Perelnék a szankciós listát – ezúttal Németországban támadják az oroszok elleni lépéseket

Joachim Steinhoefel hamburgi ügyvéd, aki Aliser Uszmanov üzletembert képviseli, azzal érvel, hogy az EU Tanácsa által 2023 szeptemberében elfogadott szankciós indoklásban szereplő kulcsfontosságú állítások megalapozatlannak bizonyultak. Az üzletember neve Magyarországon azért lehet ismerős, mert még a 2022-es ukrajnai orosz invázió előtt is feltűnt, mint a Dunaffer vasmű lehetséges felvásárlója. Emellett a magyar kormány kérésére többször sem került fel a szankciós listára.

A keresetben az egyik vitatott állítás szerint Uszmanov "állítólag Putyin elnök fedőembereként tevékenykedett és megoldotta annak üzleti problémáit". Ezt az információt a Tanács a német Forbes magazin egy régi cikkéből vette át.

A hamburgi regionális bíróság már jogellenesnek minősítette ezt az állítást, bár a Forbes fellebbezett, azzal érvelve, hogy az eredeti cikk védett véleménynyilvánítás volt, nem pedig ellenőrizhető tény.

„Egy újságírói vélemény nem szolgálhat szankciók alapjául. A Tanács nem teheti közzé tényállításként, ha maga a szerző is tisztázza, hogy az vélemény volt” – nyilatkozta Steinhoefel az Euronewsnak.

Az ügyvéd szerint több száz cikket, köztük jelentős európai médiumokban megjelent írásokat távolítottak el vagy javítottak ki, amelyek Uszmanov és az orosz politikai vezetés közötti kapcsolatokat állították,

olyan állításokat, amelyek az EU szankciós indoklásának középpontjában állnak.

A per egy másik vitatott állítást is támad: „Továbbá ő egy vezető üzletember, aki Oroszországban működik, és olyan gazdasági ágazatban tevékenykedik, amely jelentős bevételi forrást biztosít az Orosz Föderáció kormányának... Ezért aktívan támogatta az orosz kormány Ukrajna destabilizálására irányuló politikáját.”

Steinhoefel szerint Usmanovot pusztán azért bélyegzik meg a „destabilizáció aktív támogatójaként”, mert részvényekkel rendelkezik egy olyan holdingtársaságban, amely nyereséget termel és törvény szerint köteles adót fizetni. Az ügyvéd ezt az alapvető jogok perverz kiforgatásának nevezi.

Mivel az EU bíróságai nem biztosítanak kártérítési jellegű eljárást az EU intézményekkel szembeni rágalmazási ügyekben, Steinhoefel először Hamburgban próbált eljárást indítani a Tanács ellen.

Egy fellebbviteli bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a Tanács mentességet élvez a német bíróságok előtti perekkel szemben.

Az ügyvéd most a karlsruhei Szövetségi Bírósághoz fordult. A kereset nem magát a szankciós listára vételt támadja, hanem olyan határozatot kér, amely megtiltja a Tanácsnak a vitatott állítások további terjesztését. A döntés még függőben van.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio