A Parlament mondhat vétót az EU amerikai vámalkujára

Miután az USA tárgyalói három hétig hátráltatták a folyamatot, az Európai Bizottság megtette az első lépést az Egyesült Államokkal augusztus 21-én írásba foglalt kereskedelmi megállapodás végrehajtására. A jogszabálytervezet számos amerikai ipari és mezőgazdasági termék vámcsökkentését tartalmazza, amit sok parlamenti képviselő meglehetősen egyenlőtlennek tart.

Miközben az Egyesült Államok cégeinek új piacokat nyitunk, addig az uniós tagállamokból érkező termékek jelentős részére egy általános 15%-os vám fog vonatkozni, amelyet bár az amerikai importőröknek kell kifizetni,

az áremelkedés egy részét lehet, hogy az európai cégeknek kell majd lenyelniük.

Három fő indok jelölhető meg, amelyek miatt ez még így is megérte az EU-nak:

1. Az autószektorra jelenleg érvényben lévő 27,5% vámterhek 15%-ra csökkennének.
2. A kereskedelmi bizonytalanság után, még ha költségesebben is, de visszaállna egyfajta stabilitás, és kiszámíthatóság.
3. A nézeteltérések rendezésével az EU úgy érezhetné, újból jobban támaszkodhat az USA támogatására védelmi-biztonsági ügyekben, Ukrajnában és saját területein is.

Ez utóbbi minimum véleményes, hiszen Donald Trump amerikai elnök azóta sem tűnik határozottnak abban, hogy hogyan lehetne feloldani az ukrajnai konfliktust, és a kiszámíthatóság is pillanatok alatt megdőlt, miután Trump a nyilatkozat kiadását követően kevesebb mint egy héttel már újabb vámokkal fenyegette az uniós országokat.

Azon túl, hogy az unió tovább tárgyalhat a vámmentességet élvező termékek listájáról, az egyetlen gyorsan kézzelfogható dolog az autóiparra háruló vámterhek feloldása lenne, azonban ez közel sem érinti az EU összes tagállamát, így kérdéses lehet, hogy az Európai Parlament áldását adja-e a már elejétől kiegyensúlyozatlannak ítélt megállapodást.

A többek közt gépekre, gyógyszeripari termékekre, vegyszerekre és – az eddig nagy részben oroszoktól vásárolt – műtrágyára vonatkozó vámmentesség mellett, az USA több mezőgazdasági terméke kvótarendszerben érkezhetne extra költségek nélkül az EU tagállamaiba, amely feltehetően nem nyeri majd el a gazdák tetszését.

Ennek értelmében éves szinten az unió

• 25 ezer tonna sertéshúst,
• 10 ezer tonna tej és tejkészítményeket,
• 10 ezer tonna sajtot,
• és ami a leghangsúlyosabb: 400 ezer tonna szójababot hozhatna be vámmentesen.

Mindez papíron nem kerül sokba, hiszen az USA-ból érkező termékekre korábban az átlagos vámteher 2,4% körül mozgott, azonban

a saját piacukról való kiszorulás kockázata miatt különösen aggasztó lehet a sok szakértő által „kapitulációnak” nevezett vámmegállapodás.

A jogszabálytervezet elfogadásához persze szükség van az európai társjogalkotók, az Európai Parlament és a tagállami kormányokat tömörítő Tanács jóváhagyására is. Míg utóbbiban sosem könnyű a 27 szereplő számára megfelelő konszenzus kialakítása, a parlamenti többség többnyire elfogadja a Bizottság útmutatását, és a gördülékenységet előtérbe helyezve nem szab gátat a sürgősebb törvényeknek.

Az EP-képviselők szerdán hallgatják meg Sabine Weyandot, a Bizottság kereskedelmi főigazgatóságának vezetőjét, akinek várhatóan sok kemény kérdésre kell majd válaszolnia, hiszen a parlamentnek nem sok beleszólása volt abba, hogy az Európai Bizottság milyen vállalásokat tesz a vámalku megköttetéséért cserébe.

Egyes EP-képviselők arra hivatkoznak, hogy az alku könnyen szembe mehet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályozásaival, mások pedig arra az ígéretre szeretnének valamiféle garanciát látni, hogy az ígéreteknek megfelelően a Bizottság képes lesz kiharcolni újabb vámmentességeket, és megfelelő nagyságrendű kvótákat szerezni az európai acél-, illetve alumíniumexportnak is.

Azon túl, hogy sok jogos aggály van a felszínen valóban nagyon előnytelennek tűnő egyezménnyel kapcsolatban, pusztán a vele járó presztízsvesztés miatt is megragadják majd az alkalmat, hogy felmondják a Bizottságnak szánt bírálatukat, így előfordulhat, hogy mire szavazásra kerül sor, a parlamenti többség visszadobja a tervezetet, ezután pedig a Bizottság újbóli magyarázkodásra kényszerülne a feltehetően már így is türelme határán levő Trumppal szemben.

Címlapkép forrása: EU