Már a németek is Trump vérét akarhatják

Az Európai Unió április óta próbál egyezségre jutni az Egyesült Államokkal a vámháború elkerülése érdekében, de úgy látszik mostanra betelt a pohár, mert többek közt már Németország is egyre nyíltabban szorgalmazza a válaszlépések bekészítését. A legújabb amerikai álláspont szerint 15%-os vagy magasabb alapvámot kellene kivetni az EU-ból származó áruk többségére, és a fontos szektorok csak ennél magasabb illetékkötelezettségekre számíthatnak Trumptól.

Az Európai Bizottság alelnöke és kereskedelmi főtárgyalója, Maroš Šefčovič az elmúlt hónapokban legalább hatszor utazott Washingtonba, hogy elejét vegye az Európát sújtó vámoknak, de

az EU már Trump novemberi megválasztása óta készül, és tesz ajánlatokat az USA-val való szorosabb együttműködésre.

Ezek között szerepelt például, hogy szívesen venne még több LNG-t és fegyvert az USA-tól, amelyeket Trump maga is megfogalmazott azóta, de úgy látszik ennek ellenére is csak növeli az elvárásait.

Július 9-én Šefčovič még úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások "megóvták" az EU-t a magasabb vámoktól, azonban három nappal később Trump a közösségi médiában újabb fenyegető üzenetet tett közzé, amelyben 30%-os általános vámot mondott be az EU-ból érkező termékekre. Ez már önmagában is komoly vészjelzés volt az unió tagállamainak, de most a WSJ forrásai szerint, a Bizottság úgy tudja

Németország lemondhat az autóipari vámok enyhítéséről, és a gyógyszeripari termékekre is 100%-os vámok lettek kilátásba helyezve.

Bár állítólag az USA kereskedelmi képviselője, Jamieson Greer szerint a 10%-os alaptarifa továbbra is ésszerű lenne, Howard Lutnick kereskedelmi miniszter egyértelműen jelezte Šefčovičnak, hogy ennél csak magasabb számokra számíthatnak. A fenyegetésekre némileg még rá is játszva, Lutnick még vasárnap is úgy nyilatkozott, hogy

meglesz a megállapodás, és az remek lesz Amerikának, mert Trumpra számíthatnak.

Bár eredetileg a németek úgy fogták fel a 30%-os fenyegetést, hogy ez csak egy újabb tárgyalási taktikázás, és nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani neki, Šefčovič hazatérése után belátták, hogy Trump nem fog engedményeket tenni a stratégiai jelentőségű német iparágaknak. Egy német tisztviselő ezek után úgy fogalmazott, minden lehetőség az asztalon van, és

ha háborút akarnak, akkor háborút is fognak kapni.

Ez alatt több intézkedésre is lehet számítani, legfőképpen a 2023 vége óta elérhető kényszerítés elleni eszköz bevetését, amely sajátos kereskedelmi intézkedésekre hatalmazza fel az Európai Bizottságot, amennyiben az EU-ra vagy tagállamaira célzott és aránytalan gazdasági nyomás érkezik valamilyen harmadik fél részéről.

Az USA és az EU között a világ egyik legnagyobb kereskedelmi kapcsolata van,

naponta több mint 4 milliárd eurónyi termék cserél gazdát a két fél között,

és bár a kézzel fogható áruk szintjén az unió tagállamai jelentős exporttöbblettel bírnak, az Egyesült Államok sokkal több digitális szolgáltatást értékesít európai felhasználóknak.

Trump zsarolásai azonban mostanra addig feszítették a húrt, hogy már az amerikaikkal sokáig szimpatizáló német kancellár, Friedrich Merz is arra az álláspontra került, hogy valószínűleg elkerülhetetlenek lesznek a válaszlépések. Ez esetben a most felemlegetett lépések:

• Az amerikai digitális szolgáltatók működését szabályozó, és azt megadóztató intézkedések,

• egyéb cégeik közbeszerzésekből való kizárása,

• valamint előkészítés alatt van két retorziós vámcsomag is, amely több mint 100 milliárd dollárnyi amerikai exportot érinthet, például repülőgép alkatrészeket, és olyan hagyományos exporttermékeiket, mint a mogyoróvajat, és a whiskey-t.

Utóbbiak esetében sokáig volt ellentartás, mert sok európai állam - köztük Írország és Olaszország - tartott attól, hogy az ő luxustermékeket is viszontvámokkal sújtja majd Trump, de úgy látszik a közhangulat most az, hogy ezekre is áldását adhatná az Európai Tanács, azt viszont, az ügyben nyilatkozó EU-s diplomata már most leszögezte, hogy

minden opció fájni fog.

Címlapkép forrása: EU