Világosan üzent az Európai Bizottság: pénzt és eszközt is ad Magyarországnak, csak váljon le az orosz gázról!

Az Európai Bizottság kész jogszabályokat előterjeszteni az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás érdekében, és támogatást nyújtani azoknak a tagállamoknak, amelyek jelenleg még nagymértékben függnek az orosz importtól. A testület hangsúlyozta, hogy ez nemcsak jogi, hanem politikai érdeke is az uniónak, és külön figyelmet fordítanak Magyarországra és Szlovákiára, amelyek továbbra is jelentős mennyiségű orosz olajat és gázt vásárolnak – többek között erről beszélt az Európai Bizottság szóvivője kedden, reagálva Alexander Stubb finn elnök hétvégén tett kijelentésére, amelyben arra szólította fel az uniós intézményt, hogy konkrét eszközöket dolgozzon ki a helyzet kezelésére.

A vita előzménye, hogy a magyar külügyminiszter a napokban fanatikusnak nevezte Brüsszelt, amiért az igyekszik megszüntetni az orosz energiahordozók behozatalát. Stubb erre reagálva a Guardiannek azt mondta, hogy most a Bizottság feladata lépni, és világossá tette, hogy szerinte az uniós testületnek kell irányítania a folyamatot.

A finn elnök külön kiemelte, hogy a magyar és szlovák importkitettség kezelése közös európai érdek.

A Bizottság keddi tájékoztatóján elhangzott, hogy Brüsszelnek az egyik fő célja, hogy ezek az országok alternatív energiaforrásokhoz jussanak, és csökkentsék a függőségüket az orosz szállításoktól. Ennek érdekében a Bizottság nemcsak politikai, hanem anyagi támogatást is biztosítana a szükséges infrastrukturális beruházásokhoz. A szóvivő kiemelte, hogy

akár uniós források is felhasználhatók például új vezetékek és hálózatok kiépítésére, valamint új beszállítók bevonására az oroszokról való leválás gyorsítására.

Bár a szóvivő nem részletezte, hogy milyen EU-pénzekre gondol a Bizottság az átállás támogatására, több uniós forrás is rendelkezésre áll az energiainfrastruktúra fejlesztésére és az orosz importtól való leválás támogatására. A legkézenfekvőbb a meglévő és le nem kötött kohéziós források átcsoportosítása, amelyhez az Európai Parlament és a Bizottság áldása is elég. A második lehetőség a Modernizációs Alap, amelyet az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) bevételeiből finanszíroznak, kifejezetten a kevésbé tehetős tagállamokat segíti – Magyarország és Szlovákia is jogosult rá. A 2021–2030-as időszakban a teljes keret közel 65 milliárd euró, ebből Magyarország részesedése várhatóan 6 milliárd euró felett lesz. A forrás felhasználható hálózatfejlesztésekre, megújuló energia projektekre és energiatárolásra (ezeket ráadásul semmilyen jogállamiságú tárgyú befagyasztás sem érinti).

Szintén fontos eszköz a Just Transition Fund (Igazságos Átmenet Alap), amely a fosszilis energiahordozóktól való eltávolodás társadalmi és gazdasági hatásait kezeli, például szénbányászati régiókban. Ennek teljes uniós kerete 19,3 milliárd euró, amelyből Magyarország több százmillió eurós nagyságrendben részesülhet. A támogatás átképzési programokra, új, tiszta technológiákhoz kapcsolódó ipari fejlesztésekre és kapcsolódó infrastruktúrára fordítható.

A határokon átnyúló, ellátásbiztonságot erősítő projektek finanszírozását a Connecting Europe Facility (CEF) Energia biztosítja, 5,8 milliárd eurós kerettel 2021 és 2027 között. Emellett az ERFA és a Kohéziós Alap is támogathatja a régiós energiainfrastruktúra-fejlesztéseket, míg az InvestEU program uniós garanciákkal vonhat be további forrásokat nagyobb, kockázatosabb zöld beruházásokhoz.

Az Európai Bizottság ugyanakkor jelezte, hogy az átállás nem egyik napról a másikra történik meg. A tervek között szerepel a meglévő energiaellátási útvonalak bővítése, a régiós összeköttetések fejlesztése, és olyan projektek finanszírozása, amelyek hosszú távon csökkentik a tagállamok sebezhetőségét. A cél az, hogy a váltás gazdasági és ellátásbiztonsági szempontból is fenntartható legyen Magyarországnak és Szlovákiának.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

A magyar energiaellátás jövőjéről, a legfontosabb energetikai trendekről, kihívásokról lesz szó a Portfolio szakmai konferenciáján. Ne maradjon le a legnagyobb hazai szakértők és piaci szereplők előadásairól, találkozzon velük eseményünkön!

Információ és jelentkezés

A magyar külügyminiszter kijelentéseit a Bizottság nem kommentálta részletesen, de világossá tette, hogy a közös energiapolitika keretében kívánja kezelni a helyzetet. A szóvivő hangsúlyozta, hogy

az uniós intézmény célja a kompromisszumos megoldások megtalálása, amelyek mind a tagállamok ellátásbiztonságát, mind az uniós energiapolitikai célokat szolgálják.

Konkrét javaslatokat a Bizottság még nem mutatott be, de a következő hónapokban várhatóan tárgyalások indulnak a tagállamokkal a lehetséges megoldásokról. A szóvivő szerint a következő szakaszban az lesz a feladat, hogy felmérjék az egyes országok igényeit és lehetőségeit, majd ennek alapján dolgozzanak ki részletes intézkedési terveket.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images