a liberálisok és a zöldek elégedetlenek, hogy nem elég átfogó a reform, míg a szociáldemokraták szerint megint nem foglalkoznak eléggé a kisebb gazdálkodókkal.

Ha a gazdasági oldalról nézzük, a KAP valóban egy kudarc: az uniós GDP minden évben nagyjából 1 százalékát teszi ki a közös költségvetés, ennek harmadát, a teljes EU-s gazdasági teljesítmény 0,3 százalékát költötték a gazdák támogatására. Ebből az lett, hogy míg 2003-2013 között az EU GDP-jének 2-2,2 százalékát adta a mezőgazdaság, 2023-ra ez már csak nagyjából 1,6 százalék volt. Persze ez magyarázható azzal, hogy átalakult a gazdaságszerkezet, más ágazatok jobban nőttek, hozzáadott értékben, termelékenységben sem tudott igazán javítani az agrárium.

A másik oldal viszont azzal érvel, hogy az európai életmód alapja a KAP: megmaradnak a kultúrtájak, az étel, amit fogyasztunk nem öl meg, cserébe a gazdáknak megtérítjük, hogy nem használhatnak hatékony talajjavítási technológiákat és növényvédőszereket, mint az amerikai vagy kínai riválisok.

Ebben a helyzetben az Európai Bizottság két rossz forgatókönyv közül választotta harmadikként a taktikai rombolási szándék bejelentését. Az elmúlt időszakban ez a tárgyalási technika vált uralkodóvá a világon: Donald Trump amerikai második elnökségében a lehető legpofátlanabb, legdrasztikusabb intézkedéseket tette le először az asztalra, aztán ezekből engedett, hogy mindenki úgy érezze, nyert valamit, de legalább a kármentés sikerült neki.

Brüsszel és Ursula von der Leyen bizottsági elnök most pont ugyanezt tette:

Lerakott egy annyira felháborítóan durva, a KAP-ot visszavágó intézkedéscsomagot, hogy a tárgyalásokon bármennyit engedhet, azt már az összes szereplő sikernek éli meg.

Miről is szól a pusztítás, mi is a cél?

Az Európai Bizottság szerda esti háttérbeszélgetésén elhangzottak alapján a brüsszel érvrendszer az maradt, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) a 2025-ös többéves pénzügyi keret (MFF) reformjában továbbra is kiemelt helyet foglal el, de a rendszer átalakítása jelentős változásokat hoz. Uniós tisztviselők szerint a cél az, hogy a KAP jobban igazodjon a mai kihívásokhoz, különösen az élelmezésbiztonsághoz, a zöld átálláshoz és a mezőgazdasági ágazat ellenállóbbá tételéhez.

Egy háttérbeszélgetésen elhangzottak alapján – melyen a Portfolio is részt vett –, az Európai Bizottság elképzelései szerint az alábbi főbb elemek jellemzik az új KAP-koncepciót:

• A KAP finanszírozásában minimum 300 milliárd eurót különítenének el a gazdák jövedelemtámogatására, ez az összeg más célra nem csoportosítható át.
• Ez a jövedelemtámogatás azonban nem azonos a jelenlegi közvetlen kifizetésekkel – az új rendszer jóval szélesebb spektrumot fed le. Ide tartoznak a szokásos terület- és állatalapú támogatások mellett az agrár-környezeti intézkedések, a fiatal gazdák támogatása és a mezőgazdasági beruházások is.
• A források a nemzeti és regionális partnerségi tervekbe épülnek be, és a tagállamok ezeken keresztül programozhatják le a kiadásokat. A tagállamok ugyanakkor kiegészítő forrásokat is hozzárendelhetnek a 300 milliárd eurós alaphoz, ha úgy ítélik meg, hogy további jövedelemtámogatás szükséges.

A jelenlegi – 2021-2027 közötti költségvetésben lévő – 386 milliárd eurós keret helyett mindössze 302 milliárd euró jutna a mezőgazdaság és a vidéki térségek támogatására, ráadásul az újonnan létrehozandó Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervekkel összevont kasszából. A változtatás különösen a nagyobb szereplőknek szűkítené a támogatások elérhetőségét, míg a válságkezelést teljes mértékben a tagállamokra tolná.

Az uniós tisztviselők szerint ez a rugalmasabb rendszer elősegíti a különféle szakpolitikák közötti szinergiák kiaknázását – például az agroenergia (nap- és szélerőművek a gazdaságokban), a vidéki digitális infrastruktúra fejlesztése, vagy a fiatal gazdák vidéken tartása terén.

