Brüsszel vizsgálja, hogy újabb EU-forrásokat szabadítson fel Magyarország számára

Az Európai Bizottság hétfői sajtótájékoztatóján egy újságíró kérdés miatt ismét a Magyarország számára befagyasztott uniós források kerültek a középpontba. Mint arról nem rég részletesen írtunk, Magyarország egy kiskaput kihasználva az Európai Bizottság kohéziós források középtávú felülvizsgálata során körülbelül 600 millió euró átcsoportosítását kérte, amelyek egy részét a befagyasztott kohéziós alapokból irányítaná át a szabadon lehívható forráskeretekbe.

A Bizottság részéről válaszoló szóvivő először megerősítette azt, amit néhány hete a Portfolio-val is közöltek:

a középtávú felülvizsgálati folyamat zajlik, és ebben Magyarország ugyanúgy érintett, mint a többi tagállam.

Elmondta, hogy Magyarország eredeti javaslatát még a tavasszal nyújtotta be a Bizottságnak. Ezt követően az uniós végrehajtó testület belső megbeszéléseket folytatott, majd visszajelzéseket küldött Budapestnek az észrevételeiről.

Ezek alapján a magyar kormány szeptember elején benyújtotta a módosított, új változatát az átcsoportosítási javaslatnak.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy jelenleg ez a frissített javaslatot még mindig tárgyalják az Európai Bizottságban, és a Bizottság egyelőre nem hozott végleges döntést. Hozzátette, hogy az uniós testület elkötelezett amellett, hogy a kohéziós források felhasználásakor az alapvető jogok teljes mértékben tiszteletben legyenek tartva, és ez ebben az esetben sem lesz másként.

Az újságíró ezt követően pontosítani próbálta a kérdését, és arról érdeklődött, hogy jól érti-e: ha a Bizottság végül úgy dönt, hogy engedélyezi a források átcsoportosítását, az azt fogja jelenteni, hogy elégedett a magyar kormány lépéseivel például a gyermekvédelmi törvény vagy a felsőoktatási szabályozás ügyében. Felvetette azt is, hogy mindennek semmi köze nincs az uniós szankciós csomagokhoz.

A szóvivő erre úgy reagált, hogy nem szeretne előre találgatásokba bocsátkozni a döntésről. Azt mondta, hogy amikor a döntés megszületik, akkor tud majd részletesebb információval szolgálni.

A sajtótájékoztató végén a moderátor egyértelművé tette, hogy a Bizottság döntései objektív kritériumok alapján születnek meg, azokat nem szélesebb politikai szempontok határozzák meg.

Ismét hangsúlyozta, hogy a döntés nem geopolitikai alkukról vagy politikai üzenetküldésről szól, hanem arról, hogy a szabályoknak és követelményeknek megfelelően ítéljék meg a magyar javaslatot. Ez azért merült fel, mert pénteken a Financial Times arról írt, hogy a 19. szankciós csomagról szóló politikai alku része lehet, hogy a magyar kormány számára 550 millió eurónyi befagyasztott forrás felhasználását engedélyezik a félidős átvilágításkor.

Ezt a Bizottság határozottan cáfolta most is.

Címlapkép forrása: Portfolio