Megjött a várva várt megállapodás az EU és az USA között – rengetegen örülhetnek

(A cikket kiegészítettük 13:55-kor Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosának sajtótájékoztatóján közölt további részletekkel)

Az Egyesült Államok és az Európai Unió csütörtökön ismertette az új kereskedelmi keretrendszer részleteit, amely heves viták után született meg, és főként a gyógyszer- és a félvezetőipart, valamint az autóágazatot érinti – derül ki az Európai Bizottság oldalára feltöltött megállapodási nyilatkozatból és magyarázóból.

A megállapodás értelmében szeptember 1-jétől 15 százalékos egységes vámtétel lép életbe több uniós exporttermékre.

Fontos megjegyezni, hogy az EU számára előnyös a megállapodás abból a szempontból, hogy

a Washington által korábban kilátásba helyezett, akár 100–250 százalékos vámokhoz képest jelentősen enyhébb szankciókkal éri be.

A keretmegállapodás ugyanakkor előírja, hogy az EU 750 milliárd dollár értékben vásároljon amerikai energiát, valamint legalább 600 milliárd dollárnyi beruházást hajtson végre az Egyesült Államokban – ám ezeket a kötelezettségeket a friss közlemény inkább szándékként, semmint garantált vállalásként említi.

Nem is lehetne őket konkrétumként kodifikálni, mert az Európai Bizottság – amely a tárgyalásokat folytatta a Trump-adminisztrációval – nem vállalhat ilyen jellegű kötelezettségeket, ezek tagállami vagy a vállalatok hatáskörébe tartoznak.

A most ismertetett részletekből kiderült, hogy több termék – így a repülőgépek, alkatrészeik, valamint a generikus gyógyszerek és előállításukhoz szükséges hatóanyagok – esetében az USA csak az általános MFN-vámokat (Most Favored National tariffs, vagyis legalacsonyabb, kedvezményes érvényesíthető vámokat) alkalmazza.

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

A magyar gazdaság kilátásaival, helyével az újraformálódó világgazdasági rendben kiemelten foglalkozunk a Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forumon. Ne maradj le róla, jelentkezz Te is!

Információ és jelentkezés

A gyógyszeripar esetében a vámokat 15 százalékban maximálták, ami komoly engedmény Trump korábbi, 250 százalékos fenyegetéseihez képest.

A Fehér Ház ugyanakkor fenntartja a generikus gyógyszerekre vonatkozó árképzési politikát, amely az amerikai árakat más fejlett országok árszintjéhez köti. Trump hónapok óta bírálja a szektort a „túlzó árképzés” miatt, és arra ösztönzi a gyógyszergyártókat, hogy termelésüket vigyék az Egyesült Államokba, amire több nagyvállalat – például a Novartis, az AstraZeneca és a Roche – már reagált amerikai beruházásokkal.

A félvezetőkre és a faipari termékekre szintén a 15 százalékos plafon érvényes, ami jóval alacsonyabb, mint a Trump által tavasszal belengetett 100 százalékos vámtarifa.

Az autóiparban a megállapodás feltételes összesen 15 százalékos vámot ír elő, amely csak akkor lép életbe, ha az EU bevezeti az ipari termékekre vonatkozó vámtarifák csökkentését. Ez komoly enyhülés a 30 százalékos amerikai fenyegetéshez képest, ugyanakkor az európai – főként a német – autógyártók így is milliárdos éves többletköltségekkel számolnak.

Az új kereskedelmi keret részeként az EU vállalta, hogy eltörli az amerikai ipari termékek vámját, valamint széles körben piacra engedi az amerikai agrár- és halászati termékeket.

Emellett a közlemény megerősítette: Európa „jelentősen” növeli az amerikai védelmi és katonai eszközök beszerzését is, miközben párhuzamosan saját védelmi iparát is erősíteni kívánja. Bár Trump az egyezményt „minden idők legnagyobb kereskedelmi megállapodásaként” ünnepelte, a gyakorlatban továbbra is kérdéses, hogy az uniós energia- és beruházási ígéretek ténylegesen megvalósulnak-e, illetve hogy a kompromisszumos vámok hosszabb távon milyen hatást gyakorolnak az európai gazdaság versenyképességére.

Sok még a tisztázatlan kérdés, folyamatosak a tárgyalások

Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy sikerült tető alá hozni az EU és az Egyesült Államok közös nyilatkozatát, amely keretet és menetrendet ad a jövőbeli kereskedelmi és befektetési kapcsolatoknak. Úgy fogalmazott, hogy

a megállapodás első lépés, amely idővel további ágazatokra is kiterjedhet, és kiszámíthatóságot hoz az üzleti szereplők számára.

