Von der Leyen: ez az utolsó pillanat Európa békéjében

Európa versenyképessége kulcskérdés, amely gazdasági, politikai és biztonsági szempontból is meghatározó – többek között erről beszélt Ursula von der Leyen csütörtökön a német üzleti és ipari szövetségek vezetőinek találkozóján.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a kontinens csak akkor tudja megőrizni békéjét és szabadságát, ha gazdaságilag is megerősödik, különösen az energia, a védelmi ipar és a kritikus nyersanyagok terén. Úgy fogalmazott, hogy

a világ nem vár Európára, ezért nincs idő halogatásra.

Felidézte, hogy az elmúlt kilenc hónapban az Európai Bizottság számos versenyképességet erősítő programot indított, köztük januárban a Clean Industrial Deal-t, márciusban az eddigi legnagyobb védelmi beruházási programot, júliusban pedig egy új, hétéves költségvetési javaslatot mutatott be, amelynek része egy 410 milliárd eurós versenyképességi alap.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Az európai energiaipari trendekről, a növekvő kihívásokról, a magyar ellátásbiztonságról is szó lesz szakmai konferenciánkon. Ne maradjon le a legnagyobb hazai szakértők és legfontosabb piaci szereplők előadásairól!

Információ és jelentkezés

Ezután Von der Leyen elsőként a bürokrácia csökkentésének fontosságát hangsúlyozta.

Azt mondta, hogy a túlzott szabályozás és a bonyolult jelentési kötelezettségek különösen a kis- és középvállalkozások működését nehezítik. Bejelentette, hogy eddig hat egyszerűsítési csomagot indítottak el, amelyek együttesen évente több mint 8 milliárd eurós megtakarítást hozhatnak a vállalkozásoknak. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ezek a javaslatok még nem léptek hatályba, ehhez az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyására van szükség. Hozzátette, hogy a jövőben minden új uniós jogszabályt kötelező versenyképességi ellenőrzésnek vetnek alá.

Magyar szempontból sokkal izgalmasabb, hogy a beszéde második részében az energiaárak kérdésével foglalkozott. A téma aktualitását nemcsak az adja, hogy májusban az Európai Bizottság kötelezte a tagállamokat, hogy 2027-re váljanak le teljesen az orosz energiahordozókról, alkossanak még az idén év végéig egy menetrendet, amely meghatározza az utat, ahogy elérik.

Most azért került a fontos napirendi pontok közé, mert Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a hétvégén egy levélben üzente meg a NATO-tagállamoknak, hogy azt akarja, a szövetségesek hagyjanak fel az orosz olaj- és gázvásárlásokkal. Majd von der Leyennel beszélve hétfőn kérte az EU-t, hogy minél gyorsabban tiltsa le a tagállamokat erről, ami világos üzenet volt Szlovákiának és Magyarországnak.

Csütörtöki beszédében az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban messziről indult, felidézte, hogy az orosz gázszállítások hirtelen leállása az ukrajnai háború kezdetén megmutatta, milyen sérülékeny Európa az importenergiától való függőség miatt, ezzel utalva arra, hogy még egyszer nem függhet újra a kontinens Oroszországtól.

Megjegyezte, hogy bár azóta az árak csökkentek, sok vállalat még mindig túl magas költségekkel küzd. Von der Leyen szerint a megoldás a helyben termelt energia, elsősorban a megújulók és az atomenergia, mivel ezek függetlenítik a kontinenst a volatilis világpiaci áraktól. Elmondta, hogy jelenleg az EU-ban termelt villamos energia 72 százaléka alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásból származik, Németországban ez az arány 63 százalék. Szerinte ez már eddig is kézzelfogható hasznot hozott, mivel

Európa több mint 60 milliárd eurót spórolt meg a fosszilis energiaimporton.

Kiemelte, hogy az olcsó energia eljuttatásához fejlesztésekre van szükség az európai hálózatban, és örömét fejezte ki, hogy a Parlament a múlt héten jóváhagyta a Kohéziós Alap forrásainak energia-infrastruktúrába történő átcsoportosítását.

Von der Leyen a klímabarát technológiák gazdasági jelentőségét is hangsúlyozta. Rámutatott, hogy

az idei év első felében rekordösszegű, 34 milliárd eurós beruházás történt a szélerőmű-ágazatban Európában, miközben az elektromos autók értékesítése közel 25 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Felvetette, hogy a körforgásos gazdaság lehet a versenyképesség egyik kulcsa, példaként említve, hogy az akkumulátorokban található grafit 95 százaléka újrahasznosítható. Bejelentette, hogy az EU „Made in Europe” kritériumot vezet be a közbeszerzésekben, amelyeket a GDP 14 százalékát kitevő közkiadásokra alkalmaznak majd, ezzel is támogatva az európai ipart.

Az egységes belső piac megerősítéséről szólva az IMF számításaira hivatkozott, amelyek szerint a meglévő piaci akadályok olyan hatással vannak, mintha a termékekre 45 százalékos, a szolgáltatásokra pedig 110 százalékos vámtarifa vonatkozna. Kijelentette, hogy egyszerűsíteni és digitalizálni kell az adminisztratív folyamatokat, például a munkavállalók külföldi kiküldését vagy a szakmai képesítések elismerését. Hangsúlyozta, hogy

az EU-n belül egységes címkézési és jogi szabályok szükségesek, és a tagállamoknak nem szabad további nemzeti előírásokat bevezetniük, amelyek új akadályokat teremtenek.

A külkereskedelem kapcsán Von der Leyen kitért az Egyesült Államokkal kötött vámmegállapodásra is, amelynek célja, hogy az európai vállalatok versenyképes pozícióban maradjanak a piacon. Elmondta, hogy a megállapodás „mindent magában foglaló” vámtarifa-plafonja 15 százalék, ugyanakkor emlékeztetett, hogy az EU kereskedelmének 80 százaléka az USA-n kívüli országokkal zajlik.

Az elmúlt kilenc hónapban sikerült megállapodást kötni a Mercosur-országokkal, Mexikóval és Svájccal, és politikai megállapodás született Indonéziával is.

Példaként említette, hogy a Mercosur-egyezmény 770 millió fogyasztót érintő piacot hoz létre, és jelentősen csökkenti az exportvámokat, többek között az autóiparban. Emellett Kanada és Kazahsztán nyersanyag-készleteire is építenek: előbbiből évente több mint 800 ezer, utóbbiból pedig 100 ezer elektromosautó-akkumulátor gyártható.

A beszéd végén Von der Leyen a kis- és középvállalkozások szerepét hangsúlyozta. Kiemelte, hogy az EU-ban körülbelül 23 millió kkv működik, és céljuk a rájuk nehezedő adminisztratív terhek 35 százalékos csökkentése.

Új kategóriát, az úgynevezett Small Mid-Caps-et is bevezetik, hogy a kisebb cégek úgy tudjanak növekedni, hogy közben ne kelljen teljesíteniük a nagyvállalatokkal azonos kötelezettségeket.

Von der Leyen arra kérte a vállalkozásokat és szövetségeiket, hogy támogassák az uniós intézkedéseket a Parlamentben és a Tanácsban, mert szerinte ez nem a vétók ideje, hanem az előrelépésé.

Címlapkép forrása: Európai Bizottság/Dati Bendo.