Holland pénzügyminiszter: Ursula von der Leyen reformterve halálra van ítélve

Eelco Heinen holland pénzügyminiszter kemény álláspontot képvisel az Európai Bizottság által júliusban előterjesztett 2028–2034-es időszakra vonatkozó költségvetési javaslattal (MFF) szemben. A 2000 milliárd eurós javaslat valóbn jelentős növekedésnek tűnik a jelenlegi ciklusra betervezett 1200 milliárdhoz képest, ami az FT-nek adott nyilatkozata alapján, Heinen szerint ez a holland adófizetők számára évi mintegy 5 milliárd eurós többletterhet eredményezne.

Szerinte most Európa összes kormányának költségvetése le van terhelve a védelmi kiadások miatt, ezért

nem lehet arra kérni a tagállamokat, hogy többet tegyenek bele a közösbe.

Hollandia valóban elkezdte gyorsan visszatornázni katonai kiadásait, pedig azok 2024 előtt utoljára a 90-es évek elején voltak nagyobbak, mint az ország GDP-jének 2%-a. Emellett Svédországgal, Dániával és Ausztriával együtt hosszú ideje ők alkották az európai "fukarok" klubját is, akik nettó befizetőként sokáig egyértelműen az EU-büdzsé csökkentése mellett álltak ki.

Ez most némileg változott, mivel a soros elnökséget vivő dánok már előre bejelentették, hogy támogatni fogják az új közös költségvetést, amit azzal is erősítenek, hogy decemberig szóló mandátumuk alatt, úgy tűnik, igyekeznek minél több technikai egyeztetést lefolytatni a tagállamok között, hogy azok minél hamarabb tudjanak dűlőre jutni annak struktúrájával kapcsolatban.

Azonban Heinen szerint a jelenlegi tervezet

egy olyan költségvetés, amely többet tervez költeni, miközben inkább jobban kellene költeni.

A jobban való költekezés esetében elsősorban a védelemre, az innovációra és a migráció kezelésére vonatkozik, amelyek egyébként megfelelnek a következő MFF irányvonalának, hiszen az pontosan olyan területeken vághat vissza dolgokat, mint a kohéziós politika vagy az agrártámogatások, amik nem igazán járulnak hozzá az EU versenyképességéhez.

Emellett bár a Bizottságot vezető Ursula von der Leyen ambiciózusként jellemezte a tervezet összegét, addig sokan pont amiatt kritizálják, hogy ha levonjuk belőle a helyreállítási alaphoz felvett kölcsön törlesztőrészleteit, és számolunk az inflációval, akkor igazából egy elég csekély reálnövekedést kapunk.

Az új javaslat támogatói szerint azonban a tagállamoknak egyelőre nem is igazán a számokkal kéne törődniük, hanem sokkal inkább a költségvetés átalakított szerkezetére, amely

a sokszor átfedésben lévő kiadási programok számát 52-ről 16-ra csökkenti, és mellesleg egy külön 409 milliárd eurós "versenyképességi alapot" is létrehoz.

Ezen felül a Nemzeti és Regionális partnerségek fejezetben a korábbi támogatások összekötése egy olyan helyzetet teremtene, ahol a tagállamoknak egyesével kéne megegyezni a Bizottsággal arról, hogy tényleg jó helyre menjenek a források, amelynek bár megvannak a buktatói, mégis papíron egy jelenlegi körülmények közt kézenfekvő megoldásnak hangzik a sokszor lassan mozgó és magát egyre súlyosabb kihívásokkal szembetaláló EU számára.

A kompromisszumot jelenleg a dán elnökségen túl az Európai Tanács elnöke, António Costa is nagyon forszírozza, aki azt tűzte ki célul, hogy már 2026 végére megegyezzenek a tagállami vezetők a tervezet legfontosabb kereteiről, és így ne kelljen azt kockáztatni, hogy egy-egy kormányváltás bekövetkeztével ismét nulláról kelljen kezdeni az egyeztetéseket, esetlegesen a korábbinál EU-szkeptikusabb vezetésekkel.

Címlapkép forrása: EU