Kész az EU orosz energiavásárlásokat blokkoló szankciós csomagja — nagy fejtörés érheti Magyarországot

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a testület elfogadta Oroszország elleni tizenkilencedik szankciós csomagját, amelyet az Európai Tanács elé terjesztenek hamarosan. A testület szóvivője közölte:

Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője délután közösen ismertetik a részleteket, és a nyilatkozatot az EBS csatorna élőben közvetíti majd.

Hozzátette, hogy a pontos időpontról később adnak tájékoztatást.

A szóvivő részleteket nem árult el az új csomag tartalmáról, de az tudható korábbról, hogy Donald Trump amerikai elnök a héten többször is sürgette az Európai Uniót, hogy teljesen állítsa le az orosz olaj és földgáz vásárlását, és egyértelművé tette, hogy a NATO- és EU-tagállamoktól elvárja az energiabeszerzések megszüntetését, amelyekkel a Kremlt pénzelik.

A Reutersnek nyilatkozó uniós források szerint

az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az EU már 2027. január 1-jéig tiltsa be az orosz GÁz- és LNG-importot, vagyis egy évvel korábban, mint a korábban tervezett 2028-as határidő.

A döntés Ursula von der Leyen és Donald Trump keddi telefonbeszélgetése után került előtérbe, mivel az amerikai elnök többször is sürgette Európát, hogy gyorsítsa fel az orosz energiabeszerzések leállítását. A 19. szankciós csomag emellett célba venné az orosz „árnyéktankerflotta” egy részét, a kriptoeszközöket, az orosz és közép-ázsiai bankokat, a kínai finomítókat, valamint azokat a gazdasági övezeteket, amelyeken keresztül Moszkva kettős felhasználású termékeket szerzett be a hadigépezetének. A Bizottság a teljes javaslatot pénteken mutatja be.

Mit tudunk és mire számíthatunk?

Bár az EU-tagállamok többsége már leállította a vezetékes és tengeri olajbehozatalt, Magyarország és Szlovákia továbbra is importál a Barátság vezetéken keresztül, és több ország még mindig vásárol orosz cseppfolyósított földgázt. Borítékolható, hogy ezek az országok ellenállnak majd az amerikai javaslatnak, miközben a G7 két héten belül véglegesíteni kívánja az új szankciós csomagot, amely a nagy orosz olajvállalatok és a harmadik országokon keresztül működő értékesítési hálózatok ellen is fellépne.

Trump azt is javasolta, hogy akár 100 százalékos vámokat vessenek ki Kína és India orosz olajvásárlásaira, hangsúlyozva, hogy a vámok szerinte hatékonyabbak a hagyományos szankcióknál.

Emellett a G7-ek által tervezett új szankciós csomag a kriptoeszközökre, a bankokra is fókuszálna, célja pedig Moszkva bevételeinek csökkentése és Vlagyimir Putyin nyomás alá helyezése, hogy tárgyaljon Ukrajnával.

A pénteki, a szankciós csomag elfogadását bejelentő sajtótájékoztatón a Bizottság hangsúlyozta, hogy a szankciók célja továbbra is az orosz hadigépezet gyengítése és a háború befejezésének elősegítése. Újságírói kérdésre elmondta, hogy

a csomag új exporttilalmakat és pénzügyi korlátozásokat tartalmaz, de részleteket nem közölt, mondván, hogy azokat majd a hivatalos bejelentésben ismertetik.

Arra is kitért, hogy a szankciók előkészítése során egyeztettek a tagállamokkal, és az egy kialakult végleges tervezetet egyhangúlag fogadták el a biztosok testületében. Ez persze nem garantálja, hogy egyik ország sem fog vétózni a Tanácsban, de von der Leyen most abban bízhat, hogy Trump meggyőzi a szankciók átengedéséről a magyar és szlovák vezetést.

A tájékoztatón kérdés érkezett arról is, hogy az Egyesült Államok újabb korlátozó intézkedéseivel összehangolják-e az európai szankciókat – egyértelműen utalva az energiavásárlások kérdésére. A szóvivő erre úgy reagált, hogy

az EU és az USA folyamatosan egyeztet az Oroszország elleni lépésekről, és bár a csomagok nem mindig teljesen azonosak, stratégiai céljaik megegyeznek.

Felmerült az is, hogy a szankciók mennyiben érintik a harmadik országokat és a szankciók kijátszását célzó tevékenységeket. A Bizottság szerint a mostani csomag tartalmaz olyan elemeket, amelyek kifejezetten az orosz katonai célokat támogató közvetett kereskedelem megakadályozására irányulnak, és ennek érdekében szorosabb együttműködést alakítanak ki a partnerországokkal. Hangsúlyozták, hogy a célzott szankciók nem irányulnak az orosz lakosság ellen, kizárólag a háború fenntartásához szükséges erőforrások elvágására.

A sajtótájékoztató során több újságíró érdeklődött a szankciók gazdasági hatásairól is. A Bizottság képviselője azt mondta, hogy az EU folyamatosan monitorozza az intézkedések hatását, és eddig a tapasztalatok azt mutatják, hogy az orosz hadiipar nehezebben jut hozzá a kritikus technológiákhoz és alkatrészekhez. Ugyanakkor elismerte, hogy

Oroszország egyes területeken igyekszik alternatív beszerzési csatornákat kiépíteni, ezért a szankciókat rendszeresen frissíteni kell.

A szóvivő azt is elmondta, hogy a Bizottság továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. Kiemelte, hogy a szankciók csak az egyik eszközt jelentik a szélesebb uniós stratégia részeként, amely magában foglalja a katonai, humanitárius és gazdasági segítségnyújtást is. Az Európai Unió célja szerinte egy olyan politikai és gazdasági környezet megteremtése, amelyben Oroszország számára fenntarthatatlanná válik a háború folytatása.

Végezetül a szóvivő megjegyezte, hogy a mostani csomag elfogadása fontos jelzés Oroszország és a nemzetközi közösség számára is. Úgy fogalmazott, hogy az EU egységesen és határozottan lép fel az agresszióval szemben, és a tagállamok szoros együttműködésben dolgoznak azon, hogy a szankciók hatékonyak és célzottak legyenek. A részletekről Ursula von der Leyen és Kaja Kallas délutáni nyilatkozatából lehet majd többet megtudni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images