A biztos kiemelte, hogy az Egyesült Államok 15 százalékos átfogó vámtetőt vállalt az uniós termékekre, ami kedvezőbb feltételeket jelent, mint bármely más partner számára. A vámplafon a legtöbb ágazatot, így az autóipart, a gyógyszergyártást, a félvezetőket és a faipart is érinti, emellett több területen – például repülőgépeknél, gén­rikus gyógyszereknél vagy bizonyos vegyi anyagoknál – teljes vámmentességet rögzítettek.

A részletek közül Šefčovič külön kiemelte, hogy augusztus 1-jétől az autókra és alkatrészekre vonatkozó vámok is 15 százalékra csökkennek.

A felek megegyeztek abban is, hogy közösen lépnek fel az acél- és alumíniumtúlkapacitás ellen, a biztonságos ellátás érdekében tarifális kvótamegoldásokban gondolkodnak. Az EU vállalta, hogy kivezeti az amerikai ipari termékekre vonatkozó vámokat, és szélesebb piaci hozzáférést biztosít az amerikai tengeri és mezőgazdasági termékeknek. Energiabiztonsági szempontból az Európai Unió 2028-ig 750 milliárd dollár értékben köt le amerikai LNG-t, olajat és nukleáris termékeket, emellett legalább 40 milliárd dollár értékben biztosít mesterséges intelligenciához szükséges amerikai chipeket az európai adatközpontok számára. Az európai cégek ugyanakkor 600 milliárd dollárnyi beruházást terveznek stratégiai amerikai ágazatokba, és az EU növelni fogja amerikai védelmi beszerzéseit is a NATO kompatibilitás erősítése érdekében.

A biztos hangsúlyozta, hogy az egyezmény alternatívája egy kereskedelmi háború lett volna, amely munkahelyeket és növekedést sodort volna veszélybe, tehát mindenképpen siker, hogy egyezségre jutottak.

Kiemelte, hogy mintegy öt millió európai munkahely forgott kockán, különösen a kis- és középvállalatoknál. Az egyezmény így stabilitást és bizalmat teremtett, és megerősítette a transzatlanti partnerséget a bizonytalan geopolitikai környezetben. Ugyanakkor elismerte,

számos fontos területen még nem sikerült áttörést elérni.

A kérdésekre válaszolva Šefčovič kifejtette, hogy a borok, szeszes italok és sör esetében nem sikerült elérni a vámtételek csökkentését. Azt azonban világossá tette, hogy az ügy nincs lezárva, és az EU továbbra is azon dolgozik, hogy ezeket a termékeket a kedvezmények közé vonja. Hasonlóképpen nyitott kérdés maradt az acél és alumínium teljes liberalizációja, noha a felek kölcsönös érdekeket látnak ezen a téren. A digitális kereskedelem területén a közös nyilatkozat utal bizonyos „indokolatlan nem vámjellegű akadályokra”, de a biztos hangsúlyozta, hogy ez nem vonatkozik a DMA és DSA jogszabályokra, hanem inkább a technikai szabályok korszerűsítéséről van szó.

A digitális szolgáltatási adók kérdését a felek teljesen kívül hagyták a megállapodáson, mivel ez nemzeti hatáskörbe tartozik.

További bizonytalanságot említett az úgynevezett befektetés-ellenőrzési mechanizmusok összehangolása, különösen a kifelé irányuló beruházások terén. Šefčovič jelezte, hogy a Bizottság egy gazdasági biztonsági doktrína kidolgozásán dolgozik, amelyet szoros tagállami egyeztetéssel kívánnak elfogadni. Ez különösen az érzékeny technológiák – például az AI chipek vagy a kritikus nyersanyagok – ellátásbiztonságára vonatkozik. A biztos szerint a tagállamok hozzáállása fokozatosan változik, és nő a hajlandóság a közös megoldásokra, de az ügy nemzeti szuverenitási kérdéseket is érint, ezért az egységes álláspont kialakítása még folyamatban van.

A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy a tárgyalások hosszú, intenzív egyeztetéseket követően zárultak le. Šefčovič arról beszélt, hogy több mint tíz utat tettek meg Washingtonba, több mint 120 órányi tárgyalást folytattak, és minden részletet a Fehér Ház is jóváhagyott. Ezt az eljárást részben az magyarázta, hogy Donald Trump amerikai elnök személyesen is belefolyt a kereskedelmi ügyekbe. A biztos szerint mindez hozzájárult ahhoz, hogy erős személyes kapcsolatok alakuljanak ki az amerikai partnerekkel, amit a jövőbeni együttműködésben is kamatoztatni kívánnak.

Az EU most a megállapodás jogalkotási átültetésére készül, de a nyilatkozatot csak kiindulópontnak tekinti, amelyet újabb területekre lehet kiterjeszteni.

Címlapkép forrása: EU