Ursula von der Leyen mindent megváltoztatna: a vámok, a migráció, a vétójog és a versenyképesség a célkeresztben

A parlamenti vita némi elhúzódással végül délután egy óra körül ért a végére. Ursula von der Leyen úgy tűnt elégedett volt a a hallottakkal. Ugyan azt az elején több bekiabálás is megszakította, és igencsak éles kritikákat kapott az őt tipikusan támogató Zöldektől és Szociáldemokratáktól is, A Bizottság elnöke fontosnak tartja az ilyen eseményeket, mert ebből látszik, hogy ő egy valóban számonkérhető vezető.

Európának szerinte már most is komoly befolyása van, ami hiányzik az inkább gyorsaság.

Mindig készen fog állni az együttműködésre, és továbbra is számít a mögötte álló pártcsaládok támogatására. A vezetését ért vádakkal semmilyen kézzelfogható szinten nem foglalkozott a rendelkezésre álló időben, ehelyett azt emelte ki, hogy bár a vita is megerősíti az EU-t, egy ilyen demokrácia akkor igazán erős ha dönteni és teljesíteni is képes.

Ursula von der Leyen úgy látja, hogy miközben sokan firtatták azt, hogy az EU hol csinál túl keveset, és mibe szól bele túlzottan, addig a legtöbb demokratikus megszólaló támogató hangot vett fel.

Emellett azzal kapcsolatban is érték támadások, hogy a Bizottság mindig csak beszél, de ezt azzal hárította el, hogy az évértékelő jellegéből fakadóan a jövőre tekintve természetesen még csak beszélni tudott a tervekről, de hamarosan következnek a tettek is.

Rövid válaszát végül azzal az egyszerű felkiáltással zárta, hogy

éljen soká Európa!

Miközben a Néppártot (EPP) vezető Manfred Weber megvédte Ursula von der Leyent többek között az amerikaikkal kötött kereskedelmi megállapodás ügyében is, addig a Szociáldemokratákat (S&D) vezető Iratxe García Pérez arra hívta fel a figyelmet, hogy az EPP nem megbízható szövetséges.

Ezt arra alapozza, hogy korábban az EPP egyes kérdésekben elfordult a centrista pártokból álló koalíciótól, és a parlament döntéshozásán a tőle jobbra eső pártokkal alkotott szövetséggel tolta át a neki kedvező törvényeket.

Minden tőled telhetőt megtettél, de most már láthatod, ki a felelős azért, hogy az európai szövetség nem működik ebben a házban.

- mondta Pérez von der Leyennek a jobboldali pártcsaládok esetenkénti összedolgozására utalva.

Bár ez az együttműködés jogosan szúrja a Bizottságot támogató centrista koalíció többi tagját, a valódi döntések tipikusan a tagállamok szintjén vannak.

García Pérez amiatt is számon kérte von der Leyent, hogy nem használta az USA-val folytatott kereskedelmi egyeztetések alatt, és azóta sem használta a unió kényszerítés elleni eszközét, amellyel az unió is

gyorsan vethetne ki ellenvámokat, exportkorlátozásokat, vagy egyéb korlátozásokat, például az európai közbeszerzésekből való kizárást.

A zöldek képviselője Bas Eickhout is firtatta a jobboldali együttműködéseket, és számon kérte az Amerika felé tett energiavállalásokat, mert szerinte az európai megújuló energiákba kéne fektetni. Úgy véli az USA-val folytatott egyeztetések kudarca azt mutatja, hogy

még mindig sakkozni próbálunk egy bokszmeccsen.

Bár a von der Leyent támogató koalíciónak nem tagja a Bal pártcsalád, az azt vezető Martin Schirdewan egyenesen Ursula von der Leyen lemondását követelte.

Ursula von der Leyen beszéde után megkezdődtek a pártcsaládok vezetői által adott reakciók. A sor a Néppártot irányító Manfred Weber nyitotta, aki szinte minden kérdésben kiállt a Bizottság elnöke mellett.

Amellett, hogy kicsit beleállt a baloldali pártokba, akik elmondása szerint korábban ellenezték az USA-nak kínált teljes vámmentességet, annyit tett még hozzá, hogy

szükség lesz a nukleáris energia visszahozására is.

Emellett Weber kiemelte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Robert Ficó szlovák miniszterelnök mellett, akik szerinte az együttműködés valódi kerékkötői. Ebből a felindulásból egyúttal azt is kérte Európa legnagyobb országainak vezetőitől, hogy segítsenek véget vetni az Európai Tanácsban nehezen elengedhető egyhangúság elvének. Weber szerint

az unió emiatt tűnik erőtlennek és "ostobának", ezért nem figyel rá most a világ egyik nagyhatalma se, és ezért van szükség az egyszerű vétó megszüntetésére.

Itt a legfontosabb állítások és bejelentések:

• Kivezetné az egyhangúságot a külpolitikában, a minősített többségi szavazásra állna át, és az Európai Parlament kezdeményezési jogát is erősítené a megújított Bizottság–EP keretmegállapodásra támaszkodva.

• Versenyképességi fordulatot hirdet, amely az új költségvetés külön fejezetével, a tőkepiaci unió elmélyítésével, a „28. rezsim” és a Scale-up Europe elindításával, valamint az omnibusz csomag évi mintegy 8 milliárd eurós adminisztrációcsökkentésével, továbbá MI-, felhő- és kvantumfejlesztések támogatásával valósulna meg.

• Az autóiparban a 2035-ös szabályozási keretet technológiai semlegességgel vizsgálná felül, megfizethető, európai gyártású kisautók fejlesztését ösztönözné, és 1,8 milliárd eurós Battery Boosterrel, valamint zöld közbeszerzési kitétellel erősítené az ágazatot.

• Kiáll az Egyesült Államokkal kötött vámalku mellett, mert szerinte ezzel elkerülhető a kereskedelmi háború, miközben az európai exportőrök kivételek és kvóták révén relatív előnyben maradnak.

• A globális színtéren kétoldalú megállapodásokkal (India, Mercosur, Mexikó) tartaná fenn a szabályalapú rendet, az 500 millió eurós „Choose Europe” csomaggal kutatókat vonzana, és új, globális egészségügyi reziliencia-kezdeményezést indítana.

• A jogállamiság terén integrált, éves ciklust vezetne be közös mérföldkövekkel, bezárná a kiskapukat, és a jelenlegi valamint a következő többéves költségvetésben is szigorúbb feltételekhez kötné az uniós forrásokhoz való hozzáférést.

• A migráció kezelésére és a határigazgatásra szánt forrásokat megháromszorozná, a visszaküldéseket érdemben végrehajtaná, a Migrációs és Menekültügyi Paktumot teljes körűen alkalmazná, és az embercsempészet pénzügyi valamint online infrastruktúrája ellen összehangoltan lépne fel.

• Társadalompolitikai fronton uniós szegénységellenes stratégiát indítana 2035-ig, energiasztrádákkal és hálózati beruházásokkal mérsékelné a számlákat, átfogó lakhatási tervet hozna állami támogatási szabály-felülvizsgálattal, bérlakás- és kollégiumépítési gyorsítással, valamint a rövid távú kiadások szigorúbb szabályozásával.

• A zöld átmenetet a 2030-ig vállalt legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentési pálya, a körforgásos piac megerősítése, a Szociális Klímaalap és a karbonvámok szigorítása, illetve a hazai tiszta energiatermelés bővítése révén vinné tovább az energiafüggőség csökkentése érdekében.

• A védelemben a Readiness 2030 és a SAFE-eszköz mentén űrmegfigyeléssel és balti „drónfallal” erősítene, 6 milliárd eurós EU–Ukrajna drónszövetséget építene, és alapelvként rögzítené Európa minden négyzetcentiméterének megvédését.

Ursula von der Leyen arról beszélt, hogy ahogy a múltban a társadalom világos szabályokat állított fel a gyermekek védelmére – például a dohányzás, az alkohol és a felnőtt tartalmak korhatáros korlátozásával –, úgy ma meg kell fontolni, hogy ugyanez vonatkozzon a közösségi média használatára is. Felidézte, hogy Ausztráliában már dolgoznak a közösségi média korlátozásán, és ő maga is szoros figyelemmel követi ezt a folyamatot, hogy Európa hasznosíthassa az ott szerzett tapasztalatokat. Bejelentette, hogy egy szakértői testületet kér fel, amely az év végéig tanácsot ad majd a legmegfelelőbb európai megközelítés kialakításához. Hangsúlyozta, hogy ezt a szabályozást körültekintően, minden érintett véleményét figyelembe véve dolgozzák ki, a fő cél pedig az, hogy a szülők kezébe adják az irányítást, és biztonságosabb digitális környezetet teremtsenek a gyerekek számára. Úgy fogalmazott, amikor az online biztonságról van szó, Európa a szülőkben hisz, nem a profitorientált érdekekben.

Von der Leyen szerint a demokrácia védelme az EU legfontosabb feladata, és ennek része az is, hogy bizonyítani kell: a demokratikus intézmények képesek megoldást találni az emberek jogos aggodalmaira. Úgy vélte, ez a migráció területén érzékelhető leginkább. Bejelentette, hogy a következő uniós költségvetésben megháromszorozzák a migrációkezelésre és a határigazgatásra szánt forrásokat, hogy erősítsék a külső határok védelmét és hatékonyabban irányítsák a migrációs folyamatokat.

Hangsúlyozta, hogy az európai polgárok bebizonyították: készek segíteni mindazoknak, akik háború vagy üldöztetés elől menekülnek. Ugyanakkor nő a frusztráció és a keserűség, amikor azt tapasztalják, hogy egyesek megszegik az uniós szabályokat. Ezért olyan rendszerre van szükség, amely humánus, de nem naiv, és képes a rend fenntartására.

Kiemelte, hogy különösen fontos az elutasított menedékkérők visszaküldése, mivel jelenleg azoknak, akiknek el kellene hagyniuk Európát, mindössze 20 százaléka távozik ténylegesen.

Ez szerinte elfogadhatatlan, és sürgősen meg kell állapodni az európai visszaküldési rendszerben, mert több időt már nem lehet vesztegetni.

Von der Leyen azt is hangsúlyozta, hogy a migrációs és menekültügyi paktumot teljes mértékben végre kell hajtani, amint hatályba lép. Ez a paktum szerinte szigorú, de igazságos, és csak akkor működik, ha minden tagállam részt vesz benne – legyen az északi, déli, keleti vagy nyugati. Kijelentette, hogy az EU mindig is eleget tett és eleget is fog tenni a nemzeti kötelezettségeinek, de egyértelművé tette: Európában az európaiak döntenek arról, hogy ki érkezhet és milyen feltételekkel, nem pedig az embercsempészek és támogatóik.

Külön kitért az embercsempészet problémájára, amelyet cinikus és halálos ígéreteken alapuló, rendkívül jövedelmező üzletnek nevezett.

Elmondta, hogy bár a számok összességében csökkennek, még mindig túl sok ember próbál illegálisan átkelni a határon, miközben sokan életüket veszítik útközben. A csempészek működésének felszámolása érdekében szerinte együtt kell működni a közösségi média platformokkal, hogy megakadályozzák a csempészakciók szervezését. Ezen kívül a légitársaságokkal is össze kell fogni, különösen olyan problémás útvonalak kezelésére, amelyek például Fehéroroszországból indulnak.

Von der Leyen bejelentette, hogy az embercsempész-hálózatok felszámolásának kulcsa a pénzmozgások követése.

Ehhez szankciórendszerre van szükség, amely lehetővé teszi a csempészek vagyonának befagyasztását, mozgásterük korlátozását és jövedelmeik lefoglalását

– tette hozzá.

Úgy fogalmazott, az embercsempészet kegyetlen és bűnös üzlet, és Európában egyetlen csempész sem maradhat büntetlenül.

Von der Leyen arra figyelmeztetett, hogy az információ manipulációja és a dezinformáció egyre erősödik, ami társadalmi megosztottsághoz vezet, és nemcsak az igazságba vetett hitet gyengíti, hanem magát a demokrácia iránti bizalmat is aláássa.

Ezért égető szükség van az Európai Demokrácia Pajzs létrehozására, amely erősebb kapacitást biztosít a dezinformáció észlelésére és kezelésére. Bejelentette, hogy létrehoznak egy új intézményt,

a Demokratikus Reziliencia Európai Központját, ahol összegyűjtik a tagállamok és a szomszédos országok szakértelmét és eszközeit.

Hangsúlyozta, hogy ez a központ kulcsszerepet fog játszani a demokratikus intézmények védelmében és a manipuláció elleni küzdelemben.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa számos közösségében a hagyományos média is válságban van. Példaként említette, hogy egyes vidéki térségekben megszűntek a helyi lapok, ami hírsivatagokat hozott létre.

Ezekben a régiókban szerinte különösen könnyen terjed a dezinformáció, ami rendkívül veszélyes a demokráciára nézve. Rámutatott, hogy tájékozott polgárok nélkül – akik megbízhatnak az általuk olvasott és hallott információkban – a hatalmon lévők elszámoltathatósága gyengül. Amikor pedig a független médiát felszámolják vagy semlegesítik, a korrupció feltárása és a demokrácia megőrzése is sérül.

Von der Leyen szerint az autokraták kézikönyvében az első lépés mindig az, hogy túszul ejtsék a független médiát, mert így a jogállamiság eróziója és a korrupció terjedése észrevétlen marad. Ezért szerinte az EU-nak többet kell tennie a média védelméért.

Bejelentette, hogy egy új Médiareziliencia Programot indítanak, amely támogatni fogja a független újságírást, erősíti a médiatudatosságot, és a probléma gyökereivel is foglalkozik.

A következő költségvetési ciklusban jelentősen növelik a médiafinanszírozás keretét, emellett a magánbefektetéseket is ösztönözni kívánják.

Úgy fogalmazott, a szabad sajtó minden demokrácia bástyája és gerince, ezért mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy az európai média szabadsága megmaradjon.

Mindeközben a plenáris terem jobboldaláról több bekiabálás is érkezett, egy képviselő "propagandának" nevezte a Bizottság dezinformáció elleni fellépésére tett ígéretet. Von der Leyen erre azt mondta, pont nekik kéne a legjobban figyelnie ennél a résznél, de a kiabálásokat végül a Parlament Elnöke, Roberta Metsola állította le, aki azt mondta, majd utána válaszolhatnak a vitán, de a következő bekiabálásnál kivezettetheti őket.

Ezt követően az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a megroppant globális kereskedelmi rendszerben kétoldalú megállapodásokkal kell fenntartani a szabályalapú rendet: példaként Mexikót és a Mercosurt említette, és jelezte, történelmi jelentőségű megállapodáson dolgoznak Indiával, amelyet az év végéig le kívánnak zárni. Hozzátette,

hasonlóan gondolkodó országok koalícióját is építeni kívánja a globális kereskedelmi rendszer megújítása érdekében, a csendes-óceáni partnerségek logikáját követve.

Úgy érvelt, hogy a kereskedelem a piacnyitás, az ellátási láncok erősítése, a függőségek csökkentése és végső soron a gazdasági biztonság kulcsa, ezért az üzenet szerinte az, hogy „a világ válassza Európát”, az EU-nak pedig aktívan üzletelnie kell a világgal.

Azt is hangsúlyozta, hogy ott kell érdemben fellépni, ahol mások nem tették meg, és példaként a kutatást hozta.

Úgy fogalmazott, a tudomány nem ismer nemzeti, etnikai vagy politikai határokat, ezért a Bizottság elindította az 500 millió eurós „Válaszd Európát” csomagot, amellyel a legjobb kutatókat és tudósokat kívánja Európába vonzani.

Hozzátette, ugyanilyen vezető szerepet kell vállalni a globális egészségügyben is, mert szerinte egy új világjárvány küszöbén állunk – vagy már benne is vagyunk –, és orvosként megdöbbenti, milyen mértékben terjed a dezinformáció olyan betegségekről, mint a kanyaró vagy a gyermekbénulás. Bejelentette, hogy az Európai Unió új, a globális egészségügyi rezilienciát célzó kezdeményezést indít, mert a világ Európára tekint, és Európa kész vezetni.

Ursula von der Leyen azt mondta, hogy az élelmiszer-ellátási lánc megerősítése elengedhetetlen, mert a gazdák munkája sokszor nincs elismerve, miközben a megélhetés egyre kevésbé kifizetődő számukra. Úgy fogalmazott, a termelőknek joguk van méltányos árhoz és tisztességes megélhetéshez, ezért a Bizottság felül fogja vizsgálni a tisztességtelen forgalmazói gyakorlatokat, és szükség esetén be is avatkozik.

Bejelentette, hogy növelik a promóciós keretet egy „Vásároljunk európai élelmiszert” kampány elindításához, mert az Unió büszke lehet arra, hogy az európai élelmiszerek a világ élvonalába tartoznak.

Ursula von der Leyen az autóipar kapcsán hangsúlyozta, hogy ez az ágazat Európa gazdaságának egyik alappillére, amelyhez több millió munkahely kötődik, és amely a kontinens ipari teljesítményének és technológiai fejlődésének egyik legfontosabb hajtóereje. Azt mondta,

az autók nem csupán közlekedési eszközök, hanem Európa iparának és innovációjának szimbólumai is, amelyek hosszú évtizedek óta hozzájárulnak a kontinens jólétéhez és globális versenyképességéhez.

Felidézte, hogy az év első felében a Bizottság nagyobb rugalmasságot biztosított az ágazat számára a 2025-ös célok teljesítéséhez, és szerinte ez az intézkedés bevált. Most azonban már a hosszabb távú kihívásokra kell összpontosítani, ezért megkezdődött a 2035-ös szabályozási keret felülvizsgálata, amelyet a technológiai semlegesség elvének figyelembevételével kívánnak végrehajtani. Von der Leyen szerint Európának olyan szabályozási környezetet kell kialakítania, amely egyszerre ösztönzi az innovációt és megőrzi az iparág globális versenyképességét, miközben figyelembe veszi a fogyasztók igényeit és a fenntarthatósági szempontokat.

Külön kiemelte, hogy egyre több európai polgár szeretne megfizethető, jó minőségű, európai gyártású autót vásárolni, de a jelenlegi piaci kínálat ezt sok esetben nem teszi lehetővé.

Ezért szerinte nem elég csak a csúcskategóriás, drága modellek fejlesztésére koncentrálni: be kell fektetni a kisebb, olcsóbb járművek gyártásába is. Ez nemcsak a belföldi kereslet kielégítését szolgálná, hanem Európa pozícióját is erősítené a globális piacon, ahol a kisebb méretű és megfizethető autók iránti kereslet gyorsan növekszik.

Von der Leyen bejelentette, hogy a Bizottság kezdeményezi egy, a kis kategóriás, megfizethető autókra vonatkozó program kidolgozását, amelyet az autógyártókkal együttműködésben valósítanak meg. A cél az, hogy ezek a járművek egyszerre legyenek energiatakarékosak, tiszta technológián alapulók és megfizethetők a fogyasztók számára, valamint teljes mértékben európai gyártásúak. Kiemelte, hogy az európai gyártási láncok erősítése kulcsfontosságú, mert ha Európa nem cselekszik időben, akkor mások – különösen Kína – uralhatják a piacot.

Hozzátette, hogy a jövő egyértelműen az elektromos járműveké, és Európának ebben a jövőben nem csupán résztvevőnek, hanem alakítónak kell lennie. Úgy fogalmazott, az elektromos autók jelképezik mindazt, amit az uniós ipar képvisel: a fenntarthatóságot, a technológiai innovációt és az európai értékeket. Ezért elengedhetetlen, hogy a kontinens ne csak importálja a kész járműveket, hanem maga legyen a technológia és a gyártás központja is.

Von der Leyen szerint az elektromos autók elterjedése nemcsak a környezetvédelmi célok teljesítéséhez járul hozzá, hanem az ipar és a munkahelyek jövőjét is meghatározza.

Ha Európa saját gyártási kapacitásokkal rendelkezik, akkor az átállás során keletkező új munkahelyek is itt jönnek létre, ezzel erősítve a gazdaságot és csökkentve a külső függőségeket.

Úgy vélte, hogy az elektromos autógyártásnak az európai ipar egyik vezető ágazatának kell maradnia, amely képes versenyezni a globális szereplőkkel mind az ár, mind a minőség tekintetében.

Beszéde ezen részét azzal zárta, hogy bárki bármit mond, az elektromos járműveké a jövő, és Európának most kell megteremtenie ennek a jövőnek az alapjait. Hangsúlyozta, hogy az autó a jövőé, de az autó jövője Európában kell, hogy megszülessen – és Európának saját, erős és versenyképes elektromos autóiparral kell belépnie ebbe az új korszakba.

Ugyan rengeteg szereplő nevezte "kapitulációnak" az uniós Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodását, Ursula von der Leyen szerint ez még mindig a lehető legjobb megoldás volt a mostani kereskedelmi helyzetbe.

Bár az USA-val folytatott kereskedelem eddig jóval ideálisabb körülmények között folyt, a Bizottság Elnöke szerint

a világ többi részéhez képest továbbra is előnyben vannak az európai exportőrök.

Ugyan ezért komoly vállalásokat tett von der Leyen a tagállamok nevében, az tény, hogy kevesen kaptak az európaiknál kedvezőbb vámalkut, amely ráadásul nyitva hagyta egy sor kivétel és vámmentességi kvóta hozzáadását is.

Nem szeretem a vámokat

- mondta von der Leyen.

Azonban szerinte jelenleg ez a nemzetközi kereskedelem realitása, és felhívta a figyelmet arra, hogy mekkora káosz lenne abból, ha az unió országai vámháborúba keverednének az USA-val, főleg egy ilyen geopolitikai szempontból is kiélezett időszakban.

Több mint 25 százalékkal emelkedtek a lakásárak, az építési engedélyek száma csökkent. Ez már több mint lakhatási válság – kezdett új témába von der Leyen, aki szerint a fiatalok egyre később tudnak családot alapítani, egyetemi tanulmányaikat szakítják meg, ha nincs pénzük a lakhatásra.

Radikálisan át kell gondolnunk ezt az ügyet. Felül kell vizsgálnunk a lakhatási támogatásokat, fel kell gyorsítanunk a kollégiumok építését, valamint egy új szabályozás kell a rövid távú lakáskiadási helyzet kezelésére

– tette hozzá.

„A lakhatás a méltóságot, a méltányosságot jelenti. Nyolc éve a szociális pillér alapjoggá tette a lakhatást, itt az ideje, hogy ezt az ígéretet valóra váltsuk” – mondta el az EB-elnök.

A szegénység felszámolása 2035-ig az új célunk – jelentette ki az EB-elnök, aki elmondta, hogy ez több csomagból áll majd. Az első egy energiacsomag, amely egy új válság esetén megvédené a háztartásokat a rezsiköltségek emelkedésétől.

Most az energiafüggetlenség útján haladunk, de európai millióinak szorul össze a gyomra, ha megkapják a számlát, ahogy az ipar is szenved – tette hozzá. Von der Leyen szerint az áremelkedések oka, hogy túl nagy volt Európa orosz kitettsége, ezért most a helyi energiatermelés erősítése a célja, de a hálózati infrastruktúra támogatását is megkezdik: Energiasztrádákat hoznak létre.

Öresundtól a Szíciliai-csatornáig próbáljuk megszüntetni az infrastrukturális szűk keresztmetszeteket, hogy minél előbb olcsóbb legyen az energia – jelentette ki Ursula von der Leyen.

Bár a már korábban említett birodalmi erők régóta foglalkoznak például afrikai befolyásuk kiterjesztésével.

Ursula von der Leyen szerint ez még nem egy lejátszott mérkőzés.

A versenyképességi problémák felismerése, és Donald Trump újbóli amerikai elnökké választása után a Bizottság hamar felismerte, hogy új partnerek után kell néznie. Ursula von der Leyen és a Tanácsot képviselő António Costa már tavaly elkezdte körbe járni a Globális-Dél országait, így Ázsiában, Afrikában, és Latin-Amerikában is szorosabb szövetségeseket keresett.

Ennek eredménye többek között a Dél-Afrikai Köztársasággal között együttműködés, amely a Global Gateway keretében segít elő helyi fejlesztéseket,

de még inkább az egy héttel ezelőtt bemutatott Mercosur-országokkal és Mexikóval kötött megállapodás.

Eközben persze kiemelte, hogy fontos lesz itt a klímaváltozás elleni harc is, de az igazi üzenete az volt, hogy az európai versenyképesség szempontjából meghatározó, hogy megnyerjük ezeket a piacokat az EU-nak. Egyelőre jó úton haladunk ez irányba, hiszen az unió egy jóval megbízhatóbb partner, mint azok az erők amelyek a déli országok kiszolgáltatottságát akarják kihasználni.

Hozzátette, hogy az EU már most is világelső a tiszta technológiák szabadalmai terén, és bár az elmúlt években lemaradás mutatkozott a befektetésekben, Európa utolérte az Egyesült Államokat és megelőzte Kínát a kockázati tőke területén. Úgy vélte, jó úton haladnak ahhoz, hogy elérjék a 2030-as célokat, amelyek szerint legalább 55 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátásokat. Szerinte ez bizonyítja az európai zöld megállapodás erejét. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az átállásnak igazságosnak kell lennie, és biztosítani kell, hogy az ipar megkapja a szükséges támogatást a dekarbonizációhoz, különben Európa kiszolgáltatottá válik az importnak olyan alapvető területeken, mint az acél vagy a műtrágya.

Jelezte, hogy a zöldenergia-termelés az EU függetlenségét erősíti, kitettségét csökkenti. Míg a technológia erősen exportképes, ezért ez egy kitörési pont az Európai Unió gazdasága számára.

Ursula von der Leyen szerint az átállásnak része kell legyen a körfogásos piac megerősítését. Hogy mindenki számára igazságos legyen az átállás, ezért jön egy klímaátállási szociális alap, valamint megerősítik a karbonvámokat, hogy megvédjék az EU piacát a szennyező, unión kívül termelőknek.

A vörösbe öltözött baloldali pártok megnyugtatására Ursula von der Leyen erős Gáza melletti kiállással indította ez ottani konfliktussal foglalkozó blokkját. Elítélte az ételszállítmányok késleltetését ami miatt most is civilek éheznek a gázai övezetben.

Bár Izrael arra hivatkozva korlátozza a szállítmányokat, hogy a Hamasz azt mindenképpen kisajátítaná, sok szakértő szerint az ételsegélyek korábbi mennyisége láthatóan elég volt arra, hogy abból a térségben rekedt civileknek is jusson.

Ugyan a kétállami megoldást nem ejtette ki száján, Ursula von der Leyen azt mondta, hogy Gázának saját palesztin vezetésre lesz szüksége, a Hamasz teljes eltörlése után, és békében kell élniük, anélkül, hogy Izrael beleszólna mindennapi életükbe.

Von der Leyen szerint Európa jövőjéről nem lehet beszélni a versenyképesség fejlesztése nélkül: jelezte, hogy az új, 2028-2034 közötti költségvetésben már egy külön fejezet lesz a versenyképességi célokra.

Emellett számos fejlesztést, így a tőkepiaci unió bevezetését, az omnibusz szabályokon keresztül 8 milliárd euróval csökkentik az európai vállalkozások bürokratikus költségeket.

Az innovatív vállalkozások segítésére hamarosan bemutatják a 28. rezsim nevű szabályegyszerűsítési kezdeményezést, amely segíti majd a startupok tőkebevonását.

Egy Scale-up Europe segíti több milliárd euróval, hogy ezek a cégek Európában maradjanak, és könnyebben növekedhessenek. Ezzel von der Leyen szerint a technológiai függetlenség is erősödni fog.

Az egységesítés is napirendre kerül: idézi az IMF-felmérését, amely szerint az egységes piacokon a tagállamok által alkalmazott eltérő szabályok, adó olyanok, mintha 45 százalékos vám lenne a tagállamok között. Ezt fel akarják számolni, hogy az egységes belső piac valódi gazdasági erejét kihasználhassák.

„Mindez segíteni fogja a technológiai és tisztaenergiás beruházásokat, de a mesterséges intelligenciát is” – mondta el von der Leyen, aki jelezte, hogy a felhők, MI és kvantum-számítástechnikai fejlesztéseket fogják támogatni uniós forrásokból.

Találkozik az Európai Bizottság elnöke az európai techcégek vezetőivel, hogy átvegye javaslataikat az MI-kutatásokról és -fejlesztésekről.

Jelezte, hogy az akkumulátor- és acélipari szereplőkkel is találkozik: elindítanak egy 1,8 milliárd eurós battery booster nevű csomagot, amellyel a cellagyártást akarják segíteni. A keresleti oldalt is támogatnák, a tisztatechnológiáknak vezető elemnek kell lenniük, ezért egy zöldkitételt tesznek a közbeszerzési kritériumok közé.

A Global Gateway, vagyis az EU harmadik országokkal folytatott kapcsolataiban is hangsúlyos lesz, hogy a nyersanyagok kitermelését segítik. Míg belföldön a körforgásos gazdaság támogatását segítenék: az ipar dekarbonizációját és digitalizációját segítő szabályozást terjesztenek be.

„Csakis egy újraegyesített és független Európa lehet erős” – folytatta az EB-elnök, aki szerint szükséges a tőkepiacok és a belső piac elmélyítése, megerősítése.

Putyin háborús gazdasága a háború végével sem fog megállni. Európának készen kell állnia arra, hogy vállalja a felelősséget a saját biztonságáért. Csakis egy erős és hiteles biztonsági pozíció garantálhatja a védelmünket

– mondta el Ursual von der Leyen, aki elmondta, hogy gőzerővel dolgoznak a Readiness 2030 (Készenlét 2030) programot. Kedden már elindult a SAFE-program, 18 ország kért védelmi beruházásokhoz hitelt, amivel elfogyott a 150 milliárd eurós keret.

Ezt követően az elnök arról beszélt, hogy végigjárta a határmenti régiókat, amelyek Oroszország szomszédságában folyamatosan készülnek a háborúra. Azt látta, hogy az EU-nak be kell ruháznia az űrmegfigyelési rendszerekbe, valamint a balti államok kért drónfalba.

Ez egy olyan közösen fenntartott európai képesség, amivel azonnal tudunk reagálni. Európa területének minden négyzetcentiméterét meg fogja védeni

– tette hozzá. Elindul az európai védelmi szemeszter létrehozását, amely 2030-ig szab majd irányt a védelmi fejlesztéseknek és beruházásoknak, a kapacitáskiépítésnek.

Az EU 6 milliárd euróval száll bele egy drónszövetségbe, ahol a háború alatt rengeteget tanultak az ukránok, és mára a drónhadviselés leghozzáértőbb szakembereivé váltak. Von der Leyen szerint most az ukránoknál van a tudás, és

az EU-s forrásokkal világszínvonalú képességgé lehet fejleszteni, ami egy Európa érintett határain felhúzott drónfalban teljesülhet ki.

Bár a helyzetre való tekintettel most nem lehet várni Ukrjana ilyen és egyéb úton történő támogatásával, előbb-utóbb az ukránoknak is törlesztenie kell majd, hiszen a támogatások nagy részét kölcsön formájában adta az EU.

Erre majd akkor lesz lehetőség, ha a háború után Oroszország fizetett Ukrajna újjáépítéséért, addig azonban ki kell tartani Ukrajna mellett.

Továbbra is kulcs kérdésnek tartja Ursula von der Leyen, hogy közös euroatlanti összefogással állítsák meg az orosz előrenyomulást. Ehhez a Washingtonban nem rég összegyűlt európai vezetők készek arra, hogy biztosító alakulatokat küldjenek.

Senki sem költött mg annyit Ukrajna támogatására mint az Európai Unió. Eddig több mint 170 milliárd eurónyi támogatást adtak át, de von der Leyen szerint ezt a költséget nem az Európai adófizetőknek kell megfizetnie:

A lefoglalt orosz pénzeket fel kell használni Ukrajna újjáépítésére.

Von der Leyen a védelmi kérdésekkel kezdte beszédét. Hangsúlyosan beszélt arról, hogy az Európát körülölelő nagyhatalmak egyre inkább engednek birodalmi ambícióiknak. Ez alatt Kínán és Oroszországon túl az

Egyesült Államokra is gondol, amellyel az EU kapcsolata mára kérdésessé vált.

Mindehhez kell felnőnie az Európai Uniónak: Ursula von der Leyen szerint a lényeg, hogy ilyen környezetben is megmaradjon a szabadságunk, hogy mi határozzuk meg a sorsunkat.

Elmondása szerint az EU ez előtt is meg tudta mutatni mik a képességei, ha egységben cselekednek a tagállamok és ha közös érdekeiket tartják szem előtt.

Nem is tudom, hogy hány alkalommal kételkedtek bennünk, most ugyanezt kell tennünk. Fel kell tennünk a kérdést: Van Európának mersze a harchoz?

– mondta von der Leyen.

Mi európaiak nem vagyunk hozzá szokva, hogy kemény hangnemben kezdjük a beszédemet, az EU egy békeprojekt, de most a világ kíméletlen

– kezdi beszédét az EB-elnök. Szerinte az európaiak érzik a globális válság hatásait, a magasabb megélhetési költségeket. Az európaiak aggódnak a hírekben látható végetnemérő problémák miatt: a gázai háború és az ukrajnai háború is megvisel minket.

„Nincs idő és nincs hely a nosztalgiázásra. Most épülnek ki a globális hatalom újabb irányvonalai” – folytatta. Szerinte birodalmi törekvések, birodalmi háborúk zajlanak, a függőségeket pedig kihasználják.

Taps tört ki, mikor azt mondta, hogy

itt az ideje egy új Európának, az EU függetlenségének pillanata jött meg.

Az Európai Parlament elnöke köszöntötte Ursula von der Leyent, majd a Bizottság elnökének évértékelőjét azzal vezeti fel, hogy az ukrajnai háború miatt megváltozott környezet, valamint a gazdasági kihívások miatt különösen fontosnak tartja a beszédet.

Perceken belül megszólal Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnökének beszéde hivatalosan ugyan 9-kor kezdődne, de a State of the EU beszédeknél hagyományosan 20 perc csúszás van. Most a brüsszeli végrehajtó testület több biztosa is jelen lesz, akikre parlamenti meghallgatások várnak majd a szakbizottságokban és a plenárison. Már gyűlnek a képviselők a teremben.

Szokás szerint szeptemberben tartja évértékelőjét Ursula von der Leyen Bizottsági elnök, akiről nem mondható el, hogy egy könnyű év állnak a háta mögött. Miközben az Európai Unió komoly versenyképességi problémákkal küszködik évek óta, az ukrajnai háború kedvezőtlen alakulása, és az új amerikai vezetés unorthodox külpolitikája miatt szembesülnie kellett azzal is, hogy az uniónak saját magát kell megvédeni a világpolitika színterén.

Így van ez a mind a biztonság, mind a kereskedelem és talán egyre inkább a szuverenitás terén is.

Bár a Bizottság igyekezett mindenre határozott válaszokat adni, az unió bürokratikus, háromágú működése miatt sok témában látszólag csak helyben topogtak, és von der Leyen pozícióját nem erősítette meg a júliusban ellene indított bizalmatlansági szavazás sem.

Szinte napra pontosan egy éve, hogy az Európai Központi Bank volt elnöke, Mario Draghi prezentálhatta versenyképességi jelentését a Bizottságnak.

Azóta tényként kezelt dolog, hogy az EU-nak súlyos lemaradásai vannak globális vetélytársaihoz, így elsősorban az USA-hoz és Kínához képest.

Ursula von der Leyen évértékelőjének biztosan az ebben tett előrelépések lesznek az egyik központjában, de nehéz elképzelni, hogy az idei beszédét a jővő kijelölése helyett, ne arra kéne használnia, hogy megmagyarázza az elmúlt 365 nap nehézségeit, és megnyugtassa a Európai közösséget arról, hogy tényleg tudja, hogy mit csinál.

Nincs könnyű helyzetben:

első mandátumát még a zöldítés felpörgetésének ígéretével kezdhette, de azóta 2020 óta szinte folyamatos kríziskormányzás alatt kell vezetnie az Európai Bizottságot.

A Covid-járvány, az ukrajnai háború kitörése, majd a Donald Trump újból amerikai elnökké válásával megingó euróatlanti szövetség realitása, olyan spirálba helyezte az EU-t amelyben sorozatosan újabb és újabb drasztikus vállalásokat kell tenni ahhoz, hogy kezelni lehessen a felmerülő vészhelyzeteket.

Mindeközben persze a tagállamok egységről beszélnek, de szinte minden jelentős játékosnak meg van az az egy specifikus dolog, amiből nem tud, vagy belpolitikai okokból nem akar engedni, és közben – különösen a parlament részéről – rendszeresek a számonkérések, amiért az új prioritások miatt, a korábbi ígéretek egyre inkább háttérbe szorulnak.

Az átláthatóság, a valódi kibocsátáscsökkentés, és az európai értékek megtartása persze fontos dolog, de amikor az EU-ra előtt csak a végletes sodródás, vagy a valódi függetlenedés útjai állnak, aggasztó képet fest, hogy megannyi "észbekapás" után, továbbra is a saját befolyását és elveit tartja szem előtt megannyi befolyásos szereplő.

Címlapkép forrása: EU