Újdonság, hogy a KAP-nak lesz egy külön válságkezelési pillére is.

Ez két komponensből áll: egyrészt megerősítenék az úgynevezett mezőgazdasági tartalékot, amely a piacok zavarai (pl. áringadozások, importnyomás) esetén lenne mozgósítható. Másrészt létrejön egy új típusú uniós biztonsági háló, amely 6,3 milliárd eurós kerettel rendelkezik, és válsághelyzetekben biztosítana gyors segítséget a gazdálkodóknak.

A KAP része marad a mezőgazdasági termékek promóciójának támogatása is. Az EU tisztviselői szerint a geopolitikai változások és az új kereskedelmi irányok miatt fontos, hogy az európai agrár-élelmiszeripar továbbra is globálisan versenyképes maradjon.

Az EU mezőgazdasági termékeinek éves exporttöbblete jelenleg 62 milliárd euró, ha innen nézik, akkor a támogatás mértéke az uniós tisztviselők szerint eltúlzott lehet.

A Bizottság szándéka szerint a jövőben célzottabban használnák fel az agrártámogatásokat. Ez illeszkedik a 2025 februárjában elfogadott uniós „Mezőgazdasági és Élelmiszerrendszerek Jövőképe” dokumentumhoz. Ennek értelmében kiemelt támogatásban részesülnének a fiatal gazdák, az új belépők, a családi gazdaságok és a vegyes profilú farmok.

Bevezetnék a hektáralapú kifizetések degresszivitását – azaz nagyobb területre arányosan kevesebb támogatás járna –, valamint bizonyos támogatási plafonokat is, hogy a valóban rászorulók nagyobb mértékben részesülhessenek az uniós forrásokból. Vagyis a 450 hektár alatt gazdálkodók kapnának csak támogatást, a legtöbbet a kisebb szereplők, aztán felfutó rendszerben csökkenne a gazdálkodási méretre menő pénzösszeg.

A Bizottság szerint az egyszerűsítés szintén kulcselem. A jogszabályi keret kevesebb cikket tartalmaz, és a tagállamok nagyobb rugalmasságot kapnak a programozásban és az újratervezésben.

A gazdák számára kevesebb adminisztrációval járó támogatási formákat is bevezetnének, például az egyszerűsített, 3 ezer eurós átalánytámogatást a kisgazdaságok számára.

Fontos változás az is, hogy a KAP-ban eddig elkülönülten kezelt két pillér – a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés – formálisan összeolvad. Ugyanakkor uniós források szerint minden eddigi vidékfejlesztési eszköz – például az innovációs támogatások, a Leader program, a tanácsadási rendszerek – megmarad és továbbfejlesztésre kerül.

Az uniós javaslat külön intézkedéscsomagot tartalmaz a közös piacszervezés (CMO) reformjára is. Ebben új ágazatként jelenik meg a fehérjenövény-termesztés, ami az EU stratégiai autonómiájának növelését célozza. Ezen felül folytatódnak a bortermelők, valamint a gyümölcs- és zöldségágazatok támogatási programjai, és ide tartoznak az iskolai tej- és gyümölcsprogramok is.

Az EU kutatás-fejlesztési keretprogramja (például Horizon Europe) és a versenyképességi alap továbbra is támogatni fogja a mezőgazdasági innovációt – ilyen lehet például a klímatűrő vetőmagok kifejlesztése vagy a bioalapú gazdaságra épülő technológiák.

Végezetül az EU hangsúlyozta, hogy a tagállamok továbbra is benyújthatnak módosítási kérelmet nemzeti agrárstratégiai terveikre a hét éves ciklus során, ha a körülmények változása ezt indokolja. A Bizottság minden ilyen kérelmet eseti alapon bírál majd el. Szerintük ez biztosítja, hogy a KAP a jövőben is alkalmazkodni tudjon a piaci, geopolitikai vagy környezeti változásokhoz. A gazdák szerint meg ha már nem hagyják nekik a hatékonyságot, akkor a versenyképtelenségük kompenzációjától ne fosszák meg őket.

Mivel a vita már az első éjszaka olyan heves volt, hogy azonnal gazdák tüntettek az Európai Bizottság székháza előtt, egyben biztos lehet mindenki:

a most még drasztikus terveket annyira felvizezik, aminél mindenki újra elégedetlen lesz a KAP-pal a konzervatívoktól a zöldekig, de legalább mást fog utálni, mint eddig.

Címlapkép forrása: Portfolio