A magyarok többsége saját kárára is befagyasztva tartaná az EU-s pénzeket

Az idei tavaszi Eurobarometer-felmérés alapján a magyar közvélemény képe az Európai Unióról továbbra is alapvetően pragmatikus, sok esetben a saját vagy a rövid távú érdekeket helyezi előnybe, de semmiképpen sem mondható negatívnak, és egyes dolgokban jóval nagyobb bizalmat szavaz az EU-nak mint az európai polgárok túlnyomó átlaga.

A felmérés még májusban zajlott, több mint 26 ezer személyes interjú alapján, amiből 1014 Magyarországon készült. Így azonban az USA-val kötött kereskedelmi megállapodást, a béketárgyalásokra való törekvések frissebb fejleményeit, az új költségvetési tervezet bemutatását, és a Bizottság ellen indított sikertelen bizalmatlansági indítványt sem értékelhették még a válaszadók. Ettől függetlenül is, a három érintett kulcstéma mind szoros összefüggésben van az azóta zajló eseményekkel:

• a biztonság,
• a gazdasági versenyképesség, és
• az uniós költségvetési fegyelem volt terítéken.

Az európai polgárok elsöprő többsége, uniós átlagban 90 százalék a magyarok közt pedig 88 százalék, úgy véli, hogy a tagállamoknak egységesebben kellene reagálniuk a globális kihívásokra.

Ez persze önmagában keveset mond, amíg nincs konszenzus a krízisek kezelésének módjáról, de azt válaszadók többsége egyértelműen belátja, hogy a mindenki önmagáért elve sokkal gyengébb válaszokhoz vezet a nemzetközi porondon, és alapvetően összetartást várnak az európai polgárok.

Ami egy szempontból meglepő, hogy ahogy az előző felmérésből kiderült, a magyarok alapvetően jobban támogatják az EU eszközkészletének bővítését, amennyiben a globális feladatok megoldásáról van szó. A magyarok 82 százalék tartja szükségesnek, hogy az EU több hatáskörrel és forrással rendelkezzen, míg az uniós átlag némileg ettől elmaradva, csak 77 százalék.

Abban, hogy az EU-nak milyen területen kéne erősíteni pozícióit, több ponton összhang van az uniós átlaggal, de akadnak markáns eltérések is. Az első helyet a védelem és biztonság kérdése érte el meg, amelyet uniós szinten 37 százalék tart a legfontosabbnak. Magyarországon ez a szám 29 százalék, egy szinten az oktatás és kutatás fejlesztésével, azonban tipikusan a szövetség északkeleti részén élő államoknál ez jóval hangsúlyosabb, ezzel .

A második helyen már egyetértés van az unió többi tagországa és a magyarok közt. Míg az EU27-átlagban 32 százalék említi a „versenyképesség, gazdaság és ipar” blokkot, Magyarországon ez 36 százalékot ért el, ami talán nem véletlen, révén, hogy a magyar emberek sok esetben az EU gazdasági hozadékait tartják szem előtt.

A legnagyobb különbség az "élelmiszerbiztonság és mezőgazdaság" súlyában jelenik meg: ebben az uniós átlag csupán 23 százalék, Magyarországon viszont 35 százalék tartja kiemelt fontosságúnak, ami hazai szemmel a második legfontosabb prioritássá emeli, szemben az uniós 5. hellyel.

Ezzel szemben a klímavédelem és kibocsátáscsökkentés, ahogy a technológia és innováció is jóval fontosabb az EU-s átlagban, mint hazánkban, bár ezek is a legtöbb tagállam szintjén némileg visszaszorultak a biztonság javára.

Ellenőrzési mandátum

Ugyan az Európai Parlamentnek a tagállamokhoz és a Bizottsághoz képest is jóval korlátozottabb a valódi döntéshozatalra gyakorolt hatása, a válaszadókat ez alkalommal is megkérdezték, hogy mik azok a területek, amelyeket leginkább szem előtt kéne tartaniuk.

Ebben a magyarok valamivel karakteresebb álláspontot képviselnek az EU-átlagnál. Kiemelkedő, 46 százalékos helyen van az infláció és a megélhetési költségek leverése, ami uniós szinten is 41 százalékot ért el.

Ezt követi a gazdaság és új munkahelyek fejlesztése 37, a közegészségügy támogatása 33 és a mezőgazdaságok segítése 29 százalékkal, amelyek mind lényegesen az uniós átlag felé kerültek, ezzel párhuzamosan pedig a nem európai emberek megsegítésének kérdése némileg háttérbe szorul.

Bár például a demokrácia és jogállamiság védelme mindössze 1 százalékkal marad el az EU-s átlagtól, és a nemek közti egyenlőséget ugyanolyan fontosnak vélik, addig a magyarok a legkevésbé azt tartják fontosnak, hogy az EP az Unión kívüli humanitárius és fejlesztési támogatásokra fókuszáljon.

Még nagyobb az eltérés a menedékjog ügyében, amire az EU-átlag 23 százaléka szerint kéne figyelni a Parlamentnek, míg a magyarok meglátásában ez csak a hatodik legfontosabb probléma, 16 százalékkal.

Nekünk legyen jó

A felmérés egyik említésre méltó eleme, hogy miközben a magyar EU-kép kevésbé pozitív, a tagság kézzelfogható előnyeit a többség mégis elismeri. Itthon a válaszadók 75 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-tagság összességében hasznos az országnak, ami kicsivel meghaladja az uniós átlag 73 százalékát.

A magyar válaszadók különösen gyakran emelik ki az uniós munkalehetőségeket mint fő előnyt: 41 százalék sorolja az első helyre, szemben az EU-átlag mindössze 25 százalékával. Magasan a második az, hogy az EU-tagság hozzájárul az országunk növekedéséhez, de érdekesebb az, hogy néhány kevésbé égetőnek tűnő kérdésben a magyarok többet látnak az unióban, mint az átlag európai polgár.

Ilyen a terrorizmus elleni harc, az éghajlatváltozás megfékezése, az emberek életszínvonalának javítása, a demokratikus működés megtartása, és

abban is valamivel jobban hisznek a magyarok, hogy fontos befolyással bírnak az EU-s szinten hozott döntésekre.

Anyagi dilemma

Az egyik legfontosabb pontja talán a kérdőívnek az, ahol arra kérdeztek rá, hogy a válaszadó milyen mértékben ért egyet azzal, hogy az EU-nak a tagállamok számára nyújtott finanszírozást függővé kellene tennie attól, hogy a kormányaik tiszteletben tartják-e a jogállamiságot és a demokratikus alapelveket.

A kérdésre az EU-átlag 85, míg a magyarok nem sokkal kisebb, 82 százalékos arányban helyeseltek, azonban az ezen belüli arányok nagyban eltérnek egymástól. Míg uniós szinten nagyjából egyenlően oszlik el, hányan értenek ezzel teljes és hányan csak részleges mértékben egyet, addig

Magyarországon háromszor annyian mondták, hogy csak "inkább" értenek egyet vele.

Mint érintett ország, ez persze egy elég kiélezett kérdés, így jól lehet, a válaszadók túlnyomó százaléka egy olyan módszer felé hajlana, ami a kormány kötelezettségszegései ellenére is eljuttatja valahogy az uniós forrásokat az országba, ám ha ez nem megoldható, akkor inkább támogatnák a megvonásokat.

Mára úgy tűnik az ország túlnyomó része számára világos, hogy mekkora hatással van a kormány gazdasági teljesítményére az, hogy mintegy 18 milliárd eurónyi uniós forrást függesztettek fel, és mostanra az emberek is egyre jobban megérzik ennek hatásait. Ennek ellenére a megkérdezettek inkább arra szavaznak, hogy a források csak a kötelezettségek betartása mellett kerüljenek átadásra.

Mindez azért fontos, mert a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tervezetében szerepel az is, hogy az összes forrást jogállamisági vagy egyéb hasonló kritériumokhoz kötnék. Ez feltehetően

akkor is nehezebb helyzetbe hozná Magyarország jelenlegi vezetését, ha ezzel együtt az Európai Parlament forráselosztás fölötti ellenőrző szerepe jelentősen csorbulna.

A magyarok mindenesetre alapvetően nagyon hasonlóak az európai átlaghoz abban, hogy milyen mértékben hat mindennapi életükre az EU: Magyarországon 73 százalék, EU-szinten 72 százalék mondja, hogy saját bőrükön érzik az uniót. Az azonban talán nem meglepetés, hogy míg nálunk csak 45 százalék tartja pozitívnak ezt az érzetet, addig az EU-átlagban 50 százalék szerint előnyös hatásokkal van hétköznapjaira az uniós tagság.

Ezzel szemben furán hathat, hogy a közvetlen negatív érzés aránya érdemben kisebb: az átlagos európai állampolgárok 18 százaléka érzi inkább az unió negatív hatásait, míg a magyarok csupán 13 százaléka gondolja így, és ebből is csak 2 százalék érzi ezt különösen áldatlannak. Ergo, a kritika és a bírálatok ellenére a magyarok csak egy meglehetősen elenyésző része teszi felelőssé az EU-t rossz életkörülményei miatt.

Ebből is jól látszik, hogy összességében Magyarország EU-képe anyagi és biztonsági szempontok köré szerveződik, ilyen szempontból pedig nyilván jóval többet hoz, mint visz az uniós tagság.

Az infláció, a megélhetés, a munkahelyek és az élelmiszer-biztonság kérdései erősebben dominálnak, mint az EU-átlagban. A klímapolitika, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az euró bevezetése viszont kevésbé fontosak a magyarok számára. Ez aligha meglepő, hiszen a távlatos célok tipikusan kevésbé jelentkeznek kritikus problémaként az emberek fejében.

Ennek tudatában azonban még hangsúlyosabb lehet a már említett adat, miszerint ha muszáj volna választani, a válaszadók legtöbbje inkább visszatartaná a forrásokat. Ezzel a mindenkori kormánytól teszik függővé azt, hogy mekkora büdzséből gazdálkodhat az államháztartás, így közvetetten azt is, hogy mennyi mozgástér van támogatások, és egyéb ösztönzők kiosztására a választó közönség köreiben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images