A magyar kormány beperelte az Európai Tanácsot az Ukrajnának fizetett EPF-támogatások miatt

Magyarország hivatalosan is pert indított az Európai Unió Tanácsa és az Európai Békekeret (EPF) ellen, mert vitatja azt a döntést, amely az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás új forrását szabályozza. A keresetet először az EU Bíróságához adták be, amely azonban tovább irányította a Törvényszékhez, a kormány 2025. július 11-én nyújtotta be a luxembourgi Törvényszékhez, amely formai szempontból elfogadta az ügyet, és augusztus 25-én közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Ez azt jelenti, hogy a per hivatalosan megindult, a bíróság vizsgálni fogja a magyar kormány kifogásait, ugyanakkor az eljárás további menetrendje – a főtanácsnoki indítvány, a tárgyalás vagy az ítélethozatal időpontja – még nem ismert.

A kereset középpontjában a Tanács 2024. május 21-én elfogadott határozata áll. Ez a döntés előírja, hogy a zárolt orosz jegybanki eszközök kezeléséből származó nettó nyereség 99,7 százalékát az Európai Békekeretbe kell átutalni. Az EPF az EU kül- és biztonságpolitikai eszköze, amelyből katonai támogatást, fegyvereket és hadianyagot biztosítanak Ukrajnának.

Ez a megfogalmazás jogilag így festett a tavalyi határozatban:

a kiegészítő hozzájárulást nem kell jóváhagynia a Politikai és Biztonsági Bizottságnak (PBB), és nem kell engedélyeznie a Békekeret bizottságának; mivel a (KKBP) 2024/1470 határozat már rendelkezik a Tanács általi közvetlen engedélyezésről, nincs szükség ilyen kiegészítő jóváhagyási eljárásra. Ezenkívül, nem szükséges igazgatási megállapodásokat kötni a központi értéktárakkal, mivel a hozzájárulásra vonatkozó szabályokat ez a határozat állapítja meg.

Az akkori döntés rögzítette azt is, hogy az adminisztratív költségeket szintén ebből a forrásból kell fedezni, így a tagállamokat közvetlenül nem terheli kiadás. A magyar kormány azt kéri a bíróságtól, hogy semmisítse meg az EPF irányító bizottságának 2025 februárjában hozott döntését, amely a tanácsi határozat végrehajtásáról rendelkezett, valamint a döntést rögzítő jegyzőkönyvet.

Kifogásolják azt is, hogy a »megtámadott határozat elfogadása során az Európai Békekeret Bizottsága megsértette az említett rendelkezéseket azáltal, hogy döntése során úgy ítélte meg, hogy Magyarország – mivel állítólagosan nem minősül „hozzájáruló tagállamnak” – nem vehet részt a szavazásban, és ezért szavazatát figyelmen kívül hagyták«.”

Budapest mostani érvelése szerint az eljárás sértette az Uniós alapszerződésekben megfogalmazott jogszerű döntéshozatal alapelveit, és a jegyzőkönyv nem tükrözi pontosan a folyamatot.

Nagyon nagy a tét

A pénzügyi háttér nagyságrendje jól mutatja a vita súlyát: az uniós tagállamokban körülbelül 200 milliárd eurónyi orosz jegybanki eszköz van zárolva, ennek döntő része a belga Euroclear elszámolóházban. Ezek a pénzek magukhoz az EU-hoz nem kerülnek, de a kezelésükből származó kamat- és befektetési hozam évente több milliárd euróra rúghat. A szakértői becslések 3–5 milliárd euró közötti éves bevételt valószínűsítenek, amelyet az új szabályozás alapján közvetlenül Ukrajna katonai támogatására lehet fordítani.

Az Európai Békekeret eddig is több mint 11 milliárd eurót utalt ki Kijev számára, fegyverek és hadianyag beszerzésére, a mostani konstrukció pedig egy új, folyamatos bevételi forrást biztosítana, aminél a hitelfedezetet az orosz vagyon adja.

A politikai háttér szintén kulcsfontosságú. Magyarország többször élt vétójogával, hogy blokkolja az Ukrajnát segítő uniós pénzügyi és katonai csomagokat, köztük a 2023 végén vitatott 50 milliárd eurós segélyalapot. Emiatt a többi tagállam olyan megoldásokat keresett, amelyekkel kikerülhetik a magyar ellenállást.

A perre vitt döntés Tanács jogi szolgálata és a tagállamok többsége úgy érvelt, hogy a zárolt eszközökből származó hozam felhasználása nem új költségvetési kötelezettségvállalás az EU büdzsé terhére, hanem egy meglévő szabály végrehajtása, amelyhez nem szükséges egyhangúság. Ebből következően a februári döntést a magyar szavazat nélkül is meghozták. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter már akkor erősen bírálta a döntést.

Bonyolult jogi hercehurca jön

A bírósági eljárás azonban hosszú folyamat lehet: a kereset befogadása után írásbeli szakasz következik, majd – ha szükséges – főtanácsnoki indítvány, ezt követően tárgyalás, és végül ítélet. Ez akár több évet is igénybe vehet, és nem kizárt, hogy az ügy a Törvényszéktől a Bíróság elé kerül fellebbezés útján (fontos megjegyezni, hogy a magyar jogrenddel ellentétben az EUB a magasabb rangú az uniós ítélkezésben - a szerk.). Ezalatt a megtámadott döntés érvényben marad, tehát az orosz eszközök hozamából származó pénzek folyósítása folytatódhat Ukrajna számára, bár közbeiktatható egy végrehajtásra vonatkozó felfüggesztési kérelem a folyamatos jogsértés elkerülése érdekében.

Bár a magyar kormány keresete még a korábbi szabályozás alapján indult — amely szerint az orosz eszközökből származó nyereséget teljes egészében az Európai Békekeret (EPF) javára kellett felhasználni — a gyakorlatban időközben megváltozott a mechanizmus. A jelenlegi rendszer már nem csak katonai célokra irányítja a forrásokat, hanem bizonyos arányt civil és újjáépítési feladatokra is allokál.

A legfrissebb rendelkezések alapján az EU évente mintegy 2,5–3 milliárd eurónyi hozamot realizál a zárolt orosz eszközökből — ez a jövedelem azonban már több csatornán keresztül kerül Ukrajnához. A folyamat három lépésben oszlik:

1. A bevételek egy nagy része az EPF-en keresztül nyújt katonai támogatást.

2. Egy kisebb része a Loan Cooperation Mechanism (ULCM) révén civil újjáépítésre és humanitárius támogatásra irányul.

A mostani per így nem pusztán jogi vita egy technikai döntésről, hanem egy visszamenőleges kihatású per lehet, ahol a már betámadott rendszer egyrészt meg is változott, másrészt a kifizetések egy része meg is történt.

Ami viszont hosszú távú kihatással bírhat, hogy az Európai Unió Törvényszékének és Bíróságának ítéletei precedensértékűek. Vagyis ha a magyar kormány győzne az eljárás végén, akkor a mostani eljáráshoz hasonlót többet nem lehet lefolytatni, vagyis egyedi döntésként kell értékelni a Tanács hasonló szavazásait. Ha viszont elbukik a kabinet, akkor a jövőben jóval több ilyen lépéssel kerülhetik meg a vétókat az ilyen ügyekben.

Címlapkép forrása: